A joguralom, illetve a Pristinával való kapcsolat normális mederbe való terelése Szerbia eurointegrációs törekvései során eddig is a legfontosabb tárgyalási elvárások közé tartozott. Az új metodológia szerint a társulási folyamatban az első klaszter a joguralommal foglalkozik, ami ezt a területet még hangsúlyosabbá teszi, mint eddig – emelte ki Jadranka Joksimović eurointegrációval megbízott miniszter a köztársasági képviselőház eurointegrációs bizottságának csütörtöki ülésén, ahol Szerbia EU-s felzárkózási folyamatának új elvárásairól és várhatóan új üteméről számolt be. Elmondta, miután a megfogalmazott 6 klaszter felöleli az eddigi mintegy 30 fejezetet, várhatóan a klaszter megnyitásával azok a fejezetek is napirendre kerülnek, melyeket korábban nem sikerült Szerbiának megnyitnia.
Elmondta, 2020-ban nem sikerült újabb fejezetet megnyitni az EU-val, aminek számos oka van, egyes tagállamok elzárkóztak a bővítési politikától, illetve meg kellett küzdeni a világméretű járvánnyal is, és Szerbia is bizonyos helyzetben késett. Tavaly nem is hívtak össze kormányközi konferenciát, ám ezentúl évente tartanak legalább egy magas szintű találkozót, amelyen a miniszter szerint sokkal
közvetettebben és transzparensebb módon tárgyalhat a tagállamokkal a társulási folyamatról, és beszámolhatnak azokról a nehézségekről, amelyek felmerültek. Véleménye szerint stratégiai partnerként érezheti majd magát Szerbia ebben a felállásban.
Joksimović elmondta, a minisztérium az EU-partnerekkel azon dolgozik, hogy még Portugália EU Tanácsának elnöksége idején, vagyis június 30-áig sor kerüljön egy kormányközi konferenciára, és eloszlassanak minden kételyt az új metodológiával kapcsolatban.
Elmondta ugyanakkor, hogy az eurointegrációs minisztériumra is reform vár, ugyanis az új társulási metodológia politikai szintre emelte a tárgyalás folyamatát, így az mellett, hogy egy külön szektor foglalkozik majd a politikai és a gazdasági kérdésekkel, egy másik vállalja magára a reformok koordinálását a fenntartható fejlődés és a Nyugat-Balkánra vonatkozó zöld menetrend megvalósításában. Eloszlatta a kérdéseket az felől is, hogy Szerbia esetében nincs, aki vezesse a tárgyalócsoportot, kiemelte, 2014 óta ő maga a főtárgyaló. Az új felállás szerint a tárgyalócsoportnak 6 koordinátora lesz, mindegyikük egy-egy minisztériumból érkezik. Ez mellett a munkájukat szakértők is segítik majd, igény szerint. Kiemelte ugyanakkor, hogy a tárgyalások folyamatában a köztársasági képviselőháznak és az eurointegrációs bizottságának is sokkal nagyobb feladatkör jut.
Jadranka Joksimović kiemelte, nemcsak Szerbiának kell tennie, hanem az Európai Unión belül is egységre kellene jutni az EU-bővítést illetően, hiszen csak akkor tud a bővítési politika is és Szerbia külpolitikai célja is megvalósulni.
Kovács Elvira, az eurointegrációs bizottság elnöke, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője az Európai Parlament Szerbiáról szóló országjelentése kapcsán az ülés végén kiemelte, még folynak a politikai konzultációk, hogy a dokumentumról milyen formában folytat majd vitát a parlament.
