Boško Obradović, a szervezet igazgatóbizottságának titkára nyilatkozta: ezzel a kezdeményezéssel voltaképpen az a céljuk, hogy a szerbiai közvitában megjelenjenek az autonómia felfüggesztésére irányuló elképzelések is, s ne csupán az autonómia erősítéséről lehessen hallani. Azt mondta, hogy a Dveri kiáll a következő években az autonómia eltörlésének ötlete mellett, s ezt az elképzelést hirdetve mérik össze erejüket majd a soron következő választásokon is a többi politikai párttal.
Arról, hogy egy újabb veszélyforrás-e a Dveri kezdeményezése a tartomány autonómiájának megvalósításában, Mihal Ramacs újságíróval, politikai elemzővel, a Danas napilap volt főszerkesztőjével beszélgettünk.
Mi áll a kezdeményezés hátterében? Történelmi tájékozatlanság, határozott rosszindulat?
– A kezdeményezés a polgároknak egy olyan csoportjától származik, amelytől az eddigiekben még semmi jót sem láthattunk. Erről a csoportról azt sem tudni pontosan, mi mellett foglal állást, csak annyit tudni, mi mindent ellenez.
Mekkora támogatottságot szerezhet magának a Dveri? Saját szavazóikon kívül bizonyára más pártoknak a téma kapcsán hasonlóan gondolkodó szavazói, például a Szerb Radikális Párt táborának tagjai is odaállhatnak egy ilyen kezdeményezés mellé.
– Egy marginális és komolytalan csoporttal állunk szemben, amelynek Szerbia destabilizációja a célja. Különösen érdekeltek Vajdaság destabilizációjában, s úgy vélem, hogy a kijelentéseikkel gyakrabban kellene foglalkoznia az ügyészségnek, mint a médiának. Az autonómia eltörlését szorgalmazzák, tehát voltaképpen, közvetlen módon ugyan, de a szerbiai alkotmány felfüggesztése mellett szállnak síkra. A vajdasági autonómia ugyanis alkotmányos kategóriát képez. Ez a csoport tehát ellenzi az alkotmányos rendet, így az állam szerveinek oda kellene figyelni arra, amit csinálnak. Alkotmányellenes kezdeményezésről van szó.
A Bojan Pajtić tartományi és Ivica Dačić köztársasági kormányfő közötti találkozó is lezajlott nemrég, sokan ettől a találkozótól várták a Belgrád és Újvidék között az autonómia, illetve Vajdaság pénzelésének kérdése kapcsán kialakult feszültség feloldását. Jobb helyzettel állunk-e ma szemben mint néhány héttel vagy hónappal ezelőtt?
– Megítélésem szerint ezen az összejövetelen elsősorban gyakorlati kérdésekről volt szó, s nem hosszú távú stratégiát vázoltak fel. A fennálló gondok megoldási lehetőségeiről beszéltek az alkotmány keretei között maradva, s ügyelve arra, hogy ezeket a kereteket ne lépjék túl.
Mit ért az alatt, hogy elsősorban gyakorlati kérdésekről tárgyaltak? Ez a viszonyok javulását vagy romlását eredményezheti?
– Szerintem számíthatunk javulásra. Mindketten bizonyos megértést tanúsítottak a másik iránt, amikor leültek beszélgetni. Az elhangzottak alapján arra következtethetünk, hogy a kommunikáció folyamatos marad, s ennek köszönhetően az intézmények működése is zavartalan lehet.
A Demokrata Párton belül elnökválasztásra készülnek. Melyik jelölt jelenthet jobb választást Vajdaságnak? Egyáltalán lehet-e e kérdés alapján különbséget tenni?
– Először a párton belüli viszonyokat kell rendezni, itt nem is pártpolitikai, hanem kizárólag káderpolitikai kérdésekről van szó. Először tehát azt kell majd meglátnunk, kik lesznek a párt vezetőségének az új tagjai. Ami a Vajdasághoz való viszonyulást jelenti, nem látok különbséget az elnökjelöltek között.
Miért állt akkor a párt vajdasági része olyan határozottan az egyik jelölt mellé?
– Továbbra is azt mondom, hogy káderkérdés az egész, s nem a Vajdasághoz való viszonyulás, hanem a személyes ambíciók határozták meg ezt a döntést.
