A gyűlöletbeszéd nem szólásszabadság, és büntetést érdemel, emelte ki Gordana Čomić emberi, kisebbségi jogi és a társadalmi párbeszédért felelős miniszter az Euroactiv portálnak nyilatkozva. Rámutatott, az ügyészségeknek is végezniük kellene a munkájukat, hiszen ezért kapják a fizetésüket. Szavai szerint a törvény alkalmazása nem politikai szándék kérdése, a joguralom sem „svédasztal”.
A portál a minisztert Dragoslav Bokan rendező mondatai kapcsán kérdezte, aki Marinika Tepićet, a Szabadság és Igazságosság Pártja alelnökét egy tévéműsorban nemzeti alapon sértegette. Čomić hangsúlyozta, a gyűlöletbeszéddel a büntetőtörvény 387. cikkelye foglalkozik és ez a bűncselekmény börtönbüntetéssel jár. A törvény szerint nincs alternatív büntetés, 6 hónaptól 5 év szabadságvesztés róható ki – mondta, emlékeztve arra is, hogy büntethető az is, aki etnikai, nemzeti, faji és kulturális alapon gyűlöl valakit. Ugyanez a törvénycikkely szerint tilos a háborús bűnösöket dicsőíteni és a népirtást tagadni – mutatott rá.
– Tehát nem az a kérdés, hogy „lesznek-e olyanok, akik élvezetet találnak a gyűlöletbeszédben”, hanem az, hogy lesz-e ügyész, aki a költségvetésből kapja a fizetését és lépéseket tesz a jelenség ellen – mondta a miniszter a Narráció megváltóztatása – a Nyugat-Balkánhoz való megvalósított hozzáférés című online konferencián. A miniszter szerint ugyanis Szerbia jó törvényekkel rendelkezik, csak ritkán alkalmazzák azokat, így felmerül a kérdés, ki felel azért, hogy a diszkrimináció-ellenes törvényt nem alkalmazzák a gyűlöletbeszéd és a háborús bűnösök kapcsán. Hangsúlyozta, a politikai akarat csak addig lehet kifogás, amíg egy bűncselekményt a büntetőtörvény nem szankcionál, az ügyész számára nem létezhet politikai akarat. Nincs választási lehetőség, a joguralom ugyanis szavai szerint nem svédasztal, amelyen kedvünk szerint válogathatunk a „felhozatalból”.
Az azonos neműek közösségéről szóló törvény kapcsán elmondta, a törvényjavaslat elkészült, a hatalmi koalíció jóváhagyására vár. Nem az a kérdés, hogy megszavazzák-e a törvényt, hanem inkább az, hogy mikor – vélekedett.
Elemezve az eurointegrációs folyamatokat, rámutatott, az EU-nak eleget kell tennie a bővítési politika kapcsán tett ígéretének, így megengedni, hogy Szerbia és Montenegró végezze a kötelezettségeit ebben a folyamatban. Szerinte Brüsszelnek el kell fogadnia a Koszovóval szembeni vízum-liberalizációt és meg kellene nyitnia a tárgyalásokat Észak-Macedóniával és Albániával. Čomić szerint az EU-nak ez semmibe sem kerül, ám erős üzenetértéke van, hiszen a béke ösztönözte az Unió megalkotását is.
