Szerbia helyzete rendkívül összetett, az államvezetésre hatalmas nyomást gyakorolnak azzal a céllal, hogy elfogadja területi integritásának a megsértését, nyilatkozta a sajtónak a Nemzetbiztonsági Tanács pénteki ülését követően Nikola Selaković ügyvezető külügyminiszter. A testület ülését azt követően hívták össze, hogy Koszovó kérelmezte felvételét az Európa Tanácsba.
Selaković szavai szerint Szerbia pozíciójának szempontjából kedvező, hogy a washingtoni megállapodás első évfordulója alkalmából közzétett amerikai állásfoglalás szerint az ország fontosnak tartja az említett egyezmény tiszteletben tartását. Selaković kifejtette, ezzel szemben Pristina bizonyította, hogy sem a megállapodást, sem a házigazda álláspontját nem veszi figyelembe. Ezzel sokadszorra szemlélteti, hogy nem a párbeszéd elkötelezettje, szögezte le Selaković, aki korábban, reagálva Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminiszter azon kijelentésére, hogy Pristina bízik a szerb támogatásban az ET-be való felvétel tekintetében, aláhúzta: „Szerbia akkor támogatja Koszovó csatlakozását az Európa Tanácsba, ha a nemzetközi szervezeteknek tartományok, vagy régiók is a tagjai lehetnek.”
A külügyminiszter közölte, hogy értesülései szerint legalább két befolyásos állam segíti Koszovót abban, hogy újabb országok ismerjék el függetlenségét, de abban is, hogy minél kevesebb ország vonja vissza a Koszovó államiságának az elismerésére vonatkozó döntését. Mint hozzátette, az államfőnek négy olyan ország diplomáciai jegyzékét adta át, amely visszavonta Koszovó államiságának az elismerését. A Nemzetbiztonsági Tanács felhatalmazta Aleksandar Vučićot, hogy amikor elérkezettnek látja a pillanatot, tájékoztassa a közvéleményt arról, hogy melyik négy országról van szó.
A napokban az elemzők elsősorban azzal a kérdéssel foglalkoztak, hogy meddig egyeztethető össze az Oroszországgal szembeni uniós szankciók Szerbia részéről történő elutasítása az európai integrációval, az aktuális fejlemények miatt az a kérdés is napirendre került, hogy vajon Szerbia vonatkozásában az uniós tagság kizárja-e Koszovót. Andrej Ivanji, a Vreme hetilap portáljának szerkesztője szerint igen. Az EU-tagság és annak a területnek az el nem ismerése, amelyiken Szerbiának semmilyen felhatalmazása nincsen, összeegyeztethetetlen egymással, nyomatékosította Ivanji.
– Hatalmas probléma, hogy míg az államvezetés képviselőinek állásfoglalása szerint Szerbia külpolitikai prioritása az uniós tagság, addig a média eddig oroszbarát és Európa-ellenes hangulatot keltett. Ezért lenne nehéz megértetni a polgárokkal, miért rendelne el Szerbia szankciókat Oroszországgal szemben, miközben utóbbi, állítólag, folyamatosan védelmezi az ország érdekeit. Szerbia eljutott odáig, hogy nem meggyőződésből körvonalazza politikáját, hanem a jobbról, vagy balról jövő nyomásgyakorlásra reagálva – fogalmazott Ivanji, aki szerint a Nyugat akkor sem tekintene őszinte szövetségesként Szerbiára, ha szankciókat rendelne el Oroszországgal szemben, mert nem bízik az országban.
