A koszovói kérdés rendezése, a párbeszéd folytatása, a francia–német terv részletei képezték annak a tegnap délutáni zárt ajtók mögötti tanácskozásnak a témáját, amelyen Aleksandar Vučić köztársasági elnök munkaebéden fogadta Derek Chollet amerikai különmegbízottat, a State Department tanácsadóját. A diplomata a későbbiek során Ana Brnabić szerb kormányfővel és Ivica Dačić külügyminiszterrel is találkozott Belgrádban. A találkozó során Vučić arra kérte az Egyesült Államokat, tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy Pristina alkalmazni kezdje a korábban aláírt megállapodásokat, s folytassa a dialógust Belgráddal. A köztársasági elnök elmondta, annak az elvárásának is hangot adott, hogy az USA ismerje fel Szerbia szerepét, a béke és stabilitás megőrzéséért tett fáradozásait, Pristinával szemben pedig követelje a vállalt egyezmények alkalmazását. Tartalmasnak és nyitottnak nevezte a megbeszélést az amerikai megbízottal.
Chollet Pristinából érkezett a szerb fővárosba, ahol a tudtára adta a koszovói adminisztráció vezetőinek, hogy Washington sürgős feladatként tekint a szerb községek közösségének megalakítására. Mint fogalmazott, Washington nem támogat semmi olyat, ami ellentétben állna a koszovói alkotmánnyal, s itt nem is erről van szó: az alkotmánybíróság kimondta, szükség van a szerb többségű önkormányzatok közösségének a létrehozására. Nem egy új boszniai Szerb Köztársaságról van szó, s ezt Pristinában is jól tudják, teljesíteni kell a 2013-as egyezményben szereplő elvárásokat – nyomatékosította.
Belgrádban energetikai kérdésekről, regionális együttműködésről, Szerbia európai integrációs útjáról is tárgyalt az államvezetőség tagjaival Derek Chollet. A megbeszélések során elhangzott, hogy Szerbia kulcsfontosságú szereppel bír a regionális stabilitás fenntartása, a béke megőrzése terén.
Hasonló gondolatokat fogalmazott tegnap a nap folyamán meg a koszovói szerb községek közösségének megalapítása kapcsán Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja. Pristina jogi kötelezettsége a szóban forgó önkormányzatiság létrehozása, mutatott rá nyilatkozatában a koszovói helyzet kapcsán Escobar, s hozzátette, nemzetközi jogi dokumentumok támasztják ezt a kötelezettséget alá, így nem törtéhet meg az, hogy Pristina elmulasztja a felvállaltak teljesítését, nem „húzhatja ki magát”, értékelte.
EGY SZEMÉLY NEM ÍRHATJA FELÜL A MEGÁLLAPODÁST
A Koha Ditore napilap beszámolója szerint Escobar rámutatott arra, hogy a szerb községek közösségének megalapítását Pristina vállalta, de Szerbia és az Európai Unió is garantálta ennek a lépésnek a megtevését, hiszen ezek a felek is részt vettek a brüsszeli tárgyalásokon, melyet az Egyesült Államok teljes támogatásáról biztosított. Ezzel összhangban, értékelte Escobar, egy párt vagy egyén nem hozhat meg olyan döntést, amely ellentétes lenne a nemzetközi megállapodással. Rámutatott arra, hogy az elmúlt időszakban számos kiváló példát hallott arra vonatkozóan civil szervezetek részéről, hogyan működhetne megfelelően a szerb községek közössége, annak megléte egyáltalán nem sodorná veszélybe a koszovói törvényeket vagy alkotmányos rendet. Amint azt megfogalmazta, olyan partnerekre van szükség, amelyek demisztifikálják az egész elképzelést, s gyakorlati módszerek ajánlásával eloszlatják azokat a félelmeket, amelyek a szerb községek közösségének megteremtését övezik. Az Egyesült Államok is azon dolgozik majd, hogy ennek a lehetőségét mielőbb megteremtse, s funkcionális önkormányzatiság jöjjön létre.
Albin Kurti koszovói kormányfő tegnap Bécsben kijelentette, hogy az Európai Unió tervével összhangban meg lehet valósítani a szerb községek közösségének megalapítását. Bécsben kifejtette, Pristina ragaszkodik hozzá, hogy alkotmányával összhangban menjen végbe minden, s elfogadhatónak tartja a francia–német tervet a kérdések rendezésére. A koszovói alkotmány szerint nem lehet monoetnikumú szerveződést végrehajtani Koszovóban, értékelte, de minden más elképzelés szóba jöhet, melyet az EU is támogat.
SZERB RENDŐRÖK KELLENEK
Pristina tegnap arra szólította fel a koszovói szerb közösség tagjait, hogy jelentkezzenek a koszovói rendőrség kötelékeibe. Perparim Kryeziu, a kormány sajtófelelőse a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában rámutatott arra, hogy a kabinet elkötelezett a tekintetben, hogy a szerbség is részt vegyen a multietnikumú intézményeknek a működtetésében, vagyis számítanak a szerbekre a rendőrségben is, főként azokra, akiknek az eddigiekben nem volt lehetőségük részt venni az állami intézmények munkájában. Mint ismeretes, a koszovói szerbek november elején elhagyták a pristinai irányítású intézményeket, beleértve a rendőrséget is, ezért jelentkezett jelentős megüresedés a hatóság kötelékein belül. Kryeziu közölte, a pristinai adminisztrációnak nem az a célja, hogy albán nemzetiségű személyeket nevezzen ki a szabad tisztségekbe.
ÚT A VÍZUMMENTESSÉG FELÉ
Az Európai Parlament polgári szabadságjogi, igazságügyi és belügyi bizottsága (LIBE) tegnap jóváhagyta Koszovó számára a vízummentességet. A Twitteren közzétett információból kiderült, hogy 48 képviselő támogatta szavazatával a döntést, 7 ellenezte, további 3 pedig tartózkodott a szavazás alkalmával. A döntésről az Európai Parlament következő plenáris ülésén nyitnak majd vitát, áll a LIBE Twitter-profilján közzétett hírben.
Nyitókép: Ana Brnabić is fogadta Derek Chollet amerikai diplomatát, akivel a koszovói kérdésről tárgyalt (Fotó: Beta)
