Nagybecskereken az elmúlt évtizedekben sok régi épületet bontottak le, és helyükre sokszor nem oda való épülettömböket emeltek. A város dicső múltjáról még így is számos régi épület tanúskodik, azonban ezek állapota is egyre rosszabb. Manapság szinte alig múlik el hónap, hogy a város központjában ne kerítsék körül a járókelők testi épségét veszélyeztető valamelyik épületet.
Amikor néhány éve egy nagybecskereki bérházban leszakadt az erkély, és súlyosan megsérült egy helybeli ügyvéd, akkor a város közvéleménye elsősorban azt latolgatta, hogy mekkora kártérítést kap majd a kárvallott. Manapság, amikor szinte nem múlik el hónap, hogy a város központjában ne kerítsék körül a járókelők testi épségét veszélyeztető valamelyik épületet, már csak az a fontos, hogy senki se sérüljön meg. Persze jobb időkben (és a maiaktól gondosabb illetékesek mellett) is voltak elhanyagolt épületek. De ami mostanában Nagybecskereken tapasztalható, az már túlmegy minden határon. Olyan ironikus megjegyzéseket is hallani, hogy a Béga menti városban a gyalogosok számára is kötelezővé kellene tenni a sisakot.
Nagybecskereken az elmúlt évtizedekben sok régi épületet bontottak le. Főként a túlbuzgó építészek javaslatára, vagy pedig azért, mert annyira elhanyagolták őket, hogy más megoldás nem volt. Helyükre, szabály szerint, nem odavaló épülettömböket emeltek. A város dicső múltjáról még így is számos régi épület tanúskodik. Ezek állapota is egyre rosszabb. Hiába márványozták ki a főutcát, a járókelők mégis a tetőt kémlelik. Nehogy a fejükre essen egy darab vakolat, vagy – ne adj' Isten – cserép. Az egykor hírneves, NA-MA (Beograd) nagyáruház épülete már hónapok óta körül van kerítve, de senki se tudja, hogy mikor fognak hozzá a védelem alatt álló épület felújításához. Nemrég pedig kilakoltatták a sétálóutca 26. szám alatti, megroggyant épület lakóit és elárusítóit is. A költséges javításra nincs pénz (az épülettömb egyes lakásait már eladták – másik része a város tulajdonában van), ezért – jobb időkre várva – deszkafödémet emeltek az épület homlokzata fölé. Az utolsó figyelmeztetés a napokban történt, amikor a város főutcájának udvarában összedőlt néhány melléképület. Szerencsére nem sérült meg senki, és tűz sem történt, mivel a villanyhálózat főbiztosítékát időben kikapcsolták.
Dejan Čapo, a 263 létesítmény 17 ezer négyzetméternyi lakóteréről gondot viselő Poslovni prostor közvállalat igazgatója arra figyelmezteti a helyi önkormányzatot, hogy ha a legsürgősebben nem találnak megoldást, akkor megtörténhet, hogy valamelyik épület a város központjában összedől. Ezért viszont nem vállalják az esetleges felelősséget, hiszen nekik pénzük nincs, az a kevés pedig szinte alig csordogál a városi költségvetésből. A közvállalat a bérletből származó bevétel teljes összegét a költségvetésbe fizeti, de ennek csak egy részét kapja vissza. Tavaly például 90 millió dinárt juttattak a költségvetésbe, kiadásaik viszont nem haladták meg az 50 millió dinárt. Erre az évre pedig mindössze hatmillió dinárt irányoztak elő az épületek karbantartására, amiből komolyabb munkába nem lehet fogni. Csak sürgős beavatkozásokra – elsősorban a beázó tetők javítására – futja. Sajnos ezekből is van elég: minden harmadik-negyedik tető beázik. A bajt tetőzi, hogy a lakásgazdálkodási közvállalat pénzhiány miatt képtelen lebontatni a legrosszabb állapotban levő épületeket, amiről már korábban végzést hozott az építészeti felügyelőség. A dolog hátterében az áll, hogy a közvállalat ötmillió dinárral tartozik a kivitelező vállalatnak, amely csak akkor hajlandó folyatni a munkát, hogyha a munkáltató előtte törleszti az adósságát.
