Ha aktuális politikusra akarnánk vonatkoztathatni a mondást, hogy a megpróbáltatások erősebbé teszik az embert, akkor mostanság nyilván Goran Knežević (SZHP) mezőgazdasági és erdészeti miniszter neve jutna elsőként eszünkbe. Mert Nagybecskerek egykori polgármesterét, akit 2008. október elsején hivatali visszaélés gyanújával a városházáról vitt el a rendőrség, majd 13 hónapot töltött vizsgálati fogságban, november elsején a szervezett bűnözéssel foglalkozó belgrádi bíróság tanácsa első fokon minden vád alól felmentett. Nikola Halas, a városrendezési osztály vezetője kivételével, aki egy évet kapott egy végzés miatt (amit mellesleg Goran Knežević is aláírt) a per minden vádlottját felmentettek.
Az ítélethirdetés után Goran Knežević balját ökölbe szorítva jelent meg az újságírók és hívei előtt, akik tapssal és „győzelem” felkiáltással köszöntötték. Az ünneplés Nagybecskereken, autók felvonulásával és az ilyenkor elmaradhatatlan rezesbanda mellett folytatódott, hajnalig. Az egyik helyi televízió egyenes adásban közvetítette az ünneplést, ami nem véletlen, hiszen Goran Knežević kétségkívül az elmúlt évtized legbefolyásosabb nagybecskereki politikusa. A jelekből ítélve az 55 éves, volt kosárlabdázó egy ideig az is marad. Annak ellenére, hogy munkahelye Belgrádhoz köti. Mert ami Palma Jagodinának, Velimir Ilić Čačaknak, az Knežević Nagybecskereknek.
Goran Kneževićet a Demokrata Párt tagjaként tartóztatták le, azzal a gyanúval, hogy 2006 és 2008 között húsz közeli munkatársával szövetkezve 150 millió dináros kárt okozott az államnak. Többek között felrótták neki, hogy a külföldi beruházóknak piaci áron alul (négyzetméterenkénti hat euróért) adta az építési telket. Az egykori polgármester szerint ő csak az állami politika végrehajtója volt, amelynek az volt az elsődleges célja, hogy minél több külföldi beruházót vonzzanak az országba. Ezt a feladatot ráadásul eredményesen végezte, hiszen Nagybecskereken 2006–2008 között húsz zöldmezős beruházást valósítottak meg, összesen 400 milliós befektetéssel, és 3500 munkahelyet nyitottak. Nem véletlenül kapta 2007-ben az Elnök vízióval nevű díjat, Nagybecskerek pedig a legdinamikusabban fejlődő városként kapott országos elismerést.
A bűnvádi eljárásban folyamatosan azt hangoztatta, hogy valójában a DP-n belüli politikai leszámolás áldozata, meghurcoltatásának hátterében pedig Bojan Pajtić áll. Nem sokkal szabadlábra kerülése után a Demokrata Pártból átlépett a Szerb Haladó Pártba. Gyorsan haladt a pártlétrán: a haladók bánáti megbízottja lett, a választások után két hétig újra a Béga menti város polgármesterévé választották, aztán mezőgazdasági és erdészeti miniszter lett. Nem hivatkozott mentelmi jogára, hanem miniszterként állt a bíróság elé. Egyesek ezt bátor kiállásnak látták, mások szerint miniszterré való kinevezésével valójában előre felmentették. Ez utóbbiak szerint nem is lehet valaki miniszter, ha bűnvádi eljárás folyik ellene.
Felmentése mindenesetre megosztotta a közvéleményt. Míg a nagybecskerekiek többsége igazságosnak tartja az ítéletet, addig sokan (főleg az ország más részeiből) azt állítják, hogy valójában egy (hatalmi) párt hozott ítéletet, nem a bíróság. Ugyancsak eltérő álláspontokat hallani arról is, hogy mi lesz a vizsgálat folyamán Goran Knežević páncélszekrényében talált pénzzel, amiből 76 ezer euró állítása szerint a családi öröksége, 160 ezer pedig a DP-é. A bírósági ítélet szerint Knežević jogosan tartotta a páncélszekrényben a demokraták donációkból származó pénzét, hiszen annak idején a párt magas rangú tisztségviselője volt. A demokraták viszont az eljárás folyamán azt állították, hogy nem tudnak a pénzről. Felmerül a kérdés, hogy akkor most kié lesz a csinos összeg? Ezt a dilemmát igyekszik eloszlatni a DP nagybecskereki városi bizottságának tegnapi közleménye, amely megelégedéssel nyugtázta, hogy Goran Knežević mellett felmentették a demokraták néhány tisztségviselőjét is. Mivel a bíróság megállapította, de maga Goran Knežević is azt állította, hogy a páncélszekrényében talált pénz (nagyobb része) a DP-é, logikusnak tartják, hogy azt visszaadják a pártnak. De mivel nem ismerik a pénz eredetét, ezért azt ígérik, hogy a visszakapott 160 ezer eurót jótékonysági célokra fordítják.
Goran Kneževićnek viszont van ideje elgondolkodnia azon, hogy a 13 hónapos vizsgálati fogság miatt bepereli-e az államot, vagy nem.
