Kinek a pap, kinek a papné – mondanák öregszüléink azokat a híreket böngészve, amelyek a január elejétől bekövetkezett változásokról szólnak. Egyeseknek ugyan kijárhat abból a jóból, amit a jövedelmük növekedése jelenthet, de a többség inkább az egyetemes drágításokat sínyli meg.
Megpróbáltuk egy csokorba szedni, mivel jutalmazott és mivel terhelt bennünket az új esztendő: összeállítottuk a nagy változások top 10-es listáját.
NARANCSOT A NÉPNEK!
Elsőként a közalkalmazottaknak juthat ki a jóból. A bejelentések szerint a jövő év folyamán 400 ezren kaphatnak béremelést országunkban: az egészségügyi dolgozók már január 1-jétől 5 százalékos emelésre számíthatnak. A közszféra más területén dolgozóknak is ennyi jár majd, csak kisebb falatokban: az első három hónapban 3,5 százalékkal nő a járandóságuk, áprilistól pedig további 1,5 százalékos növelést ígértek nekik az állami vezetők. A legjobban azonban a katonaság jár: számára ugyanis több mint 5 százalékos béremelést irányoztak elő az illetékesek.
Édes meglepetés kerül az ország idősebb korosztályának asztalára is: 5,9 százalékos emelésnek örülhetnek a nyugdíjasok. A svájci modell alapján ugyanis a járandóságukat összhangban tartják az 50 százalékos inflációval és az átlagfizetés emelkedésének 50 százalékával is. Ily módon az ország 1,7 millió nyugdíjasának járandósága növekszik: a jelenlegi 27.769 dináros átlagnyugdíj helyett 29.407 dinárt kaphatnak. A szerb kormány bejelentése szerint az idei emelkedést is túlszárnyalja majd a jövőre tervezett új modellnek az alkalmazása. A cél ugyanis az, hogy 2025-re az idősek átlagos járandósága elérje a 400 eurót – jelentették be az állami vezetők.
Január 1-jétől 6,6 százalékkal növekedett a minimálbér is. Ennek köszönhetően 350 ezer szerb állampolgárnak lesz magasabb a jövedelme: a jelenlegi 30.000 dinár helyett 2021-ben 32.126 dinárt kaphatnak azok, akik az országos minimumért dolgoznak.
Kivételezett helyzetben lesznek a fővárosi várandós nők is: január 1-jétől ugyanis 5000 dinárral növelik a munkanélküli belgrádi kismamák egyszeri támogatását. Így 30 ezer dináros támogatást kapnak, az első gyerek utáni támogatás összege pedig 50 ezer dinár lesz. Ez nem zárja ki a köztársasági támogatásra való jogot, ami révén további 100 ezer dinár kerülhet az elsőgyermekes anya kasszájába.
Fotó: Dávid Csilla
AZ A FANYAR CITROM...
A reménykedő közalkalmazottakkal és nyugdíjasokkal ellentétben igencsak keserű szájízzel zárták a múlt évet a külföldre dolgozó szerbiai állampolgárok. Az új év sem kecsegteti őket semmilyen jóval, hisz januárban fokozódnak az adóellenőrzések. A szabadúszókat most több ezer euróval terhelik: legutóbb 15 napos határidőt kaptak arra, hogy rendezzék a jövedelmük alapján elszámolt ötéves adótartozásukat.
Az adóhivatal mellett a szerb pénzintézetek is betartották ígéreteiket: a 2020 végén beharangozott drágítások értelmében az ügyfelek 15–60 százalékkal többet fizetnek az idén a bankok szolgáltatásaiért, mint tavaly. A kiküldött értesítések szerint ugyanis a számla fenntartásának díja 160 dinárról 190-re növekedett, az SMS értesítésekért pedig havi 100 dinárt számolnak fel a korábban érvényben levő 70 dináros költség helyett. A bankautomatákon felvett összegek minimális költsége 200 dinárra nőtt, de ugyanennyit fizetünk akkor is, ha nem a saját bankunk tolóablakánál jutunk a pénzünkhöz. Emlékeztetőül: tavaly ezekért a szolgáltatásokért 150 dinárt számoltak fel a pénzintézetek.
A Blic kiszámolta, hogy az év végéig 2280 dinárt kell fizetni a számla fenntartásáért, ami 360 dinárral több a tavalyi alapköltségnél. Csaknem 70 százalékkal növekedett annak a költsége is, ha újraigényeljük az elveszett vagy ellopott kártyát: 300 dinár helyett ugyanis 500-at számolnak fel ezért a szolgáltatásért a bankok. Sőt, immár megfizettetik a bankautomatán lekért számlaegyenleget is, kérésenként 40 dinárt vonnak le a számlán levő összegből.
A legkeserűbb meglepetést azonban az áram drágulása okozhatja. Ahogyan arról korábban is beszámoltunk, a Szerbiai Villanygazdaság februártól 3,4 százalékkal drágítja meg az áramot. Kevésbé köztudott azonban, hogy az idéntől jelentősen emelkedett a villanygazdaságból érkező számlán szereplő egyik tételnek az összege is. Csaknem 4,5-szörösére növelték ugyanis a fenntartható energiaforrásokra vonatkozó járulékot. Az elektromos áram kivételes termelőinek támogatására fenntartott összeg 0,093 dinárról 0,437 dinárra módosult kilowattonként. Ennek következtében 2021-ben csaknem 8 százalékkal növekedhet a polgárok kötelezettsége a villanygazdaság iránt.
Tovább növekedett a közszolgálati média előfizetési díja is. A 2019 végén bejelentett 55 dináros drágítás után most 44 dinárral növekszik az áramszámlákon feltüntetésre kerülő összeg. A szerb kormány elé terjesztett törvényjavaslat értelmében ugyanis a Szerbiai RTV és a Vajdasági RTV szolgáltatásainak díja 255 dinárról 299 dinárra nőtt.
Immár 9000 dinárt kell fizetni a PCR-tesztek elvégzéséért is. Tavaly decemberben ugyanis az országos válságstáb ajánlására a szerb kormány 50 százalékos drágítást hagyott jóvá a saját kérésre végzendő tesztek esetében.
Az említettek mellett a fővárosiak pénztárcáját az ingatlanadó növekedése is terhelheti. A belgrádi vezetés ugyanis döntött az ingatlanok négyzetméterenkénti átlagárának meghatározásáról, ami a saját tulajdonban levő ingatlan után felszámolt adó alapját képezi. A szakemberek becslése szerint a fővárosiak ingatlanadó-számláin az idén több mint 6 százalékos növekedést lehet majd tapasztalni. Hasonló intézkedéseket jelentett be Kragujevac és Bor vezetősége is.
A 2021-es évben újdonságnak számít az is, hogy adózni kell a kutak, a melléképületek és a medencék után is. A törvénymódosításokat a dohányosok is megsínylik, hisz a jövedéki adó folyamatos növekedése miatt akár 10 dinárral is drágulhat a cigaretta csomagja. A szakemberek szerint emelkedhet az üzemanyag ára is: a nemzetközi tőzsdén az elmúlt másfél hónapban 33 százalékkal nőtt a nyersolaj értéke, aminek következtében országunkban átlagosan 2-4 dinárral több lehet az üzemanyag literenkénti ára.
Vajon miből jut több olvasóink asztalára: édes narancsból vagy savanyú citromból?
