A jogállamiság továbbépítésének, a regionális kapcsolatok fejlesztésének és az uniós integrációs folyamat gyorsításának témaköre határozta meg tegnap Brüsszelben az Európai Unió és Szerbia közötti Stabilizációs és Társulási Tanács ülését. Brüsszeli látogatása során Ana Brnabićkormányfő találkozott az EU magas rangú tisztségviselőivel, tárgyalt Charles Michellel, az Európai Unió Tanácsának elnökével, Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselővel, Várhelyi Olivér bővítési biztossal, David McAllisterrel, az Európai Parlament Külügyi Bizottsága elnökével. A tanács ülését és a sajtótájékoztatót követően a késő délutáni órákban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Roberta Metsola, az Európai Parlament új elnöke is fogadta a szerb miniszterelnököt, akit Jadranka Joksimović integrációs miniszter is elkísért Brüsszelbe.
A 4-es fejezetcsoport decemberi megnyitását követően ismét jó hírekről lehetett beszélgetni – értékelte a találkozót a sajtótájékoztatón Brnabić, január 16-án sikeres népszavazást bonyolított le Szerbia, a polgárok jóváhagyták az alkotmány igazságügyi részének módosítását, s hatalmas siker ez az ország, de az igazságügy függetlensége, az ügyészség önállósága szempontjából is. A jogállamiság felé megtett óriási lépésnek számít az eredmény, fejtette ki. Arról biztosította beszélgetőtársait, hogy az állam a továbbiakban is dolgozni fog az igazságügyi reformok folytatásán, munkacsoportot hoznak létre hamarosan az igazságügyi törvények módosítása céljából.
Emellett a piacgazdaság fejlődését elősegítő reformokon, az államigazgatás megújításán és a zöld előírásokon is tevékenykedik az ország. Mint mondta, a pandémia ellenére kiváló gazdasági eredményeket mutathatunk fel; tavaly 7,5 százalékos növekedést jegyeztek, 2020-ban csak 0,9 százalék volt a visszaesés, a decemberi átlagbér meghaladta a 600 eurót. Tavaly 3,9 milliárd euró külföldi beruházás érkezett, ennek 60 százaléka az EU-ból. Brnabić kiemelte, fontosak ezek a gazdasági eredmények a felzárkózás miatt, készen kell állnunk a csatlakozásra. A regionális együttműködés, az összeköttetések keresése elengedhetetlen ahhoz, hogy megőrizzük az eredményeket. Szerbia célja már júniusban, még a francia soros uniós elnökség ideje alatt megnyitni a 3-as, versenyképességre és a gazdasági növekedésre vonatkozó fejezetcsoportot, s az év végéig előkészíteni még egyet, ismertette Brnabić.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, annak ténye, hogy az államfő ellen tervezett merénylettel kapcsolatos információt az ország az EU-ból kapta, nem azt jelenti, hogy Szerbia nem lenne biztonságos, mert nem maga jutott az információhoz, éppen ellenkezőleg, biztonságosnak számít, mert jó kapcsolatok léteznek a belügyi szervek között az uniós államokkal megvalósított kapcsolatrendszernek köszönhetően.
NINCS NYOMÁSGYAKORLÁS
A regionális politikáról szólva Borell közölte, Európában nincs helye a népirtások tagadásának, a háborús bűnösök és tetteik dicsőítésének, de országok integritása kétségbe vonásának sem. A lítiumkinyeréssel kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta, az EU nem gyakorol nyomást Szerbiára azért, hogy folytassa a lítiumbánya építését célzó projektumot, az ipari, gazdasági tervek megvalósítása, a célkitűzések meghatározása a nemzeti kormányok hatásköre, ezzel kapcsolatban az Unió Szerbiával szemben sem fog másféle állásfoglalást kialakítani. Az EU számára az a fontos, hogy a környezetvédelmi előírásokat, versenyszabályokat betartsák az államok, a nyomásgyakorlásról szóló hírek puszta találgatások. Üdvözölte Szerbia elszántságát a Pristinával megkezdett párbeszéd folytatása iránt, s kiemelte, Koszovónak azt üzeni, nemcsak Koszovó miatt kell fennállnia dialógusnak, hanem azért is, mert enélkül egyébként sem létezhet regionális politika a Nyugat-Balkánon és másutt sem.
TISZTESSÉGES VÁLASZTÁSOKAT!
Várhelyi úgy ítélte meg, határozott jelzések hangzottak tegnap el Szerbia európai uniós perspektívája kapcsán. A nyugat-balkáni integráció továbbra is az egyik prioritás, ezért köszönet jár a francia uniós elnökségnek is, mondta. Megvitatták az ülésen az eddig elért eredményeket, de ami ennál is fontosabb, a közeljövő feladatait is. Várhelyi két fontos tényezőt említett ezzel kapcsolatban. Az egyik a referendum eredménye, a népakarat teljesítése, vagyis a törvényhozási folyamat sikeres befejezése. A második tényező a 3-as klaszter megnyitásához vezető feladatok megtétele. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság már jelezte, támogatja a fejezetek megnyitását, s továbbra is ezen az állásponton van. Az áprilisi választásokra utalva közölte, fontos, hogy azok tisztességes körülmények között lebonyolított választások legyenek.
