Hosszú idő után kedden este újra Szegedre látogatott a Magyar Szó szerkesztősége, aminek köszönhetően a Millenniumi Kávéházban megtartott esten a szegedi közönség is megismerkedhetett lapunk legfontosabb újításaival, valamint a Magyar Szó online kiadásával is, amely szintén jelentős ráncfelvarráson esett át a közelmúltban, illetve bemutattuk legújabb kiadványainkat, a Mi a magyar most, Vajdaságban? című sorozatot, Lovas Ildikó A város lelke, avagy identitásjelek című könyvét, valamint a Zúgtak a harangok című kötetet is.
A rendezvény kezdetén a házigazdák nevében Matuska Márton, lapunk nyugalmazott munkatársa köszöntötte az egybegyűlteket, aki személyes élményeit felidézve beszélt a Magyar Szóban eltöltött időszak legmeghatározóbb momentumairól, valamint a nehéz időkben történt kiállásokról, illetve kitért a Magyar Szónak a vajdasági magyarság életében betöltött szerepére és kiadványaink jelentőségére is.
Varjú Márta, lapunk főszerkesztője mutatta be a Magyar Szót, valamint annak mellékleteit, a Sportvilágot, az Üveggolyót, a Magvetőt, a Filkót, a Képes Ifjúságot, a Gyógykalauzt és a Hétvégét, illetve beszélt azoknak a könyveknek és egyéb kiadványoknak a fontosságáról is, amelyek tovább öregbítik lapunk hírnevét. Kiemelte, a Magyar Szó a kezdetektől fogva a vajdasági magyarság napilapja volt, ahogyan az ma is, sokáig csupán magyar nyelven íródott, ma viszont már magyar szellemiségben is készül, hiszen kisebbségi lapként számos olyan többletfeladattal is rendelkezik, amelyek révén a közösség megtartását, illetve továbbépítését szolgálja, ugyanis – ahogyan fogalmazott – nem hagyjuk, nem hagyhatjuk kialudni a lángot.
Varjú Márta és Fodor István a Zúgtak a harangok című kiadvánnyal (Máriás Endre felvétele)
Máriás Endre, lapunk főszerkesztő-helyettese a Magyar Szó online kiadásának megújulásáról és az azóta eltelt időszakban elért eredményekről beszélt, kitérve azokra a nehézségekre is, amelyekkel az online kiadás munkatársainak szembe kell néznie, hiszen – mint mondta – nap mint nap számos olyan kihívással szembesülnek, amelyek komoly dilemmák elé állítják őket, ám azokra igyekeznek minden esetben olyan módon reagálni, hogy az egyrészt méltó legyen ahhoz a több évtizedes hagyományhoz, amit a Magyar Szó magáénak tudhat és ahhoz az értékrendhez, amit a lap képvisel, másrészt a gyors, pontos és hiteles tájékozódás lehetőségeinek megteremtése jegyében az olvasói igényeket is kielégítse.
Kabók Erika, a Hétvége melléklet szerkesztője Lovas Ildikó A város lelke, avagy identitásjelek című könyvéről szólva kiemelte, egy kivételes kiadványról van szó, egy rendkívül szép könyvről, amely a tördelést, a benne található fotókat és a tartalmát tekintve is igazi csemege az olvasónak.
– Lovas Ildikó József Attila-díjas író rengeteget foglalkozik szülővárosával, Szabadkával. Ebben a kötetben tárcáit fogta csokorba, amelyek a város identitásjeleit kutatják, illetve látleletet készített a máról. Az írónő a könyvét nem helytörténeti munkának, hanem szépirodalmi kalandozásnak nevezi, noha rengeteg kutatás áll mögötte és számos hivatkozás történik nagyon fontos dokumentumokra, amelyek alapul szolgáltak a szabadkaiság rétegeinek felbontásához. Aki sokat tud a városról, az is élvezettel olvashatja, mert eddig a közbeszédben egyáltalán nem, vagy csak ritkán előforduló tényeket tár fel a szerző, és azoknak is érdekes olvasmány lehet, akik nem ismerik a várost, hiszen kézen fogja az olvasót és megmutatja a város rejtett szépségeit, illetve a megbocsáthatatlan rombolásokat, vagy a félresikerült újításokat is. Lovas Ildikó szerint a város identitását a lakói alakítják, de a döntés a politikusok kezében van. Az írónő úgy látja, Szabadka azon városok sorába tartozik, amelyeknek fejlődését nem engedték kiteljesedni. A városrombolás a ’60-as években kezdődött. Hatalmas kutatómunka és város iránti tisztelet, szeretet és aggódás kellett, hogy ez a kötet megszülessen – mondta Kabók Erika.
