Szombaton este az 1848/1849-es szabadságharc és forradalom jegyében, telt ház előtt, színvonalas műsor keretében tartották meg a magyarországi Bihartorda, az erdélyi Aranyostorda és a bánáti Torontáltorda találkozóját, amelynek házigazdája a bánáti település volt. Ezzel a műsorral hivatalosan is lezárták a XXII. Tordai Művelődési Napokat.
A műsor kezdetén az egybegyűlteket dr. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke köszöntötte.
– Torda a kitartás szimbóluma. Természetesen más települések is itt, a Közép-Bánátban elmondhatják magukról azt, hogy őrzik a magyarságukat, illetve a hagyományaikat, de Torda esetében ez három települést, három falut jelent, három Tordát, három országból. Vannak olyan küzdelmek, amelyek összekötnek bennünket, az erdélyiekkel és a magyarországiakkal is, és nagyon jó, hogy ők ellátogatnak ide, elhozzák a föllépőiket és együtt tudunk ünnepelni – mondta dr. Pásztor Bálint.
A három Torda képviselője: Nagyosi-Szabó Csilla Aranyostordáról, Somogyiné Hercegh Ilona Katalin Bihartordáról és Dobai János Torontáltordáról minden évben egy jelképes kézfogással erősíti meg a kapcsolatokat. Ehhez a jelképes kézfogáshoz csatlakozott az idén dr. Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke is (Vidács Hajnalka felvétele)
A három Kárpát-medencei Torda közötti kapcsolat húszéves. Ennek a kezdeményezője 2003-ban Torontáltorda volt, először Bihartordával, majd Aranyostordával vették fel a kapcsolatot. A települések képviselőinek a találkozói azóta is folyamatosak, tudtuk meg Dobai Jánostól, a tordai helyi közösség tanácsának elnökétől.
– Fontosnak tartom azt, hogy a három Torda településének vezetői egyformán küzdenek a kapcsolatok fenntartásáért. Kutatjuk a közös gyökereinket, vizsgáljuk azt, hogy honnan eredeztethető a Torda név, és arra jutottunk, hogy mindhárman Torda hadvezér után kaptuk a nevünket. A gyökerek létezése, és az azokhoz való ragaszkodás az igazán lényeges, ez tart össze bennünket már több mint húsz éve – újságolta Dobai János.
A tordai közönség vastapssal jutalmazott minden fellépést (Vidács Hajnalka felvétele)
Az erdélyi Aranyostordának negyvenhétezer lakosa van, s az ott élők majdnem nyolc százaléka magyar, akiket a Jósika Miklós Elméleti Líceum próbál összefogni. Nagyosi-Szabó Csilla, az aranyostordai küldöttségnek a vezetője elmondta:
– Nekünk ez az ünnep egy kettős ünnep, hiszen egyrészt a három Torda találkozóját, másrészt pedig március 15-ét is most ünnepeljük. Mi 15-én utaztunk, úgyhogy nekünk ez lesz az igazi ünnepünk. Örülünk annak, hogy itt lehetünk, és a békesség, a szeretet, az egyetértés és a szabadság jegyében ünnepelhetünk. Fontos az, hogy testvériség és egyetértés legyen, és ha ezt minden nemzet figyelembe veszi, biztos, hogy szebb jövő elé nézhetünk – fogalmazott az aranyostordai küldöttség vezetője.
A rendezvényen elsőként Balogh György, Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja felolvasta Orbán Viktor Magyarország miniszterelnökének a határon túli magyarokhoz intézett levelét (Vidács Hajnalka felvétele)
Bihartorda hasonlít leginkább Torontáltordára. Mindkét településen ezer-ezer ember él, akik főként mezőgazdasággal foglalkoznak. Varga Imre alpolgármestertől megtudtuk, hogy ott is van művelődési élet, de nem olyan erős, mint a torontáltordai.
– Nagyon régóta járunk ide, és nagyon tiszteljük az itteni közösséget, a hozzáállást, a hagyományőrzést. Mi heten jöttünk most. Egy fellépőt hoztunk, aki magyar 1848-as katonadalokat fog énekelni. Szeretettel jövünk mindig ide – mondta az alpolgármester.
A tordai citeracsoport tordai népdalokat játszott (Vidács Hajnalka felvétele)
Tordáról mindenki tudja, hogy egy vendégszerető közösség. Barna Irén torontáltordai lakos elmondta, hogy nagy lelkesedéssel és várakozással készültek a vendégek fogadására.
-- Mi itthon vagyunk, nagyon nagy az összetartás. Nagyon örülünk, hogy a bihartordaiak és az aranyostordaiak is el tudtak jönni. A vendégek már pénteken megérkeztek, napközben egy kiránduláson vettek részt, este pedig – reményeink szerint – a mi gyermekeinkkel együtt egy nagyon színvonalas műsorral állnak a színpadra – mondta Barna Irén.
Orosz Olívia Petőfi-ösztöndíjas vezetésével a tordai gyermekek színdarabbal is készültek (Vidács Hajnalka felvétele)
Orosz Olívia Petőfi-ösztöndíjasként tevékenykedik Torontáltordán, és először volt lehetősége arra, hogy a három Torda találkozóján részt vegyen. Tapasztalatai szerint a vajdasági tordai közösség nagyon összetartó.
– A gyermekekkel egy színielőadással készültünk, ami röviden mutatja be az 1848. március 15-ei történéseket. Torda az egyik legaktívabb közösség, amelyikben eddig jártam. A Tordai Művelődési Napok is ékes bizonyítéka ennek. A gyermekek nagy várakozással és örömmel vesznek részt a művelődési rendezvényeken. Mivel minden hétre szerveztek valamilyen aktivitást, azok nagyon megmozgatták a helyieket – számolt be az ösztöndíjas.
A Kincsünk leánykar csókai népdalokat énekelt (Vidács Hajnalka felvétele)
A rendezvény egyben a Tordáról elszármazottak találkozója is. Juhász Antal jelenleg Szabadkán él, ahol otthon van, de elmondta, hogy Tordára hazajön.
-- A mi évfolyamunk egy nagyon összetartó évfolyam. Minden évben szervezünk osztálytalálkozót is, amit mindig a helyi tájházban tartunk meg. Ilyenkor a temetőbe is kilátogatunk, illetve felkeressük az élő rokonainkat, barátainkat, akik mindig nagy szeretettel várnak, látnak bennünket – mesélte Juhász Antal.
Az Orgonavirág Hagyományápoló Egyesület ezúttal is megszervezte az ilyenkor szokásos süteményversenyét, melynek díjkiosztóját a koszorúzás után ejtették meg. A helyi asszonyok összesen tizenkét édes és sós kaláccsal neveztek be a versenyre, ezekből a legjobbakat választotta ki a zsűri. A műsorban fellépett a torontáltordai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kincsünk szakosztálya, az aranyostordai Potaissá néptánccsoport és Máriá Kocá népdalénekes, a bihartordaiakat pedig Major Imre képviselte.
Nyitókép: Az esemény kezdetén a fellépők közösen énekelték el a Himnuszt (Vidács Hajnalka felvétele)
