A Szerbiai Képviselőház csütörtöki ülésén a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti küldöttsége úgy véli, hogy jó gyakorlatnak bizonyult, hogy nyílt vitán keresztül beszéljenek az Európai Unió intézményeinek fontos pozícióiról, valamint úgy gondolják, hogy ez a munkamódszer pozitívan befolyásolja az EU-hoz való csatlakozás folyamatát, mondta el felszólalásában Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője.
Emlékeztetett, hogy az Európai Tanács 2012-ben hagyta jóvá Szerbia tagjelölt státuszát, majd 2014-ben megkezdődtek a tárgyalások, és a 35 fejezetből már 18-at megnyitottak. Emellett az Európai Bizottság javaslatára egy új módszer szerint folynak a tárgyalások, amely szerint a fejezeteket 6 klaszterba sorolták téma szerint.
Hozzátette, hogy az Európai Bizottság pozitívan értékelte, hogy 2021 júliusában a kormány elfogadta az Önkormányzati rendszerek megreformálásáról szóló programot a 2021-2025 közötti évre, valamint a Közigazgatási megreformálására vonatkozó stratégiát. Emellett az Európai Bizottság úgy véli, hogy a szerbiai igazságszolgáltatási rendszer hatalmas előrelépést tett.
– A Nyugat-Balkán európai perspektívájának regionális együttműködésen keresztüli megerősítése érdekében az Európai Unió továbbra is kiemelt partnerként kezeli a régiót különböző uniós mechanizmusokon és eszközökön keresztül – mondta Ökrész Rozália.
Az európai uniós csatlakozási folyamatban elérkezett az a pillanat, amikor újra kell definiálni az EU-integrációs politikát, és megerősíteni a folyamat hitelességét. Szerbia számára a hitelesség azt jelenti, hogy a végrehajtott reformok által elért fejlődést elismerjük, támogatjuk a regionális együttműködés különféle modelljeit, segítjük a különféle infrastrukturális és gazdasági projektumokat, valamint az Európa jövőjéről folytatott értekezlet munkájában való részvétellel hangot adunk európai örökségünknek – mutatott rá Kovács Elvira, a Köztársasági Képviselőház alelnöke, a VMSZ képviselője az Európai Bizottság jelentéséről szólva.
Mint mondta, a jelentés három kulcsfontosságú pontra helyezi a hangsúlyt, ezek a jogállamiság reformja, a Koszovóval való kapcsolat teljeskörű rendezése és az ún. sztenderdek.
– Épp ezért nem csoda, hogy a jelentésben leginkább emlegetett szó a parlament, ami nem kevesebb, mint 112-szer hangzik el – mondta többek között Kovács Elvira.
Az EB ajánlásait ismertetve felhívta a figyelmet, hogy különösen fontos, hogy Szerbia megerősítse az emberjogi intézetek működését, hogy elfogadja az új diszkriminációellenes stratégiáját, hogy az egész ország területén haladást érjünk el a nemzeti kisebbségek jogérvényesítése terén.
Kovács Elvira az európai integráció támogatottságával kapcsolatban elmondta, hogy a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint, amit a Balkán Európában Politikai Szaktanácsadói Csoport (BiEPAG) végzett el november 16-án, a megkérdezett szerbiaiak 53 százaléka válaszolt igennel, 43 százaléka pedig nemmel.
Az uniós csatlakozás legnagyobb támogatottságát Albániában jegyezték, ahol a polgárok 94 százaléka támogatja az EU-ba való csatlakozást. Hozzátette, hogy hasonlóan magas a csatlakozási kedv Koszovóban is, ott a megkérdezettek 90 százaléka felelt igennel az említett kérdésre. Montenegró és Bosznia-Hercegovina polgárainak 83 százalék nyilatkozta, hogy belépne az EU-ba.
– A szerbiai polgárok a legpesszimistábbak a csatlakozás dátumát illetően: negyedük gondolja úgy, hogy a következő tíz évben bekövetkezhet, 16 százalékuk szerint már öt éven belül, 44 százalékuk pedig úgy véli, sosem leszünk EU-tagállam – mondta Kovács Elvira.
Újhelyi Ákos, a VMSZ képviselője kihangsúlyozta, hogy a párt parlamenti küldöttsége üdvözli az Európai Bizottság Szerbiára vonatkozó jelentésének napirendre tűzését, hiszen az eurointegrációs folyamatban nemcsak az ország, hanem az egész társadalom is részt vesz.
– Véleményünk szerint az Európai Unióhoz való csatlakozás elsőbbséget élvez az ország számára. Szerbia a régióban és magában az unióban is fennálló nehéz helyzet közepette is teljes erőbevetéssel dolgozik a csatlakozási folyamaton. A kormány folytatta a reformokat és hármas klaszterben foglaltak terén is számos eddig megoldatlan intézkedést hajtott végre – mondta Újhelyi Ákos.
Hozzátette, hogy az unió folytatta az ország támogatását, ugyanis 78,4 millió eurót biztosított a szociális-gazdasági felépülésre, valamint további 15 millió eurós támogatást nyújtott az egészségügyi felszerelések beszerzésére és a társadalom veszélyeztetett rétegeinek támogatására is.
Hangsúlyozta az unió által biztosított IPA projektum jelentőségét is, ugyanis ezáltal az utóbbi években számos nagy jelentőségű programot is sikerült megvalósítani.
– A programnak köszönhetően egyebek mellett sikerült kidolgozni a Szabadka-Baja vasútvonal műszaki dokumentációját, megépült a palicsi magyar művelődési ház, valamint a Kübekháza-Rábé határátkelőhely is kiépítésre került – mondta Újhelyi Ákos.