A Milleniumi Kávéház közönsége érdeklődéssel figyelte lapunk bemutatkozását (Máriás Endre felvétele)
Fodor István, a Zúgtak a harangok című könyv szerkesztője elmondta, hogy ebben a kötetben azok az írások kaptak helyet, amelyek a békediktátum százéves évfordulójára jelentek meg a Magyar Szóban, ezáltal az olvasó egy helyen találja meg az eseményeket, és átfogó képet kap a vajdasági történésekről.
– A kiadványban megtalálható a békediktátum aláírása körüli történésekről szóló írás, valamint a délvidéki eseményekről szóló összefoglaló a történész szemével. Emellett átfogó áttekintés olvasható arról, hogy a békediktátum milyen hatással volt a délvidéki oktatási rendszerre és az egyházakra. A továbbiakban a kötetben egy fejezet bemutatja a vajdasági települések fejlődését az 1867-es kiegyezéstől az első világháborúig, a másik arról szól, hogy szintén településenként miként zajlott le a hatalomátvétel, a harmadik fejezet pedig a szobrok sorsával foglalkozik, mivel impériumváltáskor igyekeznek eltüntetni a korábbi nemzeti jelképeket. Befejezésül pedig azzal ismerkedhet meg az olvasó, hogy miként alakult elsősorban az utóbbi bő egy évtizedben a békés nemzetegyesítés – emelte ki Fodor István.
Gruik Ibolya, a Mi a magyar most, Vajdaságban? című sorozat felelős szerkesztője kifejtette, a nemzeti összetartozás éve jegyében a Szekeres László Alapítvány koordinálásával a vajdasági művelődési, művészeti és oktatási intézmények, szervezetek, lap- és könyvkiadók kidolgoztak egy programsorozatot, amelynek hozadéka a Mi a magyar most, Vajdaságban? című ötkötetes kiadvány is.
– Száztizenegy szerzőt szólítottunk meg a kérdésünkkel, hogyan fogalmaznák meg az irodalom és a tudomány nyelvén önazonosságunkat. A kötetek a széppróza, a történelem, a helytörténet, a néprajz–antropológia és az építészet tárgykörében készültek. Nem a múltban való nosztalgikus ábrándozás volt a célunk, hanem az, hogy olyan kiadványt adjunk az olvasó kezébe, amely válaszokat keres. Ezek a válaszok egyediségükben – különbözőségük ellenére is – erősítik, kiegészítik egymást. Azt is fontosnak tartottuk, hogy ha például száz év múlva valaki a kezébe veszi ezt a kiadványt, megerősödik benne a tájhoz, az itteni élethez való kötődés. Berzsenyi kérdését gondoltuk tovább, és egészítettük ki a saját önazonosságunkra vonatkozóan. Hangsúlyozni szeretném, hogy a reformkor óta sokan keresték már a választ, hogy kik vagyunk, milyenek vagyunk, mit jelent magyarnak lenni. Ilyen sokan, sokféle szempontból, egy kiadványban azonban nem fogalmazták meg mai közérzetünket – hangsúlyozta Gruik Ibolya, hozzátéve, a könyvekben vajdasági képzőművészek és fotográfusok alkotásai egészítik ki a kérdésfelvetést és a válaszkeresést.
A kiváló hangulatú bemutatkozó est kötetlen beszélgetéssel és emlékfelidézéssel zárult, valamint az egybegyűltek a helyszínen meg is vásárolhatták a Magyar Szó Lapkiadó Kft. legújabb kiadványait.
