Nem lehetséges a kettős adózás

A kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény, amit Szerbia Magyarországgal kötött, ezek után sem változik. Vagyis azok a szerbiai állampolgárok, akik Magyarországon dolgoznak és ott adóznak a jövedelmük után, továbbra sem fognak kétszer adózni, emelte ki Siniša Mali pénzügyminiszer a köztársasági képviselőház tegnapi ülésén a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőinek kérdésére válaszolva. A parlament napirendjén szerepel ugyanis többek között a személyi jövedelemadó módosítása, továbbá a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény is módosul, csakúgy mint a fiskális rendszerről szóló törvény. A képviselők ezúttal a közszolgálati médiáról szóló törvényben növelik a havi díjkötelezettség összegét, illetve ezúttal már a bitcoinnal is külön törvény foglalkozik majd.

Kovács Elvira, a VMSZ parlamenti képviselője felszólalásában rámutatott, Vajdaság északi területein több ezer polgár ingázik nap mint nap, ugyanis Magyarországon vállaltak munkát. Miután több találgatás került napvilágra a médiában arról, hogy a személyi jövedelemadó módosításával a szabadúszók adókötelezettségei mellett esetleg a külföldön munkát vállalókra is újabb adóterheket róhat ki az állam, arra kérte a minisztert, adjon magyarázatot, vajon a külföldön munkát vállalók azonos elbírálásban részesülnek-e, mint a szabadúszók.

A miniszter válaszában közölte, a szabadúszók megadóztatása nem mosható össze a külföldön dolgozókkal. Teljesen más adókötelezettségek vonatkoznak rájuk, hiszen azok, akik külföldön vannak munkaviszonyban, rendelkeznek munkaszerződéssel, már fizetnek adót, illetve fizetik a fizetésük utáni járulékokat abban az országban, ahol munkát vállalnak. Az ő esetükben az államok közti megállapodás szerint nem lehetséges a kettős adókötelezettség.

Siniša Mali hangsúlyozta, a szabadúszók olyan vállalkozók, akik többségében munkaszerződés nélkül valósítják meg ötleteiket, kínálják szolgáltatásaikat. A szabadúszók ma már olyan „tömeget” képviselnek, akik hatalmas húzóerőt jelentenek az ország gazdasága számára, ezért van szükség ennek a kategóriának a szabályozására. Rámutatott, a szabadúszók többsége fizeti az adót, ám vannak, akik eddig elkerülték ezt, és miután a kormány alapvető célkitűzése a szürkegazdaság felszámolása, törvényi előírásokkal kell szabályozni ezt a területet is.

Gyivánovity Dániel, a VMSZ képviselője felszólalásában a személyi jövedelemadóról szóló törvény kapcsán elmondta, a törvénymódosítással nő a havi járandóság adómentes része, ugyanis az eddigi 16.300 dinárról 18.300 dinárra emelik, ezzel csökkentve a gazdaság jövedelemre számolt kiadásait. Üdvözölte ugyanakkor az új alkalmazottak foglalkoztatását érintő könnyítések határidejének kitolását is. Vagyis az új foglalkoztatottak fizetésének 65–75 százalékát az állam terhére a munkaadó visszakapja. Kiemelte, ez a rendelkezés kihatással lesz a mikro- és a kisvállalatokra is.

VAGYON-VISSZASZÁRMAZTATÁS PÉNZBEN IS

A parlament napirendjén szerepel a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény is, amelynek kapcsán Kovács Elvira elmondta, a vagyon-visszaszármaztatási ügynökséghez a törvény hatályba lépése után 75.400 kérvény érkezett, ebből 57.700-at jóváhagytak, vagyis a vagyon-visszaszármaztatás 77 százalékában a követeléseknek eleget tettek. A természetbeli visszaszármaztatás 80 százaléka már megtörtént. A legnagyobb gondok azonban a mezőgazdasági földterületek és erdő alatt levő területek visszaszármaztatása körül vannak. Hiszen a mintegy százezer hektár eltulajdonított szántóföldből 47 ezer hektár terület még visszaszármaztatásra vár. Kovács rámutatott, a vagyon-visszaszármaztatás csupán egy lépés a lakosságot a II. világháború után ért igazságtalanság kártérítésében, ezért a VMSZ ezt fontosnak tartja, így a Szerb Haladó Párttal kötött koalíciós megállapodás részét is képezi.

A pénzügyminiszter válaszolva Kovács felszólalására elmondta, most teremtődtek meg a feltételek ahhoz, hogy azokban az esetekben, amelyekben ez indokolt, a pénzbeli kártérítés is megvalósuljon. A törvény módosításával éppen azt határozzák meg, hogy milyen ütemben és milyen módon történjen a kártérítés.

Elmondta, amennyiben a kártérítés nem haladja meg az 1000 eurót igénylőkként, akkor a kifizetés pénzben történik. Azok, akik végzését a folyó év június végéig adták ki, a következő év március 31-éig meg is kaphatják a kártérítésüket.

Azok esetében, akiknek kártérítése nagyobb összeget tesz ki, értékpapírokban kapják meg követelésüket. Ebben az esetben is az értékpapírok odaítélése évente egyszer történik meg, ha a végzés a folyó év június 30-áig megszületik, a jövő év március 31-éig történik meg az értékpapírok folyósítása.

BITCOIN ÉS BLOCKCHAIN

A legtöbb felszólalás a parlament ülésén a digitális tulajdont szabályozó törvénnyel volt kapcsolatos, amely mindenekelőtt az innovatív technológia követelménye, és a pénzügyminiszter reményei szerint Délkelet-Európa vezetőországává teheti Szerbiát a digitalizált pénzügyi technológiák terén. A miniszter szerint ezzel még több lehetőség nyílik meg a szerbiai vállalkozók előtt, hiszen könnyebben finanszírozhatják saját innovatív ötleteiket. A törvény ugyanis ezek után felismeri a kriptotulajdont, vagyis a virtuális tulajdont, szabályozza annak értékét, vásárlási és eladási, valamint cseréjének, átruházásának feltételeit. Kiemelte, a digitális tulajdon terén a legismertebb a bitcoin, illetve a blockchain technológia.

HATÉKONYABB ADÓELLENŐRZÉS

A fiskális rendszer módosítása a digitalizáció következő lépése, amely felgyorsítja az adatátvitelt, így az Adóhivatal is könnyebben hozzájuthat a szükséges adatokhoz a kisebb forgalmat megvalósító vállalkozók esetében is. Siniša Mali kiemelte, a fiskális rendszert szabályozó törvény a szürkegazdaság felszámolásának egyik fontos eszköze. A hatályban lévő törvényt még 15 évvel ezelőtt hozták meg, azóta azonban a technológia fejlődött. A törvénymódosítás után terepi kiszállás nélkül az Adóhivatal hatékonyabban ellenőrizheti az adófizetőket, különösen azokat, akik kapcsán felmerül az adóeltitkolás gyanúja. Miután felmerült annak lehetősége, hogy az állam újabb terheket akar a gazdaságra kiróni, a miniszter hangsúlyozta, a kiadásokat az állam állja, a gazdaság annak csak a hozományát fogja élvezni, hiszen hosszú távon csökkennek az üzletelés kiadásai, illetve csökken az adminisztráció is. Erre a célra a jövő évi költségvetésben 3 milliárd dinárt különítettek el. Megszűnik a papírtekercs szüksége és a GPRS modul is feleslegessé válik. A törvénymódosítás majd csak 2022. január 1-jén lép hatályba.