Mi történik akkor, ha Szerbia nem rendel el szankciókat Oroszországgal szemben, illetve mi történik, ha igen, és vajon melyik lépés megtétele mellett határozza el magát a mindenkori szerb államvezetés – továbbra is ezek a kérdések foglalkoztatták a napokban a politikum képviselőit és az elemzőket.
JadrankaJoksimović ügyvezető európai integrációs miniszter az SZRTV vendégeként kifejtette, amennyiben Szerbia nem csatlakozik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, az ország európai integrációja nem szakad meg, ám a folyamat biztosan lassabbá válik. Az európai béke évtizedeken át töretlen volt, emelte ki az Európa-nap alkalmából adott interjújában Joksimović, valamint megjegyezte: a kilencvenes években Szerbia megtapasztalhatta, milyen az, amikor nem tagja az Európai Uniónak, illetve milyen kirekesztettnek lenni és nem tagja lenni a „klubnak”, amelyik a döntéseket hozza. Szerbia az európai kontinens része és az EU tagjelölt államaként úgy jogai, mint kötelezettségei is vannak, emelte ki Joksimović, aki szerint Szerbiának egyáltalán nem mindegy, hogy milyen lesz az európai jövő.
– Tisztában kell lenni azzal, hogy az EU jelenleg uralkodó álláspontja szerint a tagjelölt államoknak össze kell hangolniuk kül- és biztonságpolitikájukat az unióssal. Tény, hogy az integráció folyamata és szabályai szintén egyértelműek, ugyanakkor vannak olyan pillanatok, amikor az aktuális politikai történések részben felülírják a politikai elvárásokat. Míg korábban elsősorban a gazdasági felzárkózás és a joguralom tekintetében való harmonizáció állt középpontban, most a kül- és biztonságpolitikai harmonizáció. Tekintettel arra, hogy Szerbia egyértelműen elítélte a háborús cselekményeket és a területi integritás megsértését, remélem, megértettük, Szerbia politikailag nem semleges ország – fogalmazott Joksimović.
Emanuel Giofre, az EU szerbiai küldöttségvezetője, szintén az SZRTV műsorában, egyebek mellett a hatodik uniós szankciós csomagról is szót ejtett, majd abbéli reményének adott hangot, hogy az EU globális partnerei, beleértve ebbe Szerbiát és a többi tagjelölt államot, összehangolják politikájukat az unióssal. A hatodik szankciós csomag, a korábbiakhoz hasonlóan, Európa válasza az indokolatlan orosz agresszióra Ukrajnában, hangsúlyozta Giofre, mondván, az EU segíti partnereit az orosz energiahordozóktól való függetlenedésükben.
Szerbia többé nem ülhet egyszerre két széken, értékelte a Danas napilapnak nyilatkozva Manuel Sarrazin, Németország Nyugat-Balkánért felelős különmegbízottja. Mint kiemelte, gazdasági és politikai szempontból a szerbiai társadalom közelebb áll Németországhoz és az EU-hoz, mint Oroszországhoz.
– A mi gazdasági támogatásunk és beruházásaink értéke jóval nagyobb. Számunkra fontos az ország gazdasági és szociális fejlődése. Magától értetődik, hogy a tagjelölt államokat jóval nagyobb összegekkel támogatjuk, mint például a keleti partnerség országait. Miután Oroszország megtámadta Ukrajnát, az oroszbarát álláspont összeegyeztethetetlen a tagjelöltséggel. Szerbiának érdeke, hogy mielőbb függetlenedjen a gátlástalan rezsimtől. Az is egyértelmű, hogy a gazdasági társaságok majdani döntéseit igenis befolyásolja, hogy az adott ország maradéktalanul tartja-e magát az európai irányvonalhoz, vagy sem. Ez nem más, mint kockázatfelmérés. Az orosz megszállás óta a beruházók folyamatosan arról érdeklődnek, hogy Szerbia csatlakozott-e az uniós álláspontokhoz, illetve megteszi-e ezt a jövőben. Ezért fontos, hogy sor kerüljön a szerb állásfoglalásra – fejtette ki Sarrazin, aki szerint már nem elég csak elítélni az orosz agressziót.
A nyugat-balkáni országok közül jelenleg mindenféleképpen Szerbia, illetve annak az álláspontja a legfontosabb, nemcsak azért, mert a térség legnagyobb és gazdaságilag legerősebb állama, hanem azért, mert az államvezetés mindig is szoros kapcsolatokat ápolt Vlagyimir Putyinnal, értékelte elemzésében a Süddeutsche Zeitung. Ebben arra is kitértek, hogy Szerbiában az EU-csatlakozás támogatottsága történelmi mélyponton van, mint ahogyan arra is, hogy a bulvársajtó az elmúlt hetekben irányt váltott és megpróbálja Moszkva ellen hangolni a közvéleményt. Mindennek ellenére nem valószínű, hogy Belgrád csatlakozik az Oroszországgal szembeni uniós szankciókhoz, szögezik le a szerzők.
Másként vélekedik erről Mihailo Jovićević, a Nova.rs portál szerkesztője, aki az N1 1 tv-nek nyilatkozva kifejtette: szinte teljesen biztos, hogy Szerbia szankciókat rendel el Oroszországgal szemben, de csak azt követően, hogy megalakul a köztársasági kormány új összetétele. Addig, a média támogatásával, igyekeznek megváltoztatni a Putyinról korábban kialakított, idealizált képet, tette hozzá.
