Mindenkinek fontos

Az elmúlt hétvégén, pénteken, szombaton és vasárnap a magyarittabéi helyi közösség a civil szervezeteikkel karöltve falunapokat szervezett. A falu osztozik a többi közép-bánáti település sorsával, éppen ezért minden olyan rendezvény, amely összehozhatja az itt élőket, illetve hazatérésre ösztönzheti az elszármazottakat, rendkívül fontos.

AZ ELSZÁRMAZOTTAK HAZATÉRNEK

Hevesi Sándor nyolc évvel ezelőtt költözött ki Németországba. Ő egy teherautó-javító műhelyben, a felesége pedig ápolónőként dolgozik. Egyelőre jól érzik magukat így, de mint ahogyan azt Sándor elmondta, a világ a jelenlegi állapotában teljesen kiszámíthatatlan, nem tudni, hogy a holnap mit hoz.

– Nagyon sajnálom, hogy meg kellett hoznunk ezt a nehéz döntést. Évente többször jövünk haza, ilyenkor meglátogatjuk a szüleinket, akik koruk ellenére néha eljönnek hozzánk Németországba, hogy besegítsenek a gyermeknevelésbe. Szeretünk itthon lenni, mindig jó érzés hazajönni. A legtöbbször olyankor jövünk haza, amikor a faluban történik valami, mert a legtöbben ugyanakkor jönnek haza, s így lehetőségünk van a régi ismerősökkel, barátokkal is találkozni, beszélgetni – mondta az elszármazott.

Kraisz Ibolya néni Zentán él, de édesanyja magyarittabéi származású, éppen ezért gyermekkorának nyarait a faluban töltötte.

– Édesanyám 37 éves koráig élt itt. Ö volt a falu varrónője, szinte varrodát működtetett, négy-öt asszonnyal dolgozott, gyönyörű képeket őrzök róla. Később, amikor Belgrádba ment, megtanulta a gépi hímzést. Nekünk, gyermekeknek, ha vele jöttünk haza, a templomot meg kellett látogatnunk, mert édesapám is – habár fehértemplomi származású – katolikus volt, és mi is úgy lettünk nevelve. Minden nyarat itt töltöttem, míg nem kaptam munkát. Most bemutattak a valamikori Csüllög Ilonkának, aki itt lakott nagyon közel a templomhoz, és akivel rengeteget játszottunk, fürdöttünk együtt. Egy alkalommal teadélutánra mentünk Nagykikindára, és megtudtam, hogy ott ittabéiek is vannak, és addig-addig ügyeskedtem, hogy sikerült meghívatni magam egy teadélutánra, és azóta négyszer jártunk itt. Most vagyunk itt ötödször, de én úgy jövök ide minden alkalommal, mintha ez lenne az én szülőfalum. Nagyon szeretem Ittabét, sokat gyönyörködök a fölújításokban, a falu szinte fölvirágozta magát. Valamikor nagyon-nagyon szegény település volt, amikor én ide jártam, akkor csak egy kocsmája volt, ott is csak vasárnap szerveztek bált, a moziba pedig Szerbittabére jártunk át – mesélte Ibolya néni.

ÚJ TESTVÉRTELEPÜLÉS A LÁTHATÁRON

Magyarittabét 1786-ban 44 békési család alapította meg. A két testvértelepülés azt az örökséget viszi tovább, amit eleik 238 évvel ezelőtt hagytak rájuk.

– Békés város önkormányzata ebben az évben céljaként tűzte ki azt, hogy közösségeket épít, illetve visszaépít, mert a mai világban úgy látjuk, hogy a közösségek egyre jobban meggyengülnek, elvesztik erejüket, és most mindenféleképpen azon leszünk nagyon sok területen, hogy segítsük a közösségeinket otthon, anyaországunkban is, hogy minél erősebbek legyenek. Itt olyan jól sikerülnek most már ezek a dolgok, hogy már jártunk itt a fúvószenekarunkkal, és a Belencéres néptáncegyüttesünk is egy fergeteges programmal örvendeztette meg az itt élőket, illetve a sport területén is volt egy megmozdulásunk, a békési futballklubunk egy barátságos mérkőzést játszott a helyi újjáalakult együttessel. Ezen az úton fogunk, illetve szeretnénk tovább haladni, és ezért vagyunk itt ezen a falunapon is, ahogy mindig, eddig is, az elmúlt években is, és remélem, hogy még nagyon sokáig tudunk jönni – mondta Polgár Zoltán, Békés városának alpolgármestere.

Magyarittabének hamarosan egy újabb magyarországi testvértelepülése lesz, mégpedig Darnózseli, ahova több család is elköltözött. A kapcsolatépítés még 2017-ben kezdődött egy elszármazott család révén, hallottuk Fazekas Zoltán nyugalmazott polgármestertől.

– Már a negyedik éve annak, hogy a táncosaink fellépnek a falunapi műsor keretében, és azóta próbálunk szigetközi, rábaközi és alföldi hagyományokat idehozni. Abban bízom, hogy a kapcsolat, amit mi annak idején elkezdtünk építeni, Magyarittabé számára is elfogadható, sőt pártolható, hiszen a szándéknyilatkozatot aláírták, és abban is bízunk, hogy az október elsejét követő első testületi döntések egyike lesz, hogy testvértelepülési szerződést írjunk alá a két település között – fogalmazott a nyugalmazott polgármester.

A rendezvény központi ünnepét szombaton tartották meg, ami istentisztelettel indult, kosztorúzással, majd művelődési műsorral folytatódott, a késő délutáni órákban pedig főzőverseny, illetve középkori harcművészetek bemutatójával zárult.