Csütörtökön elfogadta az ENSZ Közgyűlése a srebrenicai népirtás emléknapjának meghatározásáról szóló határozatot, melyet a szerbiai és boszniai szerb tisztségviselők, annak ellenére, hogy a szöveg nem említi sem e népet, sem Szerbiát vagy a boszniai szerb entitást, a kollektív bűnösség népre hárításának kísérleteként értelmez.
Pénteken számos vélemény látott napvilágot a témával kapcsolatban. Miloš Vučević kormányfő, a Szerb Haladó Párt elnöke megállapította, hogy lényegében kudarcot vallott a német–ruandai javaslat a Közgyűlésben, mert több olyan ország volt, amelyik tartózkodott vagy a határozat ellen szavazott, mint olyan, amelyik támogatta azt. Úgy értékelte, semmi jót sem hoz majd ennek a deklarációnak az elfogadása, nem segíti a kilencvenes évek délszláv háborúi által érintett népek megbékélési folyamatát, nem is fűzi majd szorosabbra az amúgy is törékeny kapcsolatokat a régió államai között.
– Politikai kudarcot vallottak azok, akik ezt a határozatot előterjesztették. Fel a fejjel, Szerbia és boszniai Szerb Köztársaság! Nem vagyunk népirtást elkövetett nemzet, s nem vagyunk rossz emberek sem. Még többet meg kell tennünk a jövőben magunkért, érdekeink érvényesítéséért, e tekintetben nincs megállás – nyilatkozta a kormányfő a boszniai szerb közszolgálati televíziónak, majd hozzátette, büszke arra az egységre, amelyet a különböző államokban élő szerbség mutatott a srebrenicai javaslat kapcsán.
Szerbia bemutatta, hogyan kell valódi harcot vívni a nemzetközi politikai színtéren, küzdeni a saját érdekekért, a nemzetközi jog érvényesüléséért, s lényegében az egész világért is, jelentette ki a határozat elfogadását kommentálva Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke. Úgy fogalmazott a hazai közszolgálati tévének nyilatkozva, hogy a voksolás eredménye megfelelt annak, amire Szerbia, diplomáciai harcának irányaival összhangban, számított is. Közölte, Szerbia célja mindenképpen az volt, hogy elkerülje az egész szerbségnek a megbélyegzését. Ha úgy tetszik, a világ több mint kétharmada lényegében nem támogatta a rezolúciónak az elfogadását, s ez hatalmas diplomáciai sikernek számít, értékelte Ana Brnabić.
A legrosszabb esetben is az mondható el, hogy a világnak több mint a fele elfogadta a szerbiai argumentumokat a Srebrenica-határozattal kapcsolatban, s elutasította annak jóváhagyását, fogalmazott a Tanjug hírügynökségnek nyilatkozva pénteken Zoran Milivojević diplomata. Elsősorban azt sikerült most Szerbiának bizonyítania, hogy viszonylag rövid időn belül is elérhetők nagy eredmények, amennyiben valóban hatalmas igyekezettel végez tevékenységet a diplomáciai körökben. Azok, akik megszavazták a határozatot, lényegében pirruszi győzelmet arattak a szakértő értelmezése szerint. Mint mondta, bebizonyosodott, hogy a világ meglehetősen megosztottnak számít, s Szerbia harca a jövő záloga. Látszik, hogy az ország nemzetközi pozíciója sokat javult az elmúlt évtizedekben, s egy olyan teret sikerült kialakítani, amelyben sikerrel tevékenykedhet majd a jövőben. Azt is tudni, mely országok bizalmát élvezi igazán Szerbia, értékelte Milivojević.
Nyitókép: Aleksandar Vučić államfő és a szerb delegáció a szavazás eredményeinek közlése pillanatában (Screenshot/RTS)
