Cikkünkhöz GALÉRIA is tartozik.
Magyarország külpolitikája világos: elszántan kiáll Szerbia és a nyugat-balkáni tagjelöltek csatlakozási tárgyalásának felgyorsítása mellett. Nemzetközi téren szoros együttműködést folytat Szerbiával, legyen szó az ENSZ vagy az Európa Tanács napirendjén szereplő kérdésekről – emelte ki Magyar József, Magyarország belgrádi nagykövete az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulójának alkalmából Belgrádban, a Beli dvorban (Fehér palota) tartott tegnap esti fogadáson. Rámutatott, a 2024. évi, második félévi magyar uniós elnökség prioritásai az unió versenyképességének, védelmi iparának, kohéziójának és gazdaközpontú agrárpolitikájának erősítése, az illegális migráció megfékezése és mindenekelőtt a következetes és érdemeken alapuló bővítéspolitika.
Kedden este számos ország diplomáciai képviselete, több miniszter, politikai vezető, egyházi képviselő és a katonai kar képviselője tett eleget Magyar József Zoltán és felesége, Magyar Laura meghívásának.
Magyar József visszaemlékezve az 1956-os eseményekre elmondta, a XX. századot a magyar nép megszenvedte. A két világháború után 1956-ban Budapesten még azt is elpusztították, ami épen maradt 1945-ben, amely után – tetszett vagy nem – a kommunizmust kellett építeni. 33 év elnyomást jelentő múlttal mégis az elsők között lett Magyarország az euro-atlanti közösség tagja.
– A mostani magyar EU-elnökség átmeneti intézményi félévet jelent. Első három hónapjában talán kevésbé látványos események zajlottak, de 14 miniszteri tanácsülés, 27 COREPER nagyköveti ülés és 645 munkacsoporti ülés levezetésével folyt a munka. A 172 elnökségi rendezvényünkből 90-et már megtartva 10.000 külföldi vendég vett részt magyarországi rendezvényeinken. És a java még hátravan: két hét múlva az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójának és az Európai Tanács informális ülésének ad helyszínt Budapest, decemberben pedig megrendezzük az EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozót is – jelentette be a nagykövet.
Magyar József rámutatott, Magyarország számára különös jelentőségű a Szerbiával kötött erős barátság. A két ország vezetőit és kormányát a stratégiai távlatokban gondolkodás vezérli. Mi tudjuk, Szerbia EU-csatlakozása milyen előnyökkel járna – hangsúlyozta.
– Ha csak az akadálymentes átjutásra gondolunk a határokon, régiónk versenyképessége felértékelődne, a magyar és a szerb emberek mobilitása a határon várakozás helyett hatványozottan nőne. Magyarország és Szerbia kapcsolatai az idén mérföldkőhöz érkeztek. Egy évtizede már, hogy a két nép túllépve történelmi sérelmein a megbékélés, a jószomszédi viszony, majd a stratégiai együttműködés szintjére lépett – mondta, kiemelve, az új szerb kormány megalakulása után a VMSZ az előző kormányciklusokhoz hasonlóan a mostani kabinet stabil koalíciós partnere maradt. A párt jó választási eredményének köszönhetően 6 köztársasági és 9 tartományi parlamenti, 8 kormányzati államtitkári mandátum lett, de a vajdasági parlamenti elnöki szerepet is biztosították. A vajdasági magyar és a magyarországi szerb közösség hídszerepe nélkül nehéz volna közös jövő tervezése – szögezte le. Abból a két ország vezetői is kiveszik részüket: Marko Đurić külügyminiszter első külföldi útja májusban Budapestre vezetett, de szerb védelmi, energetikai, Európa-ügyi és gazdasági miniszterek is tárgyaltak Budapesten, belügyminisztereink és közlekedési minisztereink pedig többször is ellátogattak Szerbiába.
Magyarország és Szerbia sikerére, a magyar–szerb kapcsolatra emelte poharát a nagykövet.
Nyitókép: Ótos András felvétele