A Szabadkai—Horgosi-homokvidék Kishomok alatt találkozik a bácskai Löszhátsággal, az átmeneti változatos talajú terület a mezőgazdaság egyre nagyobb nyomása ellenére a természetszerető és nyitott szemmel járó ember számára még mindig tartogat igazi ritkaságokat. Védett növény- és állatfajok élnek itt, vagy legalább is próbálnak megélni, próbálják túlélni az emberi kapzsiságot, a mérhetetlen földínséget, ami arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy minél nagyobb területet szántsanak fel.
FELTÖRIK A PUSZTÁT
A Kapitány-rét, vagy ahogyan a magyarkanizsaiak mondják: a Járás legnagyobb része szikes legelő. Az ősgyep egyre fogy, területe egyre szűkül, feltörik a pusztát, még akkor is, ha tisztában vannak vele, hogy a hatodrangú talaj nem igazán alkalmas intenzív mezőgazdasági művelésre, növénytermesztésre. Csapadékosabb években, amilyen a tavalyi is volt, az alacsonyabb részeken megáll a víz, a nehéz gépek elakadnak. Száraz tavaszokon pedig a felső talajrétegből hamar elpárolog a nedvesség. Mégis nekieresztik az ekevasat.
Hogyan lehetne útját állni megmaradt természeti értékeink teljes pusztulásának?
Május elseje után újabb friss szántás ejtett sebet a legelőben
A kérdéssel talán a legilletékesebb szakemberhez, Szabados Klárához, a Tartományi Természetvédelmi Intézet osztályvezetőjéhez fordultunk:
– A Kapitány-rét számos természeti érték, védett növény és állatfaj élőhelye, de hivatalosan még nem kezdődött meg az értékes terület védetté nyilvánításának folyamata. A magyarkanizsai községi területrendezési terv készítéséhez az önkormányzat illetékes szerveit hivatalosan is tájékoztattuk, hogy a Kapitány-réten milyen természeti értékek, védett növények, kétéltűek, madarak találhatók, és minden ide tervezett beavatkozást ennek tudatában szervezzenek. Legtöbb községben a mezőgazdaság nem sokat hederít az ajánlásainkra, nem törődnek a természeti kincseinkkel, habár egyes községek már az állami földek bérbeadásakor kikérik az Intézettől ezeket az adatokat. A mezőőrszolgálatnak fel kellett volna figyelnie a legelőt szántó traktorokra, és le kellett volna ellenőrizniük, ki a tulajdonos és a terület, amit éppen beszántanak, legelőnek vagy szántónak van-e minősítve. Amennyiben legelőről van szó, a tulajdonos csak akkor szánthatja fel, ha kéri a terület átminősítését.
A Tartományi Természetvédelmi Intézet adatbázisában a részben feltört terület Kapitány-rét Észak néven szerepel és 2932 hektárt ölel fel, ennek 80 százaléka szikes. Volt egy kevés homokpusztai gyep is, de ennek nagy része már nincs meg. Kiemelkedő jelentőségű a tavaszi hérics állománya, az állatfajok közül pedig az ásóbéka és több kivételesen ritka madárfaj, köztük a széki lile élőhelye, ami nem jelenti azt, hogy ott nem fordul elő még 5-6 védett hüllő és kétéltű és félszáz madárfaj. A terület Magyarkanizsa község védett fajainak élőhelyei közül a 11-es számot viseli (a község területén egy tucat terület van, amelyen védett fajok élnek). A terület térképét és a hozzá tartozó fajlistát megküldtük az önkormányzatnak a területrendezési terv készítése alkalmával, és a községi környezetvédelmi szervekhez is eljuttattuk, amikor néhány évvel ezelőtt a község területén homokkitermeléshez kértek adatokat.
TÖRVÉNY MÁR VAN, TÉRKÉP NINCS
– Amióta Szerbia aláírta a különböző nemzetközi természetvédelmi egyezményeket, nem olyan régen elkészült a törvény is. A 2009-ben életbe lépett természetvédelmi törvény rendelkezései értelmében a szigorúan védett fajok élőhelyén semmilyen károsító beavatkozások, változtatások nem végezhetők. Ki kell kérni az intézet véleményét minden olyan esetben, amikor beavatkozásokra készülnek a védett fajok élőhelyén.
