Egyes vélemények szerint a mesterséges intelligencia fenekestül fogja felforgatni világunkat, mások szerint fajunk szebb jövőjének a zálogaként tekinthetünk rá. Közhelyesen hangzik, hogy mint minden másnak, ennek is vannak pozitív és negatív hatásai. A mesterséges intelligenciával kapcsolatban azonban még mindig nagyon sok a megválaszolatlan kérdés, az előrejelzések kimenetele is jórészt bizonytalan. Nem lehet megjósolni, hogy az optimista vagy a pesszimista nézőpontok közül melyik fog megvalósulni, miről derül majd ki, hogy alaptalanok voltak a vele kapcsolatos aggodalmak. Már nemcsak a monoton rutinfeladatokat, a fizikai munkát is átveszi tőlünk, viszont fegyveres konfliktusok során történő felhasználása esetén sajnos szörnyűségeket is eredményezhet. Amikor egyik gép vagy robot megsemmisíti a másikat, annak káros következményei lehetnek, ami például a környezet szennyezésében is megnyilvánulhat. A most zajló fegyveres konfliktusok példája mutatja, használatban vannak már a precíziós csapásmérésre alkalmas digitális eszközök, de az emberi tényező még mindig a legfontosabb, az emberi életek kioltása pedig a legsúlyosabb következmény.
Nem az, aminek hisszük?
Az elmúlt évtizedekben kifejlesztett, most is sikeresen használt mesterséges intelligencia rendszerek sokak véleménye szerint valójában nem intelligensek.
Működésük szintje, fejlettségük továbbra sem mérhető az emberi intelligenciához. Mégis elterjedt az elnevezés, mely alapján „intelligenciának” hívjuk. Maga az ötlet – hogy intelligens gépeket fejlesszünk –, illetve a „mesterséges intelligencia” kifejezés még azelőtt létrejött, hogy ilyen rendszereket ténylegesen elkezdtek volna építeni. Már 1956-ban konferenciát szerveztek, melynek ez volt a központi témája. John McCarthy számítógéptudós által Dartmouthban szervezett konferencián már akkor használták a szóösszetételt. Azóta sokat fejlődött a technológia. Nagyon sok olyan feladat, probléma van, amelyek megoldása érdekében a hagyományos, programutasítások formájában megírt számítógépprogramokkal nem tudnánk megoldani. A mesterséges intelligencia alkalmazásának újabb, most is tartó korszaka a 2010-es években kezdődött. Egy nagyon izgalmas időszak vette kezdetét, mivel a tudományág történetében áttörést tapasztalhatunk olyan szempontból, hogy a megépített rendszerek a legtöbb esetben ténylegesen teljesítik a velük szemben támasztott elvárásokat. Sok olyan alkalmazás is megszületett, amelyekre korábban nem gondoltunk. A modern technológiák jelenlegi fejlettsége újabb és újabb felhasználási eseteket, üzleti sikereket tesz majd lehetővé, ez borítékolható. A versenyszféra mellett például az egészségügyben is hatalmasak a lehetőségek. A betegségek korai és pontos diagnosztizálásában, a leghatásosabb gyógymód meghatározásában vagy újabb gyógyszerek kifejlesztésében lehet komoly szerepe. Az ipar és az üzleti élet különböző területein is tovább fog nőni a szerepe. A szervezést, irányítást, vezetést is rá lehet bízni hamarosan a jelek szerint. Egyik szakember fogalmazta ezzel kapcsolatban a tézist, hogy a mesterséges intelligencia nem helyettesíthet bennünket a munka világában, de azokat, akik nem használják a mesterséges intelligenciát, leváltják, és helyettesítik azok, akik használják azt.
Mindenki szép (lesz)
Képalkotásra, grafikusi feladatok elvégzésére az eddigi tapasztalatok szerint kiválóan alkalmas a mesterséges intelligencia. Amennyiben ez a technológia tovább fejlődik, és elérhetővé válik mindenki számára, az a grafikusok munkáját átalakítja. Belátható időn belül minden tartalomgyártónak – ha nem akar lemaradni –, muszáj lesz használnia ezeket az alkalmazásokat, programokat. Azóta a technológia fejlődése félelmetes iramban folytatódik. Míg korábban csak nehezen volt hozzáférhető egy-egy képalkotó applikáció, ma már ingyenesen letölthető számos verzió. A közösségi oldalakon sokan magukról ilyen alkalmazások által készített fotókat posztolnak. A határok lassan elmosódnak, esetenként már nehéz megállapítani, melyik a valós, és melyik a „mű” fotó. Számos képgeneráló szoftvert dobtak piacra. Vannak olyanok, melyek úgy működnek, hogy saját szavainkkal leírjuk a programnak, hogy mit szeretnénk látni a képen. Az ilyen szoftverek értelmezik a szöveget, másodperceken belül generálnak akár több képet is, melyek közül aztán választhatunk. De az emberi arcok ábrázolásában is verhetetlen a programokat alkottak már, olyanokat, melyek tökéletesen tudják megjeleníteni az érzelmeket. Az új technológia sokaknak frusztrációt okoz, főleg ha a saját munkáját is veszélyeztetve látják miatta. A tanulság azonban továbbra is az, hogy ezeknek a változásoknak nem ellenállni kell, hanem meg kell tanulni őket a saját hasznunkra fordítani. Esetenként sokkolóak lehetnek a következmények, de a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik.
