Az európai politika sarkalatos részét képezi a természet védelme és a klímaváltozás elleni globális harc – hangsúlyozta felszólalásában Kovács Elvira parlamenti alelnök, a VMSZ köztársasági képviselője a szerbiai parlament mai, nyolcadik rendkívüli ülésén, melyen a természetvédelmi, és a vízgazdálkodási törvényjavaslatot vitatták meg. Rámutatott, hogy az Európai Unió természet- és környezetvédelmi előírásai olyannyira nagyszámúak, hogy az EU előírásainak mintegy harmadát kiteszik.
– Az EU előírásainak beépítése a nemzeti jogrendszerbe csak az első lépés az uniós standarokhoz való felzárkózási folyamatban. Az egyik legfontosabb folyamat mindenképp Szerbiában is létrehozni az országos ökológiai hálózatot az EU NATURA 2000 elnevezésű ökológiai hálózatának mintájára – mondta. Hozzáfűzte, hogy a természetvédelmi törvényt 2009-ben fogadta el a tisztelt ház, és utoljára 2018-ban módosították. Akkor megkezdődött az EU-törvényekkel való összehangolás.
Kovács Elvira felszólalásában rámutatott, hogy a jelenlegi törvényjavaslat arra törekszik, hogy az ökológiai hálózat egységes, funkcionális és térbelileg is összefüggő legyen, annak érdekében, hogy a különleges jelentőségű élőhelyeket megőrizhessük, szükség szerint pedig megújíthassuk.
– A Vajdasági Magyar Szövetség elveihez hűen támogatja a vízről szóló törvény módosítását, mintahogyan támogatta 2010-es meghozatalát is, majd további módosításait – vezette fel felszólalását Fremond Áprád képviselő, majd hozzáfűzte, pártja programjában központi helyet foglal el a föld, a víz és a levegő védelme, mert ez politikai és társadalmi felelősség kérdése is. Éppen ezért igennel fog szavazni a parlament előtt szereplő törvénymódosításra – jelentette ki a VMSZ képviselője a ház mai ülésén.
– Nem fér hozzá kétség, hogy Szerbiában a vízkészlet veszélyeztetett, erről a VMSZ meggyőződéssel beszélhet, mivel harminc éve nap mint nap a terepet járja. Ez alatt értem a kommunális és ipari vizek általi szennyezést, a közművesítési telepek okozta szennyezést, de az ivóvízzel való locsolást, vagy azokat a kutakat, melyeket a megengedettnél mélyebbre fúrtak le – hangúlyozta a képviselő.
Leszögezte, az ivóvíz minősége esetében három különféle problémáról beszélhetünk, ezek a nem megfelelő minőségű ivóvíz, a talajvizek túlzott kihasználása, a vízforrások hanyagolása, szinte nullával egyenértékű védelme.
– A gyakorlat ugyanakkor azt bizonyítja, hogy a legfőbb gondunk a vízvédelelemben az ellenőrzés, a vízszennyezés ellenőrzése és megakadályozása, a folyami hozamok és a talajvíz használatának ellenőrzése, valamint az illegális építkezés megakadályozása – mondta. Rámutatott, hogy az Európai Bizottság egy 2020-as jelentésében megállapítja, hogy a szennyezés fő forrását továbbra is a csatornahálózatból származó, szűrés nélkül vízfolyamokba engedett víz és a szennyvíz jelenti. Gondbaejtő továbbá az ivóvíz arzéntartalma, amely a Batut intézet ugyancsak tavalyi adatai szerint különösen Vajdaságban jellemző. 43 vajdasági városi vízvezeték közül csak 10-ben elfogadható az ivóvíz minősége. Ezenkívül 21 városi vezetékben a vegyi és mikrobiológiai leletek sem feleltek meg az előírásoknak, mint pl. Zombor, Verbász, Versec, Petrőc, Zenta, Begaszentgyörgy, Nagykikinda, Nagybecskerek és Zichyfalva vezetékes vize esetében. Csak fokozza a gondokat, ha megoldatlan a szennyvízelvezetés, ha nincs megfelelő csatornahálózat, amikor az emésztőgödrök már nem felelnek meg az elvárásoknak. Egy két évvel ezelőtti elemzés alapján a Környezetvédelmi Minisztérium kimutatta, hogy az országban 300 új szennyvízfeldolgozó üzem hiányzik, ami 4-5 milliárd euróba kerülne. Szabadkán, Szabácson és Verbászon sikerült új berendezéseket kiépíteni, amihez az uniós alapokat is felhasználták.
– Vajdaságban jelenleg két víztisztító berendezés épül, méghozzá Topolyán és Kishegyesen. Sok alkalommal hangsúlyozom szükségességüket, hiszen szemünk előtt van a Krivaja, amely a Begával, és DTD-csatorna egyes szakaszaival a legszennyezettebb vízfolyam Vajdaságban. Ezek a vizek bizonyítják, hova vezet, ha nem tartjuk tiszteletben a környezetvédelmi előírásokat.
– Ahogyan Fremond Árpád is mondta, a VMSZ támogatni fogja a napirenden szereplő törvényjavaslatot, mert a párt számára fontos a környezetvédelem, amellyel a következő generációk számára tudjuk megvédeni a természetet, amely körülvesz minket – kezdte felszólalását Újhelyi Ákos képviselő. Mint mondta, a témakör az ország uniós csatlakozása miatt is fontos, hiszen az EU kiemelt jelentőségűnek tekinti a lakosság egészsége, a természeti erőforrások megőrzése, a versenyképes gazdaság és az életminőség javítása miatt.
Újhelyi szerint ha Szerbia eléri a megfelelő standardokat a levegő- és vízminőség, illetve a hulladékgazdálkodás terén, akkor a turizmus fejlődésében is tetten érhető lesz ez az előrelépés.
A VMSZ politikusa rámutatott, a mostani javaslat többek között megtiltaná a kis vízerőművek építését természetvédelmi területeken, ami egyúttal törvényharmonizálást is jelentene, hiszen a közelmúltban elfogadott, megújuló energiaforrásokat érintő törvény is hasonlóan rendelkezik.
– Szerbia területének 7,67 százaléka számít természetvédelmi területnek, így egész Európában fontos központja a biodiverzitásnak, számos különleges ökoszisztémával – hangsúlyozta Újhelyi. Rámutatott, a tervek szerint a védett területek arányát 12 százalékig fogják emelni, a természetvédelmi lépések pedig hangsúlyban vannak az Európai Unió megfelelő irányelveivel is. Kiemelte a Vajdaság Erdei Közvállalat szerepét, amely Vajdaság területén a legnagyobb közvállalat, amely a törvény érvényre juttatásáért felelni fog. Mint mondta, a vállalat 5 különleges természetvédelmi rezervátumért, 2 természeti emlékműért, illetve 7 szigorúan vett természeti rezervátumért és 2 természetes emlékműért felelős. A négy legnagyobb különleges természetvédelmi rezervátum a Deliblátói homokpuszta, az Obedi láp, a Felső-Dunamellék és a Kovilji-Péterváradi rét, amelyek megőrzése nemzeti érdeket is jelent.
Újhelyi szerint az eddiginél több forrást kell biztosítani a környezetvédelemre, a pénz mellett pedig a tájékoztatás és a környezettudatosság nüvelése a lakosságban ugyancsak fontos célok.
