Elkészült a Nagybecskerektől Szerbittabéig, illetve a szerb–román határig vezető kerékpárút. Már csak a hivatalos megnyitóra várnak. A helyi kerékpárosok lassan ismerkednek vele, nemrég pedig két temesvári bringázó is végigkerekezte a mintegy negyven kilométeres szakaszt a határtól Nagybecskerekig. Bartha Csaba újságíró és Albert László tapasztalt bringás vállalkozott az út „felfedezésére” belekalkulálva a határátlépéssel járó nehézségeket is, hogy aztán a tapasztaltakról beszámolhassanak a temesvári kerékpáros magazin olvasóinak. A kolléga jóvoltából nekünk is elmesélték a látottakat.
A Nagybecskereket és Temesvárt összekötő kerékpárút EU-s támogatásból épült meg a határ mindkét oldalán, körülbelül 2-2 millió eurós összegből. A két méter széles út végig a Béga-csatorna töltésén halad, nyílegyenesen, ennek köszönhetően ez a legrövidebb út (a közúton száz, a kerékpárúton pedig mintegy 80 km lesz) a két bánáti város között. 2015-ben már megnyílt a Temesvártól a határig vezető kerékpárút, amit főleg Ótelekig „laktak be” a határ túloldalán bringázók.
A kollégák már hosszabb ideje érdeklődtek arról, hogy milyen a román–szerb határtól Nagybecskerekig nyúló, nagy visszhanggal beharangozott kerékpárút. Mivel kielégítő választ nem igen kaptak, úgy döntöttek, hogy ezt személyesen megtapasztalják. Zsombolyán keresztül érkeztek autóval Vajdaságba, majd pedig Magyarittabén nyeregbe szálltak és végigkerekeztek Nagybecskerekig, majd vissza. Mint mondják, nagyjából ugyanolyan állapotok vannak itt is, mint náluk, csak, hogy itt mintha szorosabb lenne az emberek kötődése a Bégához: rengeteg a halász, fürdenek a folyóban az emberek és a táj is vadregényesebb.
A kerékpárút szerintük nagyjából ugyanolyan minőségű és szélességű, mint amilyen a román oldalon. Helyenként töredezett, repedezett, van ahol a növények is ránőttek, de van ahol nagyon jó. Van olyan hely, ahol az autók sajnos felhordják a bicikliútra a kavicsot. Mindössze néhány helyi kerékpárossal találkoztak, de voltak motorbiciklisek és autókat is láttak a folyóparton. Temesvártól a határig legalább négy vendéglátóhely áll a bringázók rendelkezésére, a vajdasági oldalra a vendéglátóipar még nem telepedett rá.
– A román oldalhoz képest talán természeti adottságaiban gazdagabb, változatosabb a táj. Sokkal zöldebb. Több a növény. Ez kimondottan tetszett és kiemelném azt is, hogy az embereknek sokkal intimebb kapcsolata van a Bégával. Szinte mindegyik településen, több helyen, lefelé vezető kiépített lépcsőket láttam, csónakokat – a román oldalon ilyet nem látsz. Én ezt határozottan pozitívumnak emelném ki. Még valamit megfigyeltem a román oldallal összehasonlításban: tele van hidrotechnikai eszközökkel, zsilipekkel, építményekkel, tavak vannak a folyó mindkét oldalán. Tehát minden méteren látszik, hogy ez a folyó él, és belenőtte magát a környezetébe. A lakosság használja, tiszteli és szereti. Végkövetkeztetés még nem vonható le, a próbálkozás mindenképpen dicséretes. Végkövetkeztetést akkor lehet majd levonni, amikor megnyitják a határátkelőt. Addig ez egy csonka dolog – mind a két irányban – mondta Albert László.
