Emanuele Giaufret, az Európai Unió (EU) szerbiai küldöttségvezetője tegnap Aleksandar Vučić köztársasági elnöknek adta át az Európai Bizottság (EB) Szerbiáról szóló országjelentését. A találkozót követő sajtótájékoztatón ennek főbb kitételeit ismertették. Az EB számára a csatlakozási tárgyalások folyamata a prioritások egyike, hiszen a Nyugat-Balkán országaival való bővítés geopolitikai szempontból is kiemelt jelentőségű – mondta Giaufret. Szerbia már bizonyította, hogy az uniós tagság stratégiai céljainak egyike – emelte ki. Szerinte az eddigiekhez képest más aspektusokból érdemes az uniós csatlakozásról és a tagságról beszélni, például lényeges hangsúlyozni, hogy az EU Szerbia legfontosabb gazdasági partnere. A következő időszakban elengedhetetlen a reformfolyamatok felgyorsítására összpontosítani – hangsúlyozta.
Az uniós tagság szinte soha nem volt ennyire kifejezetten stratégiai döntés, mint jelenleg – nyomatékosította Giaufret. Megerősítette, az EB a jelentésben ismét arra az álláspontra helyezkedett, hogy teljesültek a 3-as tárgyalási klaszter megnyitásának a feltételei. Most a tagállamokon múlik, hogy támogatják-e a klaszter megnyitását. Hozzátette, ismeretes, hogy a joguralmi reformok és a Pristinával fenntartott kapcsolatok normalizálása határozza meg a csatlakozás ütemét.
Az EB-jelentésben megállapították, hogy a reformfolyamatok lassabbá váltak, egyebek mellett az előrehozott parlamenti választások miatt – közölte Emanuele Giaufret.
– Mivel a közeljövőben előreláthatóan nem lesznek választások, reméljük, hogy a reformfolyamatok ismét dinamikusabbá válnak. Az EU a jövőben is minden lehetséges módon támogatja az országot, például pénzzel. Az elmúlt 10 évben már 4 milliárd euró értékben tett elérhetővé vissza nem térítendő támogatást. Szerbia mindenekelőtt a gazdasági reformok tekintetében teljesített jól, de üdvözlendő a statisztika, a környezetvédelem és a regionális politika területén jellemző előrehaladás is. Az EB pozitívan értékelte az igazságszolgáltatás és a belügy területeit, továbbá a migrációs folyamatokkal szembeni fellépést, valamint az Interpollal, az Europollal és a szervezett bűnözés és kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemért felelős ügynökséggel való együttműködést. Mindazonáltal az alapvető jogok és az igazságügy területén további igyekezet szükséges. A 23-as tárgyalási fejezet vonatkozásában részleges előrehaladás jellemző, mindenekelőtt a korrupcióellenes stratégia elfogadása örvendetes. Fontos lenne, hogy az állam elmélyítse az együttműködést a civil szféra képviselőivel, de a média és a médiaszabályozó testületek vonatkozásában is előrelépést sürgetünk – taglalta Giaufret.
A Nyugat-Balkán növekedési tervével kapcsolatban a küldöttségvezető megismételte a hivatalos uniós álláspontot, miszerint ez segíti a reformfolyamatokat, és lendületesebbé teszi az EU bővítését. A növekedési terv szerint cél a Nyugat-Balkán integrálása az egységes európai piacba, még az uniós csatlakozást megelőzően – magyarázta Giaufret. A közeljövő intézkedései közül példaként említette a zöld folyosók kialakítását és az Egységes Euró Fizetési Övezethez (Single Euro Payments Area–SEPA) való csatlakozást. A növekedési tervre elkülönített 6 milliárd euróból 1,58 milliárd euró Szerbiát illeti meg. Az első átutalás a vonatkozó megállapodások becikkelyezése után válhat időszerűvé – közölte Giaufret.
Nincsenek észrevételei a jelentéssel kapcsolatban, az EB elsősorban az Oroszországgal szembeni szankciópolitikához való csatlakozás elutasítása miatt bírálta az országot, valamint a vízumpolitikával való összehangolás folytatását sürgette – közölte Aleksandar Vučić. Rámutatott, a jövőben objektívebb hangnemben kell az EU-ról beszélni, nem folytatódhat a gyakorlat, hogy akármikor „feldühödnek”, az EU-t hibáztatják. Hozzátette, az államvezetés célja az, hogy 2027-ig teljesíti a növekedési tervből és az ezzel kapcsolatos reformtervből eredő kötelezettségeit.
Az álláspontok főként Koszovó, valamint a választások és a választási szabályok tekintetében oszlanak meg, ugyanakkor feltett szándékuk figyelembe venni az ODIHR ajánlásait – közölte Vučić. Bejelentette, hogy mivel lejár az elektronikus médiát szabályozó REM tagjainak a mandátuma, hamarosan megkezdődik a választási eljárás. „Én sem értem, hogy bizonyos jogszabályokat miért nem hoztunk meg eddig, például a halászattal vagy a borászattal összefüggésben, erre is az EB mutatott rá” – jegyezte meg. Az államfő az oktatás reformját sürgette. Szerinte olyan rendszert kell kialakítani, amely a hiányszakmák felé irányíthatja a fiatalokat. A családon belüli erőszak és a nők védelme ugyancsak törvénymódosítás témája lesz – mondta Vučić.
