Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője, a parlament integrációs bizottságának elnöke a Tanjug televízión tett tegnapi vendégszereplése során rámutatott arra, hogy vannak olyan hagyományos partnerországok, amelyek megértik Szerbia politikáját, és az országot támogatják európai útján, és vannak olyanok is, amelyek élesen bírálják. Mindenekelőtt a balti államok és egyre inkább a nyugat-európaiak is azt kérik számon, hogy mikor vezeti be az Oroszországgal szembeni szankciókat. A szerb diplomácia már több alkalommal közölte, hogy elítéli Oroszország Ukrajna elleni támadását, és ismertette, miben és hogyan segít Ukrajnának, ám az energiahordozók tekintetében Szerbia függ Oroszországtól, így érthetően vonakodik a büntetőintézkedések bevezetésétől – közölte Kovács Elvira.
Valószínűleg ezek a körülmények vezettek oda, hogy az EU másfél éve nem nyitott meg a szerbiai tárgyalásokban újabb klasztert. Legutóbb a joguralom terén megkezdett reformokat jutalmazta klaszternyitással, ám azóta nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy az országjelentések is azt sugallják, hogy Szerbia kész az újabb klaszter megnyitására.
Kovács Elvira szerint Szerbiának politikai megerősítésre van szüksége arról, hogy Európának szüksége van rá. Jelenleg Ukrajnával és Moldáviával foglalkozik. Kétségtelen, hogy megkezdődnek majd a csatlakozási tárgyalások ezekkel az országokkal is, de a Nyugat-Balkán országai sem kerülhetnek le napirendről, hiszen sokat tettek az uniós közeledés tekintetében. Az uniós tagállamok is tisztában vannak ezzel, ám, hogy mi várható a közeljövőben, az sokban függ a Európai Parlament új összetételétől is, jövőre ugyanis választások lesznek.
Kovács elmondta, Szerbia eurointegrációját mindenekelőtt az ukrán–orosz háború fékezi, de még ha véget is ér, akkor is pontot kell tenni a Belgrád–Pristina-párbeszédre. Mindig van valami, ami hátráltatja az országot az uniós tagság megszerzésében. Ez oda vezetett, hogy nő az eurószkeptikusok aránya. Az euróintegrációs minisztérium legutóbbi közvélemény-kutatása szerint a lakosság 42 százaléka támogatja az uniós tagságot, mintegy 30 százalék viszont ellenzi. Ez gond, mert ha az EU-tagságot referendumra viszik, legalább 50 százalékos támogatottság kell.
