Folyamatban van az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülése, amelyen az ENSZ koszovói missziójának (UNMIK) működéséről szóló féléves jelentéséről tárgyalnak.
Annak ellenére, hogy a megállapodások teljesítése kapcsán bizonyos előrelépés könyvelhető el, Belgrád és Pristina között tovább növekedett a feszültség az elmúlt fél évben, Északon a biztonsági helyzet meglehetősen törékenynek számít, áll abban az António Guterres ENSZ-főtitkár által készített, 2023. szeptember 19-e és 2024. március 15-e közötti időszakot felölelő jelentésben, melyet ma vitat meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa New Yorkban.
A Koszovóról, egészen pontosan az UNMIK nemzetközi misszió tevékenységéről szóló jelentés bemutatásán és az arról szóló vitán részt vett Aleksandar Vučić szerb államfő és Vjosa Osmani koszovói elnök is.
Caroline Yiadeh, az UNMIK vezetője, az ENSZ-főtitkár különleges megbízottja ismertette az ülésen a dokumentum részleteit, a Biztonsági Tanács ülését Vanessa Frazier máltai ENSZ-nagykövet, soros elnöklő vezette.
A koszovói jelentésben Guterres kiemelte, hogy nem történt előrelépés a szerb községek közösségének létrehozása iráyába, noha diplomáciai nyomás nehezedett Pristinára mindvégig.
Aggodalmát fejezte ki az új pénzforgalmi szabályozás végrehajtása miatt is, mely hatással volt a szerbek és más kisebbségi közösségek gazdasági és szociális jogainak megvalósíthatóságára – mint ismeretes, Pristina betiltotta a dinár használatát Koszovó területén.
Sürgős párbeszédre szólított fel az Európai Unió közvetítésével folytatott párbeszéd keretében a nyitott kérdések megoldása érdekében, hogy szavatolják az érintett közösségek jogait, valamint megvédjék a legveszélyeztetettebb csoportok tagjait.
A legélesebben elítélte a tavaly szeptember 24-i „súlyos biztonsági incidenst” Banjska falunál, mely tragikus következményeket hozott, áldozatokat is követelt. Felszólított az esemény kivizsgálására és a bűnösök azonnali felelősségre vonására.
Felszólalásában Aleksandar Vučić úgy fogalmazott, a koszovói szerbek számára az elmúlt 11 év, a brüsszeli megállapodás aláírása óta eltelt időszak, a be nem teljesített ígéretek ideje volt, Pristina máig nem alapította meg a szerb községek közösségét, miközben a szerbség minden nehéz döntést meghozott.
A mindennapi élet elviselhetetlenné vált a koszovói szerbség számára, intézményes, rendszerszintű bántalmazásokban van részük, alapvető jogaik megvalósításában is komoly akadályokba ütköznek, a dinár tilalma óta megélhetésükhöz sem juthatnak hozzá. A megalapozatlan letartóztatások mindennaposak, Albin Kurti rezsimje a megfélemlítésre alapozza a kisebbségi politikáját, értékelte az államfő.
A köztársasági elnök New York-i látogatását arra is kihasználta, hogy szerbiai idő szerint az esti órákban fogadást szervezzen az ENSZ-tagállamok mintegy 120 állandó képviselője számára annak érdekében, hogy megmagyarázza Szerbia álláspontját a május elején napirendre kerülő srebrenicai határozattal kapcsolatban. Újságíróknak nyilatkozva az államfő elmondta, nem nagy esélyt lát arra, hogy győztesként kerüljön ki ebből a harcból, de a végsőkig küzdeni fog azért, hogy ne fogadja el a BT a srebrenicai rezolúciót, mert az, mint mondta, csak tovább rontana a régión belüli kapcsolatokon, egy nemzetet állítva célkeresztbe a kilencvenes évek háborús eseményeinek kapcsán. A fogadást a szerb ENSZ-misszió irodájában tartották meg hétfőn este, élőben közvetítette a közszolgálati média. Vučić a napot arra is kihasználta, hogy az ENSZ-tagállamok számos képviselőjével folytasson nem hivatalos megbeszéléseket az aktuális kérdésekről, mindenekelőtt a koszovói kérdésről és a srebrenicai határozat javaslata kapcsán.
Nyitókép: Képernyőfelvétel/RTS
