Huszonöt évvel ezelőtt ezen a napon ért véget Szerbia, azaz az akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elleni NATO-beavatkozás. Ugyanezen a napon, 1999. június 10-én fogadták el az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozatát. A bombázások során, melyek 78 napig tartottak, hidakat és iskolákat is bombáztak, valamint egészségügyi intézményeket, médiaházakat, nagykövetségeket, kulturális emlékműveket, templomokat és kolostorokat semmisítettek meg. Az utolsó rakéták, amelyeket Szerbiára, azaz a JSZK-ra lőttek ki, 1999. június 10-én estek le, 19:35-kor rakéta hullott az uroševaci laktanyára.
Petar Petković, a köztársasági kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es számú határozata még most, negyed századdal az elfogadása után is egy jogilag kötelező érvényű dokumentum a Koszovó területén élő szerbek védelme érdekében, amely védi a Szerb Köztársaság szuverenitását és területi integritását, annak ellenére, hogy Pristina és Albin Kurti koszovói kormányfő sárba tiporja a nemzetközi jogokat, és mindig arra törekszik, hogy csökkentse ennek a megállapodásnak a jelentőségét. Megítélése szerint, sajnálatos módon, Kurti erőszakos és háborús politikája miatt nehezen teremthető béke Koszovó térségében.
A NATO célja 1999-ben Koszovóban teljesen más volt, mint amit az 1244-es határozat meghatároz, az észak-atlanti szövetség meg akarta szerezni a teljes akkori Jugoszláv Szövetségi Köztársaság területére vonatkozó szabad területhasználati jogot, a déli tartomány területét egy független állammá akarta alakítani, nyilatkozta Milovan Drecun katonai-politikai elemző, a Szerb Haladó Párt parlamenti képviselője az ENSZ BT 1999. június 10-i határozatának évfordulója alkalmából. Hozzátette, hogy Szerbia sikeres katonai védekezésével elérte az 1244-es határozatot, amely szerinte az állam „fő birtoklevele” Koszovóra vonatkozóan.
– Sajnálatukra az általunk nyújtott erős ellenállás és biztonsági erőink példátlan hősiessége miatt kénytelenek voltak változtatni céljaikon, és a háborúnak, feltételesen mondva, kompromisszummal kellett véget érnie. Vagyis egyik fél sem érte el teljes mértékben céljait – mondta Drecun.
Tony Blair egykori brit miniszterelnök szerint azonban a NATO 25 évvel ezelőtti beavatkozása helyes lépés volt.
– Gratulálok Koszovó népének a bátorságért és megingathatatlan eltökéltségért, amit a felszabadításra használt fel. Akkor meg voltam győződve arról, hogy ez a helyes lépés, és ma is a koszovói polgárok mellett állok – mondta Blair a Vjosa Osmani koszovói elnökkel tartott közös konferencián.
Blair hozzátette: arra számít, hogy Koszovó a jövőben az Európai Unió részévé válik. Vjosa Osmani köszönetét fejezte, s úgy fogalmazott: a demokratikus világ egyszer emlékezni fog Blair mondatára, aki a jó és a rossz harcaként írta le akkoriban a koszovói háborút.
– Megmentett bennünket a pusztulástól. Ön azt mondta, hogy a koszovói beavatkozás a jó és a rossz harca volt. Az Ön öröksége Koszovóban a remény, a szabadság és a partnerség öröksége – mondta Osmani.
Nyitókép: Pixabay
