Annak érdekében, hogy a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekből agrár-, környezetvédelmi és vidékfejlesztési politikát alkossunk, a jogi kereteinket össze kell hangolnunk az Európai Unió közös agrárpolitikáját alkotó jogszabályokkal, emelte ki Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén, amelynek napirendjén a mezőgazdasági termékek piacával foglalkozó törvényjavaslat szerepelt. Kiemelten fontosnak nevezte, hogy a törvény szabályozza az agrárpiac szervezésének és a mezőgazdasági termékek értékláncának legfontosabb kérdéseit, különös tekintettel a szerződéses kapcsolatokra, a mezőgazdasági szerveződések fejlesztésére.
Fremond elmondta, az EU-hoz való társulási folyamatokban több tárgyalási fejezet is érinti a mezőgazdaságot, így a 11-es a mezőgazdaság és a vidékfejlesztésre vonatkozó, a 12-es az élelmiszerbiztonságra vonatkozó és a 13-as a halászatot felölelő fejezetek. Az 5-ös klaszter a mezőgazdaság kérdésével foglalkozik, és hogy Szerbia az EU-val ezt a kérdést is meg tudja nyitni, fontos a mezőgazdasági termékek piaca esetében is eleget tenni az EU által támasztott elvárásoknak. Ám mint mondta, nemcsak a törvényes előírások miatt fontos ez, hanem azért is, mert a szerbiai gyömölcs- és zöldségkivitel 58 százalékát Szerbia az EU piacán értékesíti.
Ugyanakkor hosszú távon a népegészség megőrzése érdekében is fontos a törvényjavaslat, hiszen a gyermekek étkeztetésének javításával is foglalkozik. Az iskolai étkeztetésbe hazai gyümölcs, zödség kerülne, illetve hazai tejtermékeket használnának. A 2017-es adatok szerint ugyanis a lakosságnak csupán a 40 százaléka normális testsúlyú, az általános iskolások 23 százaléka túlsúlyos.
Fremond Árpád kiemelte, a mezőgazdaságban számos lehetőség rejlik, ám az ország tisztában van a gyengeségekkel is, ezért is áll a 2014–2024-es mezőgazdasági stratégiában, hogy az ország mezőgazdaságát az eredménytelenség, a szervezetlenség, illetve az élelmiszerlánc töredezettsége jellemzi. A VMSZ számára kiemelten fontos a törvényjavaslat azon szakasza, amely a kistermelők alkupozícióját erősíti a feldolgozóiparral és a kereskedelmi láncokkal szemben. Elmondta, a néhány évvel ezelőtt bekövetkezett szupermarketek forradalma mutatott rá a kistermelők gyengeségeire, hiszen ez a folyamat alacsony felvásárlói árakat eredményezett, esetenként pedig még ezekre, a piaci áron aluli összegekre is több,mint 180 napot kellett várniuk a termelőknek. Kiemelte, a jószágtenyésztők sincsenek jobb helyzetben, őket a vágóhidak és a nagy felvásárlóláncok tartják sakkban. A tárgyalási pozíció szempontjából jobb, hogy a termelők összefogásban, szervezetekbe szerveződve léphetnek majd fel és alakíthatják az árakat és a piaci feltételeket.
Elmondta, ez a törvény választ ad arra, hogyan lehet a mezőgazdasági lehetőségeket versenyképessé tenni, növelni a termelést és stabilizálni a termékek piacát.
A képviselőház napirendjén szereplő törvényjavaslat előterjesztésében Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter elmondta, egy teljesen új törvényről van szó, amelynek legfontosabb kitétele, hogy bizonyos termékek esetén, extrém helyzetek kialakulásakor az állam beavatkozhat a kedvezőtlen árak formálásába, védve ezzel a termelők érdekeit és fennmaradását. Eddig az árutartalékokkal reagált a piac rendellenességére az állam, ám ez sok esetben nem hozta meg a várt erdeményt, az új törvény azonban számos intézkedést tesz lehetővé, hogy reagálni lehessen. Erre szavai szerint azért van szükség, mert az ország lakosságának jelentős hányada él a mezőgazdaságból, jelenleg mintegy 600 ezer bejegyzett gazdaság van. Reagálva Fremond Árpád felszólalására, elmondta, hogy a mezőgazdaság érzi meg leginkább az eurointegrációs folyamatokat, de ugyanakkor a társulás után, ők nyernek az EU-tagsággal a legtöbbet. Mint mondta, ha ma Szerbia már tagja lenne az EU-nak, a jelenlegi 450 millió mellé 1,6 milliárd euró direkt támogatást kapna az európai költségvetésből. Rámutatott, 2009-ben számos mulasztás miatt a Stabilizációs és Társulási Megállapodás okozta, hogy az EU tagországaiból jelentős mennyiségű hústermék érkezett a hazai piacra. A sertéstenyésztés védelmében korábban a beszállított húsra számolt 32 százalékos védővámot nullára csökkentette Szerbia, miközben a környező országok a mai napig fenntartják a korábbi védőintézkedéseiket.
A miniszter elmondta azt is, hogy a törvény nagyobb hangsúlyt fektet majd a hazai termékekre, az itthon előállított húst és a hústermékeket is megjelölik majd, ösztönözve a vásárlókat arra, hogy hazait fogyasszanak.
A törvény szabályozza majd a felvásárlást is, mégpedig a viszonteladókból névjegyzék készül, a jövőben külön követelményeknek kell megfelelniük. A nyilvántartáshoz bárki hozzáférhet, így a termelők is biztonságban adhatják át termékeiket, nem kell visszaéléstől tartaniuk.
