November 1-jéig, péntekig tart a Büntető Törvénykönyv kiegészítő és módosító tervezetének közvitája. A dokumentum számos bűncselekmény vonatkozásában büntetésszigorítást irányoz elő, más esetben viszont megnehezítené a sértettek helyzetét. Az említett törvénykönyv kiegészítését és módosítását célzó tervezetről Búcsú Árpáddal, az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnökével beszélgettünk.
– A törvénymódosítást komoly szakmai tanulmányok és a bíróságok joggyakorlatának elemzése után hozta meg a kormány, szakmai szervezetek támogatásával. Az európai uniós csatlakozási folyamat során felmerülő új kihívások és követelmények is indokolták a módosítást. Emellett a 2023-ban életbe lépett ügyészségi és bírósági törvényekkel kapcsolatos terminológiai eltérések is hozzájárultak a módosítás szükségességéhez. Ezek az indokok összességében a jogi keretek korszerűsítését és a bűncselekmények hatékonyabb kezelését célozzák. Szeptemberben a Zlatiboron tartottak szakmai tanácskozást, amelyen büntetőbírák, ügyészek, ügyvédek és jogászprofesszorok vettek részt. A törvénymódosítást több szempontból is elemezték, illetve több vélemény is elhangzott vele kapcsolatban a tanácskozáson. Egyesek úgy vélik, hogy túlzottan szabályoznak bizonyos dolgokat, illetve a büntetési határok növelésével esetleg csorbulna a bíróságok döntésének, értékelésének a joga. Tehát különféle vélemények vannak, az azonban tény és való, hogy ezek azok a bűncselekmények, amelyek leginkább indokolják a törvénymódosítást – fogalmazott Búcsú Árpád.
A tervezetben a rablás bűncselekmény (az, akit lopás közben tetten érnek, és a lopott dolog megtartása érdekében valaki ellen erőszakot alkalmaz, illetve az élet és testi épség elleni támadással fenyegetőzik) vonatkozásában ugyancsak beékelnék a 15 ezer dináros határértéket az enyhébb bűncselekmény esetén, ami viszont a hatóság hivatalból való eljárási kötelezettségét nem befolyásolná. A kifosztás bűncselekmény (az követi el, aki erőszakot alkalmazva, vagy az élet és a testi épség elleni támadással fenyegetőzve elveszi másnak az ingóságát) eddigi, 5000 dináros értékhatárát enyhébb bűncselekmény esetében is 15 ezer dinárra növelnék. Ami a lopást, sikkasztást és csalás bűncselekményeit illeti, a jelenleg hatályos szabályozás értelmében, ha az eltulajdonított tárgy (vagy elsikkasztott, esetleg csalással okozott kár) értéke meghaladja az 5000 dinárt, akkor a hatóság hivatalból köteles eljárást indítani. A törvénymódosítási tervezet ezt az 5000 dináros határértéket 15 ezer dinárra növelné, vagyis, ha az ellopott, elcsalt vagy elsikkasztott tárgy értéke ennél kisebb, akkor a megkárosított az elkövető ellen magánvádlóként kezdeményezhet büntetőeljárást. A korábbi tapasztalat azt mutatta, hogy ezt csak kevesen tették meg, inkább beletörődtek az okozott kárba. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmények csoportjában ugyancsak több bűncselekmény esetében szigorítana a tervezet. A családon belüli erőszak alapesetének vonatkozásában a 3 hónaptól 3 évig terjedő börtönbüntetést 6 hónaptól 5 évig terjedőre módosítanák, de az említett szakasz többi, a bűncselekmény súlyosabb formáit szabályozó bekezdéseiben is sokkal szigorúbb büntetési tételeket javasolnak.
– Szigorúbb szabályozásokkal és súlyosabb büntetésekkel lehet számolni. Szűkítik a feltételesen kiszabható büntetések lehetőségét, ezenkívül egyes bűncselekmények esetében jelentős büntetési tételemelést irányoztak elő, ha a törvénymódosítást megszavazzák a parlamentben. A családon belüli erőszakkal kapcsolatos bűncselekmények száma például olyan magasra emelkedett, hogy a bíróságok büntetőügyeinek jelentős részét ezek az ügyek teszik ki, ami szintén indokolta a törvénymódosítást. A családon belüli erőszak esetében, ha a sértett kiskorú személy, a jelenlegi 2-től 10 évig terjedő börtönbüntetést 3-tól 12 évig terjedőre módosítanák. Ha ezt elfogadják, akkor a jelenleg érvényben levő eljárási szabályok, illetve bírósági illetékességi szabályok értelmében az ilyen ügyek átkerülnek a felsőbb bíróságok hatáskörébe – mondta az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnöke.
A fegyvereket, azok gyártását, tartását, forgalmazását szabályozó szakaszok vonatkozásában szintén szigorítások és újdonságok, például teljesen új bűncselekmények (kiskorú személy kiképzése fegyver használatára, hatástalanított lőfegyver vagy hideg fegyver viselése nyilvános helyen) szerepelnek a tervezetben. Oktatási intézményben alkalmazott személy elleni támadás és egészségügyi intézményben alkalmazott személy elleni támadás – ezek is új bűncselekmények, amelyeket meghatároznának a törvénykönyvben.
– Sajnos naponta olvashatunk, hallhatunk híreket oktatási és egészségügyi intézményekben dolgozó személyek ellen elkövetett erőszakról. A törvénymódosítást javaslók belátták, hogy ebben az esetben is lépni kell, és a törvénymódosítási javaslat elfogadása után külön bűncselekményként fogják szabályozni. A törvénymódosítás szerint büntetendő lesz az oktatási intézményekben dolgozók elleni erőszak, illetve támadás. Alapesetben 3 hónaptól 3 évig terjedő büntetés szabható ki. Súlyosabb esetben azonban, ha az oktatási intézményben dolgozó személy személyi sérülést szenved, vagy lő- vagy hideg fegyver használatával megfenyegetik, 6 hónaptól 5 évig terjedő elzárás szabható ki. Abban az esetben, ha az elkövető a támadás során súlyos sérüléseket okoz, 1 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés róható ki rá. Ugyanezek vonatkoznak az egészségügyi intézményben alkalmazott személy elleni támadásra is – közölte Búcsú Árpád. Hozzátette, hogy a törvénymódosítás következtében az életfogytiglani szabadságvesztés köre is tágul. A nemi erőszak, a közösülés védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel és a megrontás bűncselekmények több esetének vonatkozásában is sokkal súlyosabb büntetést, akár életfogytiglani szabadságvesztés kiszabásának lehetőségét javasolják (jelenleg ez a büntetés csak akkor szabható ki, ha a szexuális bűncselekmény áldozata elhunyt vagy gyermek).
Nyitókép: Búcsú Árpád, az Óbecsei Alapfokú Bíróság elnöke (Kancsár Izabella felvétele)
