2024. július 19., péntek

Nem kell a Víztorony (sem)

NAGYBECSKEREK
Nagybecskerek legnagyobb építészeti melléfogása (Kecskés István)

A félévszázados nagybecskereki Víztorony nem sorolható a Béga menti város építészetének gyöngyszemei közé. Talán ezért, részben pedig a gazdasági válság miatt a városközpont 11 emeletes toronyháza nehezen népesül be. Közben az épület tetejére emelt egymillió literes víztartály (a városi szükségletek egytizedére volna elég) egyszer sem lett feltöltve, vagyis víztoronyként sem működött soha.

A kilencvenes évek elejéig az épületben a Vajdasági Bank kirendeltsége dolgozott. Miután a bank új épületbe költözött (akkoriban azt mesélték, hogy káros sugarazást mértek az épületben) a Víztorony a Kúlai Banké lett, melyet később megvett a magyarországi OTP Bank. De mivel nekik elég volt az épület első három szintje, ezért két évvel ezelőtt eladták a 3270 négyzetméternyi hét emeletet (a másodiktól a kilencedikig). Viszonylag gyorsan vevőkre találtak, mivel a város főterére néző üzlettér négyzetméterét 520 euróért kínálták (egy emelet 120 ezer euróba került) akkor, amikor a város központjában az üzlettér négyzetméterének az ára 1000 és 3500 euró között volt. A vásárlók elégedetten dörzsölték a markukat, és szőtték a terveiket az üzlettér felhasználására. Irodákat, mások éttermet, konditermet vagy üzletet szándékoztak nyitni. Aztán jött a gazdasági visszaesés, a tervekből nem sok valósult meg. Közben az ingatlanpiac is lebénult. A toronyházon pedig már hosszabb ideje éktelenkednek a hirdetések, amelyekben a tulajdonosok bérbe kínálják az üzletteret. Egy 25–35 négyzetméteres iroda havi bérlete 200 illetve 250 euró, azzal, hogy az áramot és a vizet, valamint a légkondicionáló berendezés üzemeltetését a tulajdonos fizeti. De bérlők továbbra sincsenek.