December folyamán várva várt előrelépés történt Szerbia európai integrációs folyamatában, ugyanis megnyílt a zöld előírásokkal és fenntartható összeköttetések megteremtésével foglalkozó 4-es fejezetcsoport a csatlakozási tárgyalások folyamatában, amit sokan jelzésértékűnek minősítettek az Európai Unió bővítési kedvének esetleges visszatérése kapcsán. Deli Andor vajdasági magyar fideszes európai parlamenti képviselő a téma felvetésére lapunknak adott nyilatkozatában elmondta, lényegében sohasem lehetünk igazán elégedettek az elértekkel, hiszen mindig lehetne gyorsabb és hatékonyabb a folyamat.
– Sajnos tényleg nincs mindig meg a kedv a hatékonyságra a bővítés-szkeptikus tagállamok miatt. Ugyanakkor az új Európai Bizottság politikája, s az, hogy a magyar Várhelyi Olivér vette át a bővítési kérdések irányítását, hozott némi felgyorsulást is. Kidolgozták az új módszertant a csatlakozási fejezetek megtárgyalásának felgyorsítása érdekében, de született egy gazdaságserkentő program is, amelynek köszönhetően a régió, így Szerbia is, tízmilliárd eurós infrastruktúra-fejlesztési támogatásra lesz jogosult.
Deli úgy értékelte, az új módszertan megmutatta a hatékonyságát, majdnem kétévnyi fejezetnyitás nélküli periódus után ugyanis Szerbia most egyszerre négyet is megnyitott, s ilyet korábban nem láttunk 2014, a tárgyalások kezdete óta. Maga a bizottság egyébként azt a véleményt fogalmazta meg, hogy a 3-as klaszter is megnyitható, ekkora előremozdulás azonban a bővítés-szkeptikusok miatt már nem volt lehetséges. Abban bízik, hogy az év első felének végén, második felének elején egy újabb döntés születik Brüsszelben, egy újabb fejezetcsoport megnyitásáról.
– Jelen pillanatban a 35-ből 22-t nyitott meg Szerbia. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a fejezet megnyitása csak a munka kezdetét jelenti, hiszen a tárgyalások során a szkeptikus államok továbbra is jelezhetik, ha fenntartásaik vannak. Éppen ezért kissé érthetetlen, miért ellenzik ennyire olykor egy-egy fejezet megnyitását, amikor a megnyitás nem lezárást jelent. Hosszú politikai folyamat a csatlakozás, melynek a végén minden tagállamnak egyet kell érteni az érintett állam befogadásáról – fogalmazott a képviselő.
Arra a kérdésre, hogy Brüsszelben módosultak-e valamelyest a bővítést támogató és az azt ellenző táborok erőviszonyai, Deli válaszában elmondta, nem számolhat be látványos változásról. A szereplők változnak, de a szkepticizmus megmarad.
– Az Európai Parlament előző összetételekor az volt elmondható, hogy a parlament a bővítésbarátibb, a bizottság a szkeptikusabb. Most egy fordulatnak lehetünk a szemtanúi, a bizottság támogatja a gyorsabb bővítést, s a parlamentben olyanok is helyet kaptak, akik inkább lassítanák a folyamatot. A szkepticizmus tehát, úgy tűnik, nem tud eltűnni, legfeljebb formát, helyet vált. Most az EP-ben hangzanak el súlyos kritikák, főleg a nemzeti konzervatív beállítottságú kormányokkal szemben, amilyen Szerbia is. Ezekre a hangokra viszont semmi szükség nincs, hiszen azt láthatjuk, hogy maga a bizottság és a tagállamok is nyitottabbá váltak a bővítésre.
Deli Andor elmondta, olykor fékező tényezőnek számítanak az uniós soros elnöklő államok is, melyek ugyan prioritásként kezelik a bővítést, de a bilaterális kérdéseket helyezik előtérbe egy adott csatlakozni kívánó ország esetében.
A képviselő tagja az EP költségvetési bizottságának. Arra a kérdésre válaszolva, hogy e testület ülésein szerepelt-e olyan kérdés az utóbbi időben, ami érinti térségünket a finanszírozás terén, Deli közölte, mindenképpen az IPA 3 Határon Átnyúló Együttműködési Program jóváhagyása a legjelentősebb a régió számára, hiszen tartalmazza a nyugat-balkáni előcsatlakozási alapot is, 2027-ig terjed, s csaknem 15 milliárd eurós kerettel rendelkezik.
Az előttünk álló szerbiai és magyarországi választási periódus kapcsán a politikus úgy fogalmazott, valóban fontos hónapok lesznek ezek a vajdasági magyar közösség számára, melynek az az elemi érdeke, hogy a jelenlegi politikai erők őrizzék meg a kormányzás lehetőségét mindkét országban, szavatolva ezáltal a megkezdett együttműködés, projektumok, fejlesztések, határon túlra irányított támogatások folytatását. Erre van szükség a stabilitás és a közösség fejlődése érdekében – értékelte Deli Andor.
