Elhunyt Törőcsik Mari, a nemzet színésze és a nemzet művésze, a magyar színjátszás felejthetetlen alakja - közölte a Nemzeti Színház pénteken.
A Kossuth-nagydíjas, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színésznőt életének 86. évében, hosszas betegség után pénteken hajnalban érte a halál. A Nemzeti Színház saját halottjának tekinti.
Törőcsik Mari személyében a magyar színházművészet pótolhatatlan egyéniségét gyászoljuk - hangsúlyozza a Nemzeti Színház közleménye.
Pályafutása alatt számtalan emlékezetes filmes és színházi szerepet játszott, alakításait több tucat díjjal ismerték el világszerte, a cannes-i és a Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztiválon is elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat. A Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. 2017-ben a Forbes őt választotta a 4. legbefolyásosabb magyar nőnek a kultúrában.
1935-ben a Heves megyei Pély községben született Törőcsik Marián néven, katolikus család öt gyermeke közül másodikként. Szülei pedagógusok, édesapja iskolaigazgató volt Pélyen. A kis Törőcsik Mariann 15 éves koráig Pélyen nevelkedett. „Az én gyerekkorom szebb volt, mint szép: gyönyörű volt” – emlékezett idős korában. A háború idején, kisgyermekként, a lábát kis híján eltalálta egy lövedék, amikor a bunkerből előbújva megcsodálta a Pély felett elszálló repülőgépeket. 6 éves korától járt iskolába. Nagyapja kis mozit üzemeltetett Pélyen, ahol Mariann sok filmet nézett, gyermeki ábrándjaként híres színésznő akart lenni. 11 éves volt, amikor apja visszatért a hadifogságból. Középiskolában Egerben a Szent Orsolya-rend iskolájában és az angolkisasszonyok bentlakásos intézetében tanult, a Sancta Maria Általános Iskola és Leánygimnáziumban. Tanulmányai folytatására a békéstarhosi zenei gimnáziumba jelentkezett, előfelvételt nyert, de végül inkább a budapesti Alkotmány utcai közgazdasági gimnáziumba iratkozott be. Országos gépíróbajnoki címet nyert, majd jelesre érettségizett.
1954 és 1958 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendéke volt, tanulmányait operett szakon kezdte, majd 1979-ig a budapesti Nemzeti Színházban játszott. Színházi kiugrására 1968-ig kellett várni. Ekkor mutatta be a Katona József Színház (akkor a Nemzeti kamaraszínháza) Zorin, Varsói melódia című darabját. A kétszemélyes játékot Iglódi István rendezte, a játszótárs Sztankay István volt. Igazi színházi revelációt jelentett mind a „nagyérdemű", mind a szakma körében.
1976-ban a Déryné hol van? című filmben nyújtott alakításáért elnyerte a legjobb színésznőnek járó díjat a Cannes-i fesztiválon. A film hazánkban nem lett sikeres, az Amerikai Egyesült Államokban, Olaszországban és Franciaországban viszont „Mrs. Dery Where Are You?" címmel vetítették a mozik, és „Mari Törőcsik"-ként még ma is emlékeznek rá. A filmet a 2013 decemberében elhunyt férje, Maár Gyula rendezte.
1979–80-ban ő volt a győri Kisfaludy Színház (jelenlegi nevén Győri Nemzeti Színház) művészeti vezetője. Ezután 1980 és 1990 között a Mafilm színtársulatának, 1990 és 1993 között a szolnoki Szigligeti Színháznak volt a tagja. A Művész Színház után 1993–94-ben ő volt a Thália Színház igazgatója. Több alkalommal vendégszerepelt a budapesti Katona József Színházban.
1989 és 1992 között a Magyar Színészkamara elnöke volt. 1989–1994 között az Aase-díj kuratóriumának tagja. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán docensként tanított. 2002 óta újra a Nemzeti Színház tagja.
2008. október 14-én délelőtt egy kórházi rutinvizsgálat közben összeomlott a vérkeringése, szíve pedig megállt, kómába esett. Sikerült újraindítani a szívműködését, és mélykómában altatni. A szinte általános orvosi vélemény ellenére, csodával határos módon tudata, emlékezőképessége, mozgásképessége visszatért. Emberfeletti akarat- és életerővel gyógyulni kezdett. A 2009-es Filmszemle megnyitóján mondta: „Nagyon messziről jövök. De visszajöttem!” Az eset után leküzdötte erős függőségét, a dohányzást.
2011-ben róla nevezték el Nagytálya település faluházát. 2016-tól a Jóra Való Törekvés Alapítvány fővédnöke és társelnöke Kellár F. János Immánuellel. 2017 év elejétől egy éven keresztül a szombathelyi Markusovszky kórházban kezelték, legyengült egészségi állapota miatt. 2018 januárjában térhetett haza velemi otthonába.
Évtizedek óta a Vas megyei Velem lakója, ahol 1973-ban járt először. 2018-ban a település díszpolgára lett.
2020-ban arról nyilatkozott, hogy nem lép többet színpadra.
