Vastagodik az új vasfüggöny

Az Alekszandr Bocan-Harcsenko belgrádi orosz nagykövettel való találkozót követően Aleksandar Vučić államfő megerősítette, hogy lemondták Szergej Lavrov orosz külügyminiszter tegnapra és mára tervezett szerbiai látogatását. Vučić az Instagramon közölte, hogy a nagykövet tájékoztatta a látogatást ellehetetlenítő körülményekről.

Szergej Lavrov moszkvai sajtótájékoztatóján reagált a fejleményekre, szavai szerint olyasmi történt, ami korábban elképzelhetetlen volt: „meggátolták, hogy a szuverén Szerbia külpolitikai tevékenységet folytasson”.

A Nyugat cinizmusa már nem lep meg, sem az, hogy semmitől nem riad vissza – fejtette ki Szergej Lavrov. Mint hozzátette, ugyanezzel a képmutatással voltak kénytelenek szembesülni Jugoszlávia bombázásakor. Arról biztosította hallgatóságát, hogy senki nem akadályozhatja meg a szerb–orosz kapcsolatok fenntartását. Oroszország nagyra értékeli Szerbia bátor álláspontját, különösen most, amikor az EU azt szeretné, ha mindenki oroszellenes tevékenységet folytatna – emelte ki Lavrov, mondván, hogy az EU-val ellentétben Oroszország a jövőben sem tesz semmi olyasmit, ami megnehezítené a népek közötti viszonyokat. Lavrov megerősítette, hogy moszkvai látogatásra hívta a szerb külügyminisztert.

Vasárnap kezdett el terjedni a hír, hogy Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró nem adott engedélyt ahhoz, hogy Lavrov repülőgépe belépjen az említett országok légterébe, így a külügyminiszter nem tud Szerbiába utazni.

WIN-WIN SZITUÁCIÓ

A szerbiai sajtó már múlt héten Lavrov tervezett látogatásának a témájától volt hangos, a legtöbb elemző és a nem kifejezett nemzeti politikát képviselő politikai tömörülés egyetértett abban, hogy a nyugati országok provokációként élnék meg a látogatást, és tekintettel a helyzet kiélezettségére, Szerbiának csak kára származna a látogatásból. Egyebek mellett a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Szabad Polgárok Mozgalma követelte a látogatás lemondását. Ugyanakkor a nemzeti pártok álláspontja szerint Lavrov látogatása összhangban állna Szerbia semleges politikájával. Belgrádba az EU képviselői és Oroszország államvezetésének képviselői egyaránt ellátogathatnak – érveltek.

„A bolgárok, az észak-macedónok és a montenegróiak döntésének köszönhetően win-win szituáció állt elő. Mi nem mondtuk le a látogatást, ám Lavrov mégsem jön Szerbiába. Ennek folyományaként az Olaf Scholz német kancellár belgrádi látogatása előtti helyzet is valamelyest egyszerűbbé válik” – jegyezte meg az N1 tv-nek nyilatkozva Ognjen Pribićević diplomata, Szerbia volt németországi nagykövete. Mint hozzátette, ha Lavrov Belgrádba látogatott volna, Szerbia európai uniós csatlakozásának a folyamata az eddigieknél is összetettebbé vált volna. Szerbia nem mondhat nemet Oroszországnak, részben a Szerbia területi integritásával kapcsolatos kérdések, részben pedig az orosz földgáz okán – értékelte Pribićević, aki szerint indokoltan merül fel a kérdés, hogy milyen érdeke fűződik Oroszországnak a térséghez, amely egyébként nem vitális a számára.

– Oroszországnak sem politikai, sem gazdasági ereje nincsen Szerbiának a saját integrációiba való integrálásához, ezért feltehetőleg az a célja, hogy az egyéb, mindenekelőtt a NATO- és az EU-integrációt akadályozza, mivel ez nem áll összhangban az érdekeivel. Mindemellett Oroszország Lavrov belgrádi látgatásával szerette volna szemléltetni, hogy egyelőre nem rekesztették ki teljesen, még vannak barátai, akik fogadják. Szerbia alapvető problémája az volt, hogy számára sokkal fontosabb a másik találkozó, azaz Olaf Scholz látogatása. Szerbia addig egyensúlyoz, amíg ezt megteheti. Mindebből látszik, hogy mit választunk, ha egy adott pillanattól már nem egyensúlyozhatunk. Nehéz lenne olyannal szövetséget építeni, aki még csak az országba sem utazhat – fejtette ki a diplomata.

Ugyanebben a műsorban Nenad Šebek újságíró és külpolitikai elemző abbéli véleményének adott hangot, hogy Lavrov feltehetőleg saját magát hívta meg Belgrádba. Šebek egyetért Pribićevićtyel, hogy a három szomszédos ország döntése teremtette helyzet mindenki számára ideális: Szerbia nem mondta le a látogatást, az EU pedig nem gyakorolt nyomást, hogy ezt megtegye. Mint megjegyezte, Lavrov esetleg „valamelyik gáz-, vagy kőolajvezetéken, vagy a belgrádi metrón utazhatott volna Szerbiába”. Ugyanakkor Szerbia nem moshatja le magáról, hogy kész volt fogadni Lavrovot – tette hozzá Šebek.

EGYÜTT ELÍTÉLNI ÉS REAGÁLNI

Konsztantin Koszacsov, az orosz Szövetségi Tanács elnöklőjének helyettese szerint Belgrádnak és Moszkvának közös intézkedésekkel kell kifejezniük tiltakozásukat amiatt, hogy ellehetetlenítették az orosz diplomácia vezetőjének szerbiai látogatását. Az aktuális „démarche-nak” természetesen semmi köze a repülőgéphez, az intézkedést Szerbia és Oroszország ellen foganatosították. Abban bízom, hogy együtt és erőteljesen válaszolunk, nemcsak diplomáciai tiltakozás formájában, hanem konkrét intézkedéssel – fogalmazott Koszacsov. A politikus szerint Bulgária, Észak-Macedónia és Montenegró nem önállóan döntöttek, hogy megtagadják Lavrov repülőgépének a légterükbe való belépését. Miután csatlakoztak a NATO-hoz, mindhárom ország elveszítette szuverenitását, így ezúttal is „NATO-démarche-ról” van szó, amire az USA nélkül nem kerülhetett volna sor – értékelte Koszacsov, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy ekképpen befolyásolják két szuverén állam bilaterális együttműködését.

Korábban Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője kifejtette: „Nem Moszkva ereszt új vasfüggönyt Európa és Oroszország közé, hanem éppen fordítva, Európa rekeszti ki Oroszországot.” Még korábban az orosz külügy egyik tisztségviselője közölte: „Az orosz diplomácia még nem sajátította el a teleportálás tudományát.”