A közszolgálati médiában több művelődési tartalomnak kell teret adni, nem elég az éjfél előtt sugárzott művelődési híradó ahhoz, hogy a fiatalok ne a giccset tartsák értéknek, a polgárok pedig több információt kapjanak arról, hogy az állam mennyi pénzt fordít a kultúrára, emelte ki Maja Gojković művelődési és tájékoztatási miniszter a köztársasági képviselőház vasárnapi ülésén, amikor többek között a közszolgálati médiával foglalkozó törvény, a pénzügyi forrásokat érintő módosítása volt napirenden.
A parlamenti képviselők munkával töltötték a hétvégét: szombaton rendkívüli ülést hívott össze Ivica Dačić, a parlament elnöke, hogy az Állami Számvevőszék, az esélyegyenlőségi biztos, a köztársasági ombudsman és a közhasznú információk biztosának 2019-es évre vonatkozó jelentését vitassák meg, tegnap pedig napirenden szerepelt a Szerbia és Japán közti államközi megállapodás, amely a kettős adózás elkerülését érinti, valamint a Niš–Merdare közti E–80-as autópálya Pločnikig vezető szakaszának megépítésére vonatkozó, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal kötött hitelszerződés megerősítése, illetve a szerb kormány és Franciország kormánya közti, a kinematográfiát érintő megállapodás is. Továbbá általános vitát folytattak a közszolgálati médiáról szóló törvény módosításáról is.
Maja Gojković rámutatott, hogy miután 2021. január 1-től a közszolgálati média működési költségeinek biztosítására a polgároknak havi 299 dinárt kell majd elkülöníteniük, a Szerbiai Rádió és Televízió (RTS) pénzelését sikerült megoldani, ám a Vajdasági Rádió és Televízió pénzforrása nem oldódott meg, így az állami költségvetésből a tartományi médiaház munkájára további 900 millió dinárt különítenek el, ezt tartalmazza a törvénymódosítás.
A képviselők napirendjén szerepel még az Európai Bizottság Szerbia társulási léptékeiről szóló éves jelentés is, erről ma kezdik meg a képviselők a vitát.
JOGÉRVÉNYESÍTÉS MINDENKINEK
A szombati rendkívüli ülés során a képviselők rámutattak, a független intézmények munkája elkerülhetetlen az állam demokratikus elveinek erősítésében.
Milan Markovićnak, a közhasznú információk biztosának, illetve a személyes adatok védelmi biztosának jelentéséből kiderült, hogy tavaly a mintegy 14 ezer ügyük legnagyobb százaléka a közhasznú információkhoz való hozzáférés ellehetetlenítését érintette. Legtöbbször az intézmények nem tartották be a törvényes határidőket, ám a legtöbb esetben később sem tettek eleget kötelezettségeiknek, az adatok bizalmas jellegére hivatkozva, vagy csak egyszerűen egyéni erdékekek védelme miatt.
Zoran Pašalić köztársasági polgári jogvédő elmondta, hogy intézményükhöz 2019-ben mintegy 3200 panasz érkezett, amelyek a legtöbb esetben a gazdasági, illetve a tulajdonjogokat érintették, ugyanakkor a polgárok az eljárások során gyakran nem kapták meg a szükséges végzést a törvényes határidőn belül, valamint az intézmények figyelmen kívül hagyták sok esetben a gyermekek érdekeit.
Brankica Janković esélyegyenlőségi biztos kiemelte, tavaly az 1479 esetük során 686 olyan javasolt intézkedést adtak ki, amelyek az esélyegyenlőséget érintették, 16 esetben kezdeményezték a törvényelőírások módosítását, 31 esetben pedig véleményezést nyújtottak át az illetékes szervekhez, amelyek törvényjavaslatokra és más jogszabályokra vonatkoztak.
Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője felszólalásában a köztársasági ombudsman és az esélyegyenlőségi biztos jelentése kapcsán elmondta, hat évvel ezelőtt a nemzeti alapon történő megkülönböztetés az élen járt, ám az utóbbi években az visszaszorult, amit nagyrészt a VMSZ politikai tevékenységének tulajdonított, hiszen a frakció az elmúlt időszakban számos módosítási indítványt nyújtott be, a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságának védelmével kapcsolatosan. Kihangsúlyozta: a részarányos foglalkoztatás megvalósulása érdekében növelni kell a közszférában a kisebbségekhez tartozó foglalkoztatottak számát, erre az esélyegyenlőségi biztos rámutatott a jelentésében.
Rámutatott, a független intézményekkel való együttműködéssel számos problémára sikerült megoldást találni, de sok a tenni való még, így a családtámogatások terén, vagy az önfoglalkoztatásban levő nők helyzetének javítása kapcsán, sőt a nők foglalkoztatása terén egyáltalán, hiszen a munkaerőpiacon még mindig rosszabb helyzetben vannak, mint a férfiak. Majd rámutatott a mezőgazdasági termelők nyugdíjbiztosítása körüli nehézségekre, a törvényelőírások módosításának szükségességére. Elmondta, a nők elleni erőszak felismerése, valamint a családon belüli erőszak kezelése még mindig nem történik sok esetben a törvény előírásainak megfelelően.
VISSZAÉLNEK A KÖZPÉNZEKKEL?
Az Állami Számvevőszék jelentése kapcsán Duško Pejović, az intézmény elnöke elmondta, 2019-ben az ellenőrzések során 301 feljelentést tettek 384 felelős személy ellen, a közbeszerzések ellenőrzésével pedig 29,2 milliárd dinár felhasználását ellenőrizték, és 2,82 milliárd dinár esetében szabálytalanságokat fedeztek fel. Vagyis, mint mondta, a közpénzek esetében minden 10-dik dinár esetében mulasztás történik.
Az ellenőrzött önkormányzati költségvetésekben jelentős pénzösszegek esetében bukkantak könyvelési hiányosságokra, a törvényi előírások figyelmen kívül hagyására, vagy maga a könyvelés nem rendelkezett kellő nyommal bizonyos pénzösszegek felhasználásáról. Pejović szerint a legnagyobb gondot az okozza, hogy a vizsgálat alá esők mintegy 46 százaléka nem rendelkezik belső ellenőrzéssel, ott, ahol pedig van, nem mindenhol működik úgy, ahogy kell.
Ökrész Rozália, a VMSZ képviselője a számvevőszék jelentése kapcsán kiemelte, az állami intézmény hatáskörébe mintegy 11 ezer felhasználó tartozik. Rendkívül fontos szerepet tölt be abban, hogy a közpénzek felhasználása lekövethető legyen, de segítséget nyújtanak a könyvelési hibák feltárásában, és ez által a megtakarításban is.
Kitért arra is, hogy a VMSZ örömmel vette tudomásul, hogy a tartományi költségvetés ellenőrzése kapcsán a számvevőszék pozitív értékelést adott ki, egymást követő évben már másodszor.
Elmondta ugyanakkor, hogy az Állami Számvevőszék szerepe az eurointegrációs törekvések miatt is fontos. A közpénzek felhasználásának figyelemmel követhetőségét a 32-es tárgyalási fejezet követeli meg, de a 23-as igazságszolgáltatással és az 5-ös, a közbeszerzésekkel foglalkozó fejezet is kapcsolódik hozzájuk. Szerbiának nagyon fontos az is, hogy a nemzetközi előírásokkal megfelelő színvonalú és megbízható eljárásokat folytasson le.