2024. november 24., vasárnap

Fejlődő Amazonas

Újvidékre egyre nagyobb számban érkeznek turistahajók és külföldi vendégek, a városnak mégis bőven lenne min javítania
Szállodahajók Újvidéknél (TUI Melodia – Málta, Djnipro – Ukrajna, A'Rosa Mia – Németország, Viktoria – Málta, Steaua Deltei – Románia) (Fotó: Lennert Géza) Gyakran hallani lehet: Szerbia meglehetősen kis mértékben használja ki a rendelkezésére álló folyók kínálta üzleti, infrastrukturális és legfőképpen idegenforgalmi lehetőségeket. Sokak szerint nem számít kivételnek e tekintetben a Duna sem – gazdasági válság ide vagy oda, még mindig a jelenlegi bevétel sokszorosát lehetne megvalósítani a közép- és dél-európai országokat, embereket, kultúrákat összekötő folyó segítségével.

Ami a turizmust illeti, a fejlődés, egyelőre, mégis megállíthatatlannak tűnik, s korántsem nevezhetőek rossznak a látogatottsági adatok az újvidéki irodák szerint. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem kell a továbbiakban is arra törekedni, hogy a külföldi és belföldi látogatóknak minél inkább megfeleljenek az adott hely infrastrukturális jellemzői, továbbá a kulturális-szórakoztató tartalmak, a vendéglátás is.

Az Újvidéki Idegenforgalmi Szervezetnél arról számoltak be, hogy a városban három megfelelő kikötő létezik a nagy turistahajók fogadására. Mindhárom a Duna bal partján, vagyis az újvidéki oldalon helyezkedik el. Azt a tendenciát figyelték meg, hogy a városba érkező hajók, illetve látogatók száma évről évre növekszik. A szervezet adatai szerint 2010-ben 554 hajó és 60 500 turista érkezett a Dunán a városba, míg 2011-ben már 594 hajó és 68 300 turista látogatott ide.

– Ha szerények akarunk lenni, mondhatjuk azt, hogy mindig lehet javítani az adatokon, elsősorban ami a városba érkező látogatók számát és az itt-tartózkodás idejének hosszúságát illeti. A statisztika azonban kimutatja, hogy minden évben több a látogató és a turistahajó, így nem túlzás azt mondani, hogy egyre közelebb kerülünk azokhoz a célokhoz, amelyek a Duna valorizálására vonatkoznak. Elsődleges céljaink közé tartozik elérni, hogy a turisták minél tovább maradjanak a városban, s a fogyasztásnak e típusa által a város minél inkább meg tudja érezni a szóban forgó három kikötőből származó hasznot – mondta el lapunknak Tihana Vidaković, az idegenforgalmi szervezet sajtófelelőse.

Arra a kérdésre, hogy a szervezet mit tesz az adatok javítása érdekében, Vidaković elmondta, minden idegenforgalmi kiállításon megjelennek, olyanokon is, amelyekre a világ minden pontjáról érkeznek részvevők, s ezeken Újvidéket a turistahajók úti céljaként is népszerűsítik. Arról sem feledkeznek meg ilyen alkalmakkor, hogy felhívják a figyelmet: a Duna az individuális, kishajókkal történő látogatásoknak is kiválóan megfelel – tette hozzá.

– Kapcsolatban állunk a nagyobb utazásszervező irodákkal, mindenekelőtt a skandináv államokbeli és amerikai utazásszervezőkkel. Rendszeresen egyeztetünk a turistairodákkal, az idegenvezetők egyesületével is, mert a nagy utazásszervezők gyakran velük is kapcsolatba lépnek, s az első információkat éppen tőlük tudják meg a város kínálatáról. A klasszikus városnézés általában mindössze a városközpontra korlátozódik, de vannak panorámaszerű városnézések is. Kár, hogy az általában két héten át tartó utak során egy-egy városban az ilyen hajók vendégei mindössze néhány órán át tartózkodnak. Ritkábban előfordul, hogy egy napot eltöltenek Újvidéken. Ilyenkor arra is jut idő, hogy ellátogassanak egy múzeumba, galériába, megnézzenek egy előadást vagy filmet. A visszajelzések kiválóak, elégedettek a vendégek – számolt be a részletekről Vidaković.

ÚJ KIKÖTŐK, JOBB INFRASTRUKTÚRA KELL

A szervezett hajóutak során érkezők között az idén több a francia, német, olasz, amerikai, kanadai és dán vendég, mint tavaly, és növekedett az egyéni utak száma is. Ezeknek a turistáknak több idejük van ismerkedni a várossal, s nem ritkán több napon át is Újvidéken maradnak. Kevésbé felelnek azonban meg számukra a meglévő kikötők, amelyek mind a nagy hajók fogadására készültek. Erre a problémára hívta fel a figyelmünket a dunai turizmussal foglalkozó Mićo Zlojutro, a Market Tours és a Kamenjar halcsárda tulajdonosa is.

– A kikötők nem felelnek meg minden elvárásnak. Nincsenek üzemanyag-töltőállomások, nincsenek feltételek az áram és a víz használatához. Olyan családi hajókról van szó, melyeken a látogatók akár heteket is eltöltenek, így szükségük lenne az efféle szolgáltatásokra is. Nem készültünk fel eléggé a fogadásukra, mi Amazonasnak látszunk ezeknek a látogatóknak a szemében – közölte.

Mint mondta, arra is lehetőség van, hogy a nagy turistahajók vendégeinek a helyi irodák fakultatív kirándulásokat szervezzenek a Dunán, de az efféle próbálkozásokat általában a jelentkezők kis száma fullasztja kudarcba. Zlojutro szerint a jachtok, sportcsónakok, családi hajók fogadásának feltételein kéne javítania a városnak.

– Ezek a turisták jelentik számunkra az igazi bevételt, a nagy hajók jönnek-mennek, nem sokáig maradnak a látogatók a városban. Az pedig, amire szükségük van, megtalálható a hajón, tehát keveset költenek. Legfeljebb szuvenírt vesznek az egy-két órás séta közben. Számunkra tehát az lenne fontos, hogy a városban tartsuk azokat, akiknek nem áll minden a rendelkezésükre a hajón. Az éttermek, művelődési rendezvények az ilyen vendégeknek köszönhetően lehetnének látogatottabbak – szögezte le.

A város mellett a tartománynak és a köztársaságnak is törekedni kellene a turizmus ezen ágának fejlesztésére, húzta alá Zlojutro, hiszen senkinek sincs haszna abból, ha nem merészkednek „lejjebb” a Dunán az egyénileg szervezett hajókirándulások részvevői.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás