A hatalom, az állam racionalizál, mi pedig csóválhatjuk a fejünket, moroghatunk, füstölöghetünk, és nagyon szomorúak vagyunk, hogy a nagykikindai magyar szülők többsége akkor sem íratja csemetéjét magyar osztályba, ha arra adott a lehetőség. Önként adjuk fel ezzel a magyarságunkat, az identitásunkat olyan kvázi indoklással, hogy a szerb többségű környezetben majd könnyebben érvényesül a gyerek, ha szerbül tanul.
A Magyar Nemzeti Tanács a nagykikindai székhelyű Pásztor Vera Bánsági Pedagógus Egyesülettel közösen még a tavasszal kezdeményezte, hogy az egyesület aktivistái keressék fel az összes magyar családot, amelyekben iskolába induló gyerek van, hogy rávegyék őket, írassák magyar osztályba gyereküket. Szórólapokat vittek, felkeresték a számba jöhető családokat. A vegyes házasságban élők azzal indokolták a szerb osztály melletti döntésüket, hogy nincs, aki odahaza foglalkozzon a gyerekkel magyarul, esetleg abban az esetben íratnák magyar osztályba, ha biztosítva lenne a napközis iskolai foglalkozás. A magyar szülők érvei: szerb nyelven majd jobban boldogul a gyerek. A pedagógusegyesület aktivistái hiába próbáltak észérveket felhozni az ilyen véleményekkel szemben, meg sem akarták őket hallgatni. Még az sem elég nyomós érv, hogy a magyar kisdiákok elsőtől harmadik osztályig ingyen tanfelszerelést kapnak, holott a felkeresett magyar családok egy része igen szerény körülmények között él.
A magyar első osztályok megnyitása körül kialakult bonyodalmakról Tápai Róberttől, a Pásztor Vera Bánsági Pedagógus Egyesület elnökétől kértünk részletesebb helyzetelemzést:
– Itt a szórványban egyre több az anyanyelvi oktatást érintő probléma, akad dolga bőven a pedagógusegyesületnek. Elsősorban az alacsony diáklétszám okoz sok fejtörést, ami miatt Nagykikindán és a környező falvakban egyaránt évről évre fennáll a magyar tannyelvű tagozatok megszűnésének vagy összevonásának a veszélye. Erre irányuló kísérletnek vagyunk szemtanúi napjainkban is, hiszen a két nagykikindai általános iskolában, a Fejős Klára és a Szent Száva Általános Iskolák első osztályaiba mindössze hét-hét magyar diákot írattak be a szüleik, holott még mintegy 40 magyar elsősről tudunk a városban. Tehát kényelmesen meg lehetett volna nyitni egy-egy magyar osztályt. Ehelyett most viaskodunk a minisztériummal, hogy a 14 gyerek számára tartsanak fenn két első osztályt.
Úgy tűnt, nem lesz gond a magyar tagozatok megnyitásával, a Magyar Nemzeti Tanács és a tartományi oktatási titkárság is kiállt a kis létszámú magyar első osztályok megnyitása mellett. A tartományi titkárság ezt a döntését írásban megküldte. A tanítás el is kezdődött, de alig két napra az Oktatási Minisztériumból telefonáltak az iskolába, hogy nem finanszírozzák a két kis létszámú magyar első osztályt, össze kell őket vonni egy iskolába.
A nagykikindai község falvaiban, településtől településig más-más a helyzet az iskolákban. Szajánban évekre visszamenően kevés a gyerek, de ez az alacsony létszám stagnál, folyamatosan 10-15 gyerek indul az első osztályba. Olykor azért tíz alá is eshet a létszám, ez várható például két év múlva is. A szajáni általános iskolát az MNT védőszárnyai alá vette, mivel magyar iskoláról van szó, átvállalta az intézmény alapítói jogkörét, ami nagyobb biztonságot jelent.
Nagykikindán még több mint 4500 magyar él, de két iskolába mindössze 14 elsős iratkozott első osztályba. Az Oktatási Minisztérium az alacsony diáklétszámra hivatkozva a Fejős Klára Általános Iskolában kettő, a Szent Szávában pedig egy tanítói állást akar megszüntetni. Tehát három magyar tagozattal lenne kevesebb. Korábban arról volt szó, hogy csak az egyik iskolában nyílik majd magyar első osztály, újabban kezdeményezték az iskolákon belüli tagozat-összevonásokat. Egyik évben az egyik, a másik évben a másik iskolában nyithatnának magyar első osztályt. A szülők ezt nem fogadják el.
Mivel már elindult az oktatás, útközben már ne történjen összevonás, hiszen a szülők abban a tudatban íratták be gyermeküket, hogy osztatlan tagozatokba fognak járni. Tiltakozó levelet fogalmaztunk meg, és a múlt héten, csütörtökön elküldtük az Oktatási Minisztériumnak, illetve a minisztériumi biztosnak, valamint az MNT oktatási felelősének, Joó Horti Líviának és az oktatási titkárságnak is megküldtük. Előtte lakossági fórumot tartottunk, felháborító és elfogadhatatlan a minisztérium felelőtlen viselkedése. Augusztus utolsó napján telefonon értesítették az iskolákat, hogy tagozat-összevonást kezdeményeznek.
Tiltakozásunkra eddig nem reagáltak a címzettek. Várjuk a további fejleményeket, de nem ülünk ölbe tett kézzel. Hétfőn este az Egység Művelődési Egyesületben lakossági fórumot tartunk a témában – mondta Tápai Róbert.
A készülő községi iskolahálózat kidolgozásába is bekapcsolódik a pedagógusegyesület, annál is inkább, mert ha nincs egy közösségben magyar napközi és óvoda, akkor már az első lépésnél hátrányos helyzetbe kerülnek a magyar gyerekek. Az egyesület a szerb óvodai csoportokba járó gyerekeknek indított magyar foglalkozásokat, ami iránt nagy volt az érdeklődés. Februártól több mint hatvan gyerek járt a foglalkozásra, annak ellenére, hogy az óvónők egy része elhallgatta a lehetőséget. A magyar szülők bátortalansága ezen a téren is érthetetlen, meglepő és megdöbbentő, hogy a magyar foglalkozásra több tiszta szerb családból származó gyerek járt, mint magyar vagy vegyes házasságból származó gyerek.
A problémák sora ezzel még nem ért véget, Nagykikindán egy óvodában van csak magyar csoport. A bajokat tetézi, hogy olyan óvónőt alkalmazott az intézmény, akinek ugyan papírja van róla, hogy magyar, de rosszul, alig beszéli a magyar nyelvet. A szülők inkább nem adják ilyen óvónő kezébe a gyereküket.
A nagykikindai községi képviselő-testület elnökét, Talpai Sándort is felkerestük.
– Az elmúlt három évben is már nagy nehézségek árán tudtuk csak megmenteni a kérdéses két magyar első osztályt. Az MNT oktatási felelősével, a tartományi oktatási titkársággal és a nagybecskereki oktatási megbízottal tavaly sikerült megállapodni, már csak így működhetett a két tagozat. Az idei iskolakezdésig meg kellett volna találni a megfelelő megoldást, amit szerintem a községi iskolahálózat tervezett kidolgozása adhatott volna meg, de ez nem történt meg mind a mai napig. Voltak olyan elképzelések is, hogy a Fejős Klára Általános Iskolában teljes egészében megszűnne a magyar nyelvű oktatás.
Két nappal az iskolakezdés előtt leszóltak, hogy a község négy iskolájában, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, háromban kombinált tagozatokat kell kialakítani. A Szent Száva iskolában egy, a Fejős Klárában és Kisoroszon két-két tagozat összevonását kezdeményezték. Ezzel öt tanítónk maradt volna munka nélkül a községben a 12-ből. Ebbe nem tudtunk belenyugodni, minden illetékes fórumot megkerestünk levélben és szóban egyaránt.
Időközben olyan információkhoz jutottunk, hogy Kisoroszon nem kettő, hanem csak egy tagozatot vonnának össze. A körzeti oktatási megbízottal és a két érintett nagykikindai iskola igazgatójával leültünk tárgyalni, hogy további nyomást gyakoroljunk az Oktatási Minisztériumra, hiszen elindult a közvita az oktatási hálózat új alapokon történő megtervezésére, amelynek keretében jövőre, reményeink szerint elfogadható módon, rendeződni fog a magyar oktatás helyzete is a községben, addig viszont maradjon meg a jelenlegi oktatási rendszer és tagozatlétszám – mondta többek között Talpai Sándor.
A kkt elnöke az átszervezés kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az lenne a legcélszerűbb megoldás, ha a teljes nagykikindai általános iskolai oktatást a Fejős Klára Általános Iskolában szerveznék meg.
