Az Európai Bizottság részletes országjelentését, amely Szerbia haladását minősíti az európai integráció útján, a hazai politikusoknak sikerült mindössze két olyan szóra egyszerűsíteniük, amelyek ráadásul nem is ebben a dokumentumban jelennek meg: területi integritás. Ez a kifejezés szerepel az unió bővítési stratégiájában Koszovó kapcsán, s emiatt bőszültek fel az államvezetés tagjai is annyira, amikor Štefan Füle bővítési biztos Belgrádba érkezett, hogy részletezze az országjelentést és rendezze a kialakult nézeteltérést. Füle elmagyarázta ugyan, hogy a bizottság Koszovó feldarabolása ellen irányuló véleményének ad hangot abban a mondatban, amely az integritás tiszteletben tartására szólítja fel Szerbiát, s nem a tartomány elismerését célozza. A magyarázatot a hazai politikusok tudomásul vették ugyan, sokkal jobban azonban nem érezték magukat tőle: Tomislav Nikolić államfő a Fülével folytatott megbeszélések során síkra szállt a megfogalmazás módosítása mellett az európai integráció, valamint a Belgrád és Prishtina között zajló dialógus zavartalan folytatása érdekében. A parlamenti képviselők kérdéseire válaszolva Füle világosan közölte, hogy a szókapcsolat már bekerült a dokumentumba, az Európai Bizottság hivatalos álláspontját tükrözi, és nem kerülhet törlésre. Füle kijelentette azt is, hogy az EB továbbra is semleges marad Koszovó végleges státusának kérdésében.
A következő napon az államvezetés minden tagja higgadtabb nyilatkozatot adott, félreértésnek nevezték a területi integritásról szóló szövegrész hazai értelmezését, hozzátéve, hogy az uniótól továbbra is elvárják, hogy ne hosszabbítsa a meglévő feltételek sorát. Olyan hírek is kiszivárogtak ugyan, amelyek szerint Ivica Dačić miniszterelnök a kormány egyik ülésén dühében azt mondta, a legjobb lenne egyszerűen hátat fordítani az EU-nak, mert mindig újabb követelményekkel hozakodik elő.
Az országjelentés kitér a reformok és a korrupcióellenes harc folytatásának szükségességére, Szerbia gazdasági problémáira, nem javasolja azonban az Európai Tanácsnak, hogy jelölje ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát. Dr. Tanja Miščevićet, a Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Karának tanárát és a Szerbiai Európai Mozgalom főbizottságának alelnökét, a kormány integrációs irodájának korábbi vezetőjét kérdeztük arról, mire számíthat az ország az európai közeledés terén a közeljövőben.
Az országjelentés kapcsán sokan azon véleményüknek adtak hangot, hogy várható volt a dátum kijelölésére vonatkozó javaslat elodázása. Ön is erre számított?
– Azt hiszem, mindannyiunk számára világos volt az, hogy a bizottság most nem tesz javaslatot a dátum kijelölésére, mert nem teljesítette az ország az ahhoz szükséges előfeltételeket. Az unió elvárja a Belgrád és Prishtina közötti viszony rendezését, mindenekelőtt pedig azt, hogy alkalmazzák a már megszületett megállapodásokat, például a belső határellenőrzést szabályozó megegyezést. Folytatni kell a korábban megkezdett párbeszédet, de ezúttal magasabb, politikai szinten.
Mikor számíthatunk zöld fényre a dátum tekintetében?
– Ha az említett elvárásoknak eleget tesz az ország és természetesen folytatja a megkezdett reformokat is, akkor 2013 folyamán várhatóan haladás történne ezen a téren is. Hogy egészen pontosan mikor, azt ebben a pillanatban nagyon nehéz lenne megjósolni.
Az unió bővítési stratégiájában szereplő vitatott szókapcsolat, a „területi integritás” megfogalmazás valóban ennyire új és problematikus?
– Abszolút újnak számít, ez a megfogalmazás korábban még soha sem szerepelt az Európai Bizottság dokumentumaiban, mert ez a testület státus-semleges, s Koszovóra mindenekelőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsának az 1244-es határozatával összhangban tekint. A terminust Štefan Füle bővítési biztos értelmezte tovább Belgrádban, ami szerintem arra utal, hogy maguk az EU képviselői sem teljesen biztosak abban, mit is jelent a kifejezés pontosan. Ahogyan arra következtetni lehet, a bizottság Koszovó esetleges felosztásával nem egyezik, az ezzel kapcsolatos elképzelésekre reagált a testület most. Ebben a kontextusban azonban e szókapcsolat belefoglalása az unió bővítési stratégiájába mindenképp meglepőnek számít, s teljesen szükségtelen zavarokat eredményez.
Mit kell Szerbiának tennie ahhoz, hogy folytathassa az integrációt?
– A Prishtinával megkezdett dialógus folytatása előfeltétel, emellett folytatni kell még a korrupció és a bűnözés elleni harcot, az igazságügyi rendszer reformját is. Ezek azok a lépések, amelyek megtételét elvárja Szerbiától az EU.
Eléggé európai beállítottságúnak tűnik-e az Ön számára az új államvezetés? Az államfő korábban kijelentette, hogy Szerbia nem iparkodik túlságosan Európába. Az integrációt ellenző Vojislav Koštunica pedig megelégedéssel nyugtázta a kormány eddigi munkáját, mondván, a jelenlegi vezetés nem hajlong annyit Európa előtt.
– Az eddigi tapasztalatok alapján azt kell mondanom, hogy a politikusokat kizárólag a tetteik alapján, s nem a kijelentéseik alapján kell megítélni, mert a kimondottak gyakran csupán belpolitikai célokat szolgálnak. Amikor ezt mondom, természetesen nem igazolni kívánom ezeknek a kijelentéseknek a létjogosultságát, de kivárok. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a kormány valóban úgy cselekszik-e, ahogyan beszél, vagy úgy beszél, hogy az a polgároknak tetsszen, miközben megteszi, amit meg kell tennie. Hagyjunk még egy kis időt arra, hogy bizonyítsanak.
