A jelenlegi uniós szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerében tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy megvizsgálja, miként pótolhatók ezek a hiányosságok – mondta Bóka János hétfőn Budapesten egy nemzetközi konferencián.
„A jogállamisággal kapcsolatos eljárások az egyik legveszélyesebb kihívást jelentik az EU számára. Ahelyett, hogy megerősítették volna az unió alapvető értékeit, átpolitizálták azokat” – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter a Transparency International és a Connect Europe által szervezett rendezvényen.
Az Európai uniós értékek és források védelme – Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei című tanácskozáson Bóka János kiemelte: az unióban mély és kölcsönös bizalmatlanságot szítottak a tagállamok és az intézmények között, ami rendkívül megnehezíti az őszinte együttműködést.
A miniszter arról beszélt előadásában, hogy Magyarországot azért támadják, ahogy szuverén és demokratikus országként a jogállamiságot értelmezi, rámutat a kettős mércére, a következetlenségekre, a rejtett politikai napirendekre. Bóka János kitért arra, hogy az uniós elnökség keretében a magyar kormány számos kezdeményezéssel élt a zajló viták megoldására.
Bóka János elmondta, hogy a tanács jogállamisági párbeszéde az elmúlt intézményi ciklusban mélyrehatóan átalakult. „A bizottság jogállamisági jelentése nagyrészt olyan területekkel foglalkozik, amelyek elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak. A többéves pénzügyi keretből származó finanszírozást olyasmihez kötni, ami kívül esik az EU hatáskörén, egyértelműen átlépi a vörös vonalat” – mondta.
Megjegyezte, hogy a jogállamiság fogalmának nemzetek felettivé tétele beágyazódik az európai alkotmányos föderalizmus létrehozásának folyamatába. Bóka János hangsúlyozta, hogy az EUSZ 2. cikkében rögzített értékek mélyen gyökereznek a tagállamok alkotmányos hagyományaiban. „A viták első csoportja azzal a céllal kapcsolatos, hogy az uniós jog természetét szabályrendszerből értékrenddé változtassák. Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Unió értékközösség. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az uniós jogot értékrenddé kell átalakítani” – fejtette ki.
Úgy vélte, jól értjük a jogállamiságot ahhoz, hogy párbeszédet folytassunk róla, de rendkívül messze vagyunk egy olyan normától, amely jogsértés esetén lehetővé tenné büntető intézkedések kiszabását. „A szabályok egyre szorosabb uniója alapvetően különbözik az értékek egyre szorosabb uniójától. Egyrészt egyértelmű politikai felhatalmazásra, másrészt az uniós és tagállami hatáskörök rendszerének teljes átalakítására van szükség. Ebben az összefüggésben a hangsúly már nem az uniós hatáskörök érvényesítésén, hanem a tagállami hatáskörök védelmén van” – közölte.
Mint elhangzott, az európai uniós ügyekért felelős miniszterek szeptember eleji, budapesti informális találkozóján eszmecserét folytattak arról, hogy az uniós intézmények miként javíthatnák az uniós jogszabályok minőségét a jogalkotás minőségének javításával – úgy, hogy az egyszerre erősítse a jogállamiságot és fokozza az unió versenyképességét.
„A delegációk egyetértettek abban, hogy ezeket a célokat szolgálja egyrészt a tagállami sajátosságok jobb figyelembevétele, másrészt az érintett gazdasági szereplők véleményének jobb feltérképezése és tükrözése az uniós jogszabályokban. Ugyanakkor sem az uniós intézmények, sem a tagállamok többsége nem támogatta azt az elképzelést, hogy elkezdjünk dolgozni azon, hogy az uniós intézmények betartsák a jogállamisági normákat” – fejtette ki a miniszter.
Bóka János példaként említette, hogy a vagyonnyilatkozatok, azok átláthatósága és ellenőrzése egyértelműen jogállamisági kérdés, ha a tagállamokról van szó, miközben az uniós intézményekben a normáknak való megfelelés hiánya nem minősül jogállamisággal kapcsolatos kérdésnek.
A konferencián Bóka János egy kérdésre válaszolva elmondta: a magyar kormány továbbra is az Európai Bizottság rendelkezésére áll, hogy folytatódjon a párbeszéd a befagyasztott uniós forrásokról.
Egy másik felvetéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy a migráció kapcsán született magyarországi bírósági ítélet végrehajtásával kapcsolatban is zajlanak a tárgyalások a bizottsággal a megállapodásért. „Az Európai Tanács legutóbbi következtetései alapvetően új fejezetet nyitottak a migrációval kapcsolatos európai megközelítésben. Számomra az tűnik fel, hogy a tagállamok sok területen oda tartanak, ahol jelenleg Magyarország a migráció szabályozásában áll. Ezért a politikai folyamat hitelességét kérdőjelezi meg, hogy azt a tagállamot, amely ezt alkalmazza, szankcionálják” – mondta.
Szintén újságírói kérdésre Bóka János azt mondta, az uniós értékekkel kapcsolatos vitákat a tagállamok alkotmánybíróságai közötti viták során kellene lefolytatni.
Az egész nap zajló tanácskozáson online szólalt fel Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke.
Nyitókép: Bóka János (Fotó: MTI)
