A Belgrád–Pristina-kapcsolatot rendezni hivatott uniós javaslatot formálisan még nem tették közzé, egyelőre csak a sajtóban szivárogtatták ki az állítólagos dokumentumot. Ennek egyik szakaszában aláhúzzák, hogy nem a felek kapcsolatait tartósan rendező megállapodásról van szó, a tárgyalások azt követően is folyatódnának, hogy Belgrád és Pristina „aláírják” a megállapodást.
Pavle Kilibarda, a jogtudományok doktora és az államiság elismerése témakörének szakértője szerint a kiszivárogtatott dokumentum nem más, mint az NSZK és az NDK között 1972-ben aláírt, úgynevezett alapszerződés – a Belgrádnak és Pristinának felkínált javaslat címe ugyancsak alapszerződés. Mint arra az Euronews Serbia műsorában rámutatott, noha a dokumentumban nem említik explicit a kölcsönös elismerést, tekintettel a szerződés kitételeire, a dokumentum valójában a kölcsönös elismerésről szóló megállapodás.
– A közvéleménynek tudatában kell lennie a tényeknek. A sajtóban közzétett megállapodás a státusról szól, hiszen szinte az összes státuskérdésre kitér, lényegtelen, hogy a megfogalmazás szerint nem prejudikálja a felek státusát. Ezért a javaslattal kapcsolatban számomra elsősorban az problematikus, hogy a közvéleménynek azt mondják, nem kölcsönös elismerésről van szó. Nem szabály, hogy a különböző országok csakis akkor ismerik el egymás függetlenségét, ha megállapodásaikban explicit szerepel a kölcsönös elismerés kifejezés. Az önálló döntéshozatal joga, a nemzetközi kapcsolatok kialakításának joga, az egyenrangúság, valamint a területi egységhez való jog kizárólag az államokat illeti meg. Ha Szerbia mindezt elismeri Koszovó vonatkozásában, akkor ennek a függetlenségét ismeri el – magyarázta Kilibarda, aki egyébként szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a dokumentum, amennyiben azt alá is írják, érdemben jobbá teszi a helyzetet a terepen.
Nyitókép: Aleksandar Vučić (Fotó: AP/Beta)
