A médiát olvasva az a benyomásunk lehet, hogy több a válások száma, mint a házasságoké, erre a statisztika rácáfol. Minden negyedik házasság végződik válással, vagyis továbbra is ez az intézmény jelenti a családteremtés alapját. Ezt erősíti meg a Köztársasági Statisztikai Intézetnek a 2022-es népszámlálás alapján közzétett legújabb tanulmánya is. Eszerint a 15 évnél idősebb lakosság 51,03 százaléka nős, vagy férjezett.
Aggasztó azonban, hogy ez az arány jelentősen csökkent a 2011-es népszámlálás adataihoz képest. A házasságban élők aránya 1991 óta rohamosan csökken, akkor ugyanis a felnőtt lakosság 67 százaléka élt házasságban, 2011-ben meg csupán 55,12 százalékuk.
Az adatok elemzése során figyelembe kell venni azt is, hogy a koronavírus-járvány idején, a társas összejövetelekre vonatkozó szigorú szabályok miatt, vagyis amiatt, hogy nem lehetett lakodalmakat tartani, vagy csak nagyon kis számú vendég jelenlétében lehetett esküvőket szervezni, 2020-ban és 2021-ben jelentősen visszaesett az esküvők száma. Ez befolyásolhatta a későbbi adatokat is.
Nebojša Savić házassági tanácsadó nemrégiben az RT Balkannak nyilatkozva rámutatott, hogy a házasság továbbra is a férfi és a nő, valamint a család felülmúlhatatlan szövetsége, továbbra is azt tartják legtöbben a legjobbnak a jövő nemzedékeinek felneveléséhez. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy változik a világ, ahogy az emberek prioritásai, a házasság és a család percepciója is módosul. Nálunk is terjedőben a tendencia, hogy a párok egyre később kötnek házasságot.
A korábbi idevágó statisztika szerint a fiatalok 30 év felett döntenek a házasság mellett. A munkában való érvényesülés és az anyagi önállósulás nagyban befolyásolja az erre való hajlandóságot.
A tavalyi népszámlálás adataiból az is kiviláglik, hogy a populáció harmada (31%) soha nem volt férjnél és nem volt nős. Ez a mutató megugrott a 2011-es népszámlálás adataihoz képest, akkor ugyanis 27,9 százalékon állt. Azt nem mutatták ki, hogy közülük hányan élnek élettársi viszonyban, érdekesség azonban, hogy a „vadházasságban” élők 53 százaléka 30 és 49 év közötti.
A grafikai kimutatásokat figyelembe véve az élettársi viszony az ország északi, északkeleti és keleti részein a legjellemzőbb, itt a vadházasság aránya 5 százalék felett van, Zentán, Szenttamáson, Opovón, Versecen, Fehértemplomon, Kovinban, Požarevacon, Velika Planában, Žagubicában és Majdanpekben pedig 8 százalék felett.
A statisztikai intézet adataiból kiolvasható, hogy az ország déli, valamint délnyugati részén, mindenekelőtt Preševóban, Bujanovacban, Aleksandrovacban, Prijepoljéban és Raškában jegyezték az utóbbi tíz évben a legtöbb házasságot. Ezeken a területeken a felnőtt lakosság több mint 55 százaléka él házasságban.
Évről évre nő a válások száma is. A 2022-es adatok alapján a felnőtt lakosság 6,1 százaléka elvált. A 2011-es népszámláláskor ez az arány 4,9 százalék volt. A legutóbbi népszámlálás szerint a legtöbb válást Szabadkán, Becsén, Zentán, Zaječarban és a belgrádi községek közül az Óvárosban és a Vračaron mondták ki.
Ivan Marinković demográfus a statisztikai hivatal népszámlálással kapcsolatos adataira hivatkozva a Novosti napilapnak elmondta, hogy Európa-szerte egyre népszerűbb az élettársi viszony és a házasságon kívüli gyermeknevelés. Az is érzékelhető, hogy egyre később vállalnak a szülők gyermeket. Egyre több azoknak a nőknek az aránya, akik 30 éves koruk felett szülték meg első gyermeküket. Ez Marinković szerint további népesedés-csökkenéshez vezet.
A statisztikai hivatal adatai alapján a felnőtt lakosság 18 százalékának egy gyermeke van, 40 százaléka büszkélkedhet két gyermekkel és csupán 8,4 százalékuk vállalt három gyermeket. Négy vagy annál több gyerek csak a családok 2,4 százalékában fordul elő. Az ország két legnépesebb városában, Belgrádban és Újvidéken átlagban 1 gyermeket vállalnak.
A szakemberek korábbi elemzése szerint ennek egyik legfontosabb oka, hogy a karrier fontosabbá vált, ezért tolódott ki a gyermekvállalás a 30. életév utánra, ilyenkor pedig már a biológiai lehetőségek is csökkennek. Sokan azért nem vállalnak gyermeket, mert társuk nem szeretne, vagy nem tudnak a nagyszülőktől segítséget kérni.
Marinković rámutatott, míg a múlt század közepén egy nőre 5,3 gyermek jutott, 2022-re ez az arány 2,3-ra csökkent. Számításai szerint 2030-ra 2,1 alá csökkent, ami nagy kihívások elé állítja majd a társadalmat.
Aleksandar Vučić államfő elfogadva Novák Katalin, Magyarország elnökének meghívását, felszólal majd a témában a szeptember 14. és 15. között tartandó Budapesti Demográfiai Csúcson. Ezt maga Novák Katalin tette közzé közösségi oldalán. Mint közölte, a Szépművészeti Múzeumban ez alkalommal is állam- és kormányfők, véleményformálók és szakemberek gyűlnek majd össze a világ minden tájáról Európa legnagyobb családpolitikai fórumán.
