Politikai reakciókat váltott ki Szerbiában annak ténye, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő az António Guterres ENSZ-főtitkárral folytatott eszmecseréje során közölte, Oroszország a koszovói precedensre fog hivatkozni, amikor az Ukrajna területén létrejött Donyecki Népköztársaság és Luhanszki Népköztársaság elismerését szorgalmazza majd a nemzetközi közösségben. Putyin a beszélgetés során emlékeztette a főtitkárt arra is, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) döntésében kimondta, nem számít jogellenesnek a koszovói függetlenség kikiáltása, maga is elolvasott minden olyan dokumentumot, amely a koszovói függetlenség kérdését érintette, s melyeket e nemzetközi szerv állított ki, s pontosan emlékszik a mondatokra: egy adott területnek nem kell szükségszerűen kikérni a központi kormány véleményét ahhoz, hogy az önrendelkezés mellett döntsön. Putyin azt mondta, Donyecknek és Luhanszknak is ugyanolyan joga van az önrendelkezésre és függetlenségre, mint Koszovónak, s ezt a precedenst ki is kívánja használni nemzetközi kapcsolatainak építésében.
A kijelentésekre reagálva tegnap Srećko Đukić diplomata kijelentette, Putyin szavai voltaképpen az orosz álláspont módosítását jelentik, Moszkva ugyanis ezzel de facto elismerte Koszovó függetlenségét, s most erre hivatkozik saját külpolitikai céljainak megvalósítása érdekében. A Nemzetközi Kapcsolatok Fórumának tagja, korábbi minszki nagykövet úgy vélekedett, hogy Putyin elkönyvelte Koszovó önállóságát, és tulajdonképpen helyeselt minden olyan lépést, amelyet a koszovói szuverenitás érdekében a korábbi évtizedekben a nyugati államok tettek. Megjegyezte ugyanakkor, nem annyira újszerű ez az orosz álláspont, hiszen Moszkva 2008-ban már tett olyan kijelentéseket, amelyekből kiviláglott, hogy Dél-Oszétia és Abházia elismerésekor is a koszovói kivételt tartotta szem előtt a nemzetközi joggal kapcsolatos elmélkedései során. Đukić szerint az ukrajnai háború súlyosabb konfliktus, mint a korábbiak, ezért Putyin mostani kijelentései valószínűleg meghatározóak a koszovói kérdés rendezése tekintetében is, magyarán, megkönnyítik majd a nyugati országok számára annak tartós rendezését. Belgrád, mint korábban annyiszor, most is rossz politikát választott – értékelte –, több széken akart ülni, s végig struccpolitikát folytatott, amiből csak kára származik a nagyhatalmak érdekeinek ütközése és a jellemző „sehova sem tartozás” elve miatt.
Hasonló meglátást közölt Dragan Šutanovac korábbi védelmi miniszter, a Stratégiai Politikai Tanács szervezet alapítója is. Mint közölte, téved, aki azt hiszi, hogy a „testvéri Oroszország majd feladja saját érdekeit a szerb érdekek védelme miatt”. Egyszerűen arról van szó, hogy meg kellett várni azt, hogy elég idő teljen el a koszovói függetlenség kikiáltása után, s megérjen a helyzet egy hasonló lépésre az ukrán régiókban is. Téves az a hazai beidegződés, hogy „Moszkva őrzi meg Koszovót” Szerbia határain belül – állapította meg a korábbi védelmi tárcavezető.