A csőszök utánajártak, kik törték fel a füves pusztát
A törvény érvényesítésének előfeltétele egy országos adatbázis kiépítése. A 2009-ben kialakított adatbázisunk sajnos nem teljes, ezért lehetséges, hogy a kérdéses területről hiányoznak az orchideákról szóló adatok. Intézetünk munkatársai viszonylag kevés időt tudnak eltölteni terepmunkával, ezért szeretnénk anyagi támogatáshoz jutni, amely lehetővé tenné, hogy szerény díjazás ellenében más szakemberek is bevigyék terepi adataikat az adattárba, ily módon ki tudnák bővíteni az adatbázisunkat. Sok értékes információval rendelkeznek a környezetvédő civil szervezetek.
A törvény szerint a szigorúan védett fajok élőhelyei is védettek. Ez szépen hangzik, de mindaddig, amíg valamilyen módon nincs jelen azokban a hivatalokban, ahol a természeti erőforrásokat érintő gazdálkodási formákról döntenek, tehát az önkormányzatoknál, a mezőgazdasági szervezeteknél, addig nem várható javulás e téren. Az egész természetvédelem nagyon új. Késik a törvények összehangolása, emiatt mind a mai napig a gyakorlatban szinte lehetetlen, hogy védett területen kívül védeni lehessen a védett fajok állományait vagy a védett élőhely-típusokat.
A piroslábú cankó a nedves rétek rendszeres, de ritka költőmadara
A nálunk is megvalósuló első lépés a hatástanulmány. Hatásvizsgálatokat azonban csak a nagyobb léptékű beruházások előtt végeztetnek. A pusztagyepek és szikesek Vajdaságban és egész Európában különösen veszélyeztetettek. Az állami tulajdonban lévő gyepek megőrzése érdekében szükség lenne egy rendeletre, amely kimondja, hogy a gyepek beszántásához Vajdaságban véleményt kell kérni a természetvédelmi szervektől és akkor össze tudnánk hasonlítani ezek adatait Intézetünk adatbázisával. Abban az esetben mi meg tudnánk állapítani, milyen állapotban van a terület, van-e ott még természeti ritkaság.
Kevesen tudják, hogy az EU-ban az ilyen gyepek fenntartására jelentős mezőgazdasági támogatást kaphatnak a gazdák. Nekünk egyelőre nincsenek meg a kataszteri adatok sem, habár a törvény ezt előirányozza. A mezőgazdaság a földhivatali adatokat használja, nekünk pedig koordinátáink vannak és térképeink. Földhivatali adatokat eddig csak a védett területekre kaptunk, habár tavaly év végén látott napvilágot a rendelet az ökológiai hálózatok megalakításáról. Az szikes legelők, löszpuszta gyepek részei a szerbiai ökológiai hálózatnak. Két évet kaptunk rá, hogy ezeket a területeket beazonosítsuk a földhivatali térképek alapján. Mindeddig a nekünk ígért térképeket nem kaptuk meg a minisztériumtól, és már a felénél tartunk a két évnek, amennyi idő alatt el kellene végezni a munkát – mondta Szabados Klára.
A Kapitány-rét különösen értékes fészkelő madara a goda
Vajdaságban ötszáz, a védett területeken kívül eső területet tartanak számon, sajnos ezek jelentős része soha nem lesz védelem alá helyezve. Pontosan ezeket a területeket kellene sürgősen bekapcsolni az ökológiai hálózatba. Ehhez idő és jelentős anyagi ráfordítás szükséges, hogy minden pontenciálisan értékes gyepet, legelőt, szikes pusztát felmérjünk.
Csányi István mezőőr műholdas helymeghatározóval felmérte a felszántott területet. Kiderült, hogy a beszántott legelő egy része szántóföldnek van minősítve, és a martonosi helyi közösség cserébe adta más földekért. A Természetvédelmi Intézet adatbázisában nem szerepel a jelentős orchideaállomány. Utólag nehéz bizonyítani, hány orchidea (kosbor) esett áldozatul a felszántásnak, már az is eredmény lenne, ha a megmaradt állományt sikerülne megvédeni. |
