Továbbra sem szűnnek a kommentárok a francia–német rendezési tervvel és a Belgrád és Pristina közötti kiélezett helyzettel kapcsolatban. A közszolgálati televízió előző esti műsorában elhangzottakról beszámolva a Tanjug szerdán közölte, nincs egyetértés a szerbiai hatalmi és ellenzéki pártok között a rendezési terv kapcsán, de a kérdés megoldásának menete kapcsán sem.
Vladimir Orlić, a képviselőház elnöke, a Szerb Haladó Párt tagja kifejtette, hogy Koszovóról beszélgetni kell, folytatni a dialógust és tartós békét elérni. Bejelentette, a parlament hamarosan Koszovóról nyit vitát, ahogyan öt hónappal ezelőtt is tette. Sajnálatos tényként kezelte, hogy egyes ellenzéki pártok nem érdekeltek az államfővel való egyeztetésben. Aleksandar Vučić államfő szerdán jelezte: jelen lesz a parlamenti ülésen, és minden kérdésre kész válaszolni.
Orlićhoz hasonlóan vélekedett Snežana Paunović, a szocialista párt képviselője is. Szerinte nem szabad politikai pontgyűjtésre használni Koszovó témáját. Zoran Lutovac, a Demokrata Párt elnöke közölte, nem vesznek részt a Vučić szervezte megbeszélésen, ez ugyanis szerinte nem a megoldáskeresés útja lesz, hanem az elnök népszerűsítésének eszköze, amely után ugyanúgy önálló politikát folytat, mint előtte. Boško Obradović, a Dveri elnöke szerint a koszovói kérdés rendezését mindaddig el kellene halasztani, amíg az orosz–ukrán háború be nem fejeződik, mert az rossz hatással van a szerbiai pozíciókra.
Konstruktívnak tekinthető a rendezési javaslat – állapította meg szerdán Jørn Eugene Gjelstad belgrádi norvég nagykövet. Nagy szükség lenne már az előrelépésre, elsősorban arra, hogy csillapodjanak a kedélyek, rendeződjön a helyzet – fejtette ki.
Derek Chollet amerikai különmegbízott Pristinában Albin Kurti koszovói kormányfővel tárgyalt, és arra szólította fel a pristinai adminisztrációt, fogadja el a francia–német tervet. Koszovó euroatlanti integrációjáról is szó esett, akárcsak a szerb községek közösségéről. Fontosnak nevezte, hogy Koszovó megőrizze multietnikumú összetételét és mielőbb folytatódjanak azok a tárgyalások, amelyek a szerb önkormányzatisághoz vezetnek, s el kellene érni azt is, hogy a pristinai irányítású intézményeket elhagyott szerbek visszatérjenek korábbi munkahelyeikre.
Megfelelő irányba haladónak, de kissé hézagosnak nyilvánította Daniel Serwer, a washingtoni John Hopkins Egyetem tanára az új rendezési tervet, melyben, mint mondta, nem szerepel Koszovó elismerésének a kitétele. A szerb község önrendelkezési formáit és az anyaországgal való kapcsolatait taglaló részből hiányoznak azok a jogi alapok, amelyek nyomán mindezek megvalósulnának. Szerinte a koszovói alkotmánnyal összhangban kellene ennek megtörténnie. Fokozottabb szerepvállalásra szólította fel Washingtont, mert – mint mondta – az európai igyekezet nem elég Koszovó integrációjának eléréséhez.
Nyitókép: Ellenőrzőpont az észak-koszovói Leposavić falu közelében (Fotó: Beta/AP)
