Szerbia számára az EU a legfőbb kereskedelmi partner, emellett a legfőbb adományozó is, hiszen az utóbbi években jelentős vissza nem térítendő összegeket fordított a joguralom fejlesztésére, a társadalmi fejlődésre és a környezetvédelemre. Jelenleg 600 közös projektum megvalósítása van folyamatban – mutatott rá többek között Kovács Elvira, a parlament eurointegrációs bizottságának elnöke, a VMSZ képviselője a köztársasági képviselőház keddi ülésén, ahol az Európai Bizottság éves jelentése kapcsán meghozott záradékokról folytatott vita végén tartott összefoglalót.
Kovács Elvira részletezve az elmúlt időszakot, felidézte azokat a támogatásokat, amelyeket az EU nyújtott Szerbiának. Kiemelte, az EU évente 200 millió euró segélyt nyújt a szociális és gazdasági élet fejlesztésére. Ez év májusában 70 millió eurós szerződést kötöttek a felek mindenekelőtt a foglalkoztatás és a rurális fejlődés megsegítésére. Az Európai Bizottság létrehozott egy alapot, amely a járvány okozta nehézségek kiküszöbölésére vonatkozik, és ebbe a törekvésbe bekapcsolták Szerbiát is. Július végén 3,3 milliárd eurós támogatás eljuttatását jelentették be az európai testületek a Nyugat-Balkánra. Ez a csomag, amelyet az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal valósítanak majd meg, az egészségügyi és humanitárius szükségletek kielégítésére szolgál, a járvány okozta nehézségek áthidalására. Emellett más alapokból is támogatást kap Szerbia az EU-tól, amelyekkel az ország a gazdasági fejlődést, annak fenntartását, illetve a szociális szükségleteket tudja kielégíteni a járványidőszakban. Ugyanakkor Szerbia is része a természeti katasztrófák enyhítésére létrehozott európai uniós programnak.
Elmondta, 2014-től máig 6 nagy beruházást sikerült megvalósítani az EU által nyújtott, vissza nem térítendő összegekből, így a közlekedés és a környezetvédelem terén, mintegy 130 millió euró értékben.
Szerbia a legtöbb határ menti projektumot Magyarországgal, Romániával, Bulgáriával, Horvátországgal, illetve Bosznia-Hercegovinával és nemrég óta Észak-Macedóniával valósította meg. Több határátkelőhely nyílhatott meg, utak épülhettek.
Kovács rámutatott, a parlament megfogadta az Európai Bizottság jelentésében foglaltakat, ami a parlament működésére vonatkozik, így október végén, amikor megalakult az új összetételű parlament, felálltak a bizottságok és a kormány, igyekeztek rendes parlamenti ülést tartani, így a rendkívüli üléseket, ami a korábbi összetételben 49 százalékot tett ki, a minimálisra csökkenteni. Ivica Dačić házelnök 11 ülést hívott össze, amelyen 50 elfogadott törvény közül csupán 3-at fogadtak el sürgősségi eljárásban. A másik kritika, amin változtatni szeretnének, a feltüzelő beszéd elmarasztalása, ezért megszületett a viselkedési kódex. Ugyanakkor a parlament újra gyakorolja ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom felett.
Kiemelte, több újdonságra is megtörtént, amellett, hogy heti rendszerességgel beszélik meg a képviselők a heti munkarendet, rendszeresen közmeghallgatásokat tartanak a beterjesztett törvényjavaslatokról, a jövő évi költségvetést is idejében sikerült megszavazni, illetve a 2019. évi költségvetés zárszámadása is időben elkészült. Több független szerv éves jelentése is napirendre került, és ez a legutóbbi ülés volt az első, amikor az Európai Bizottság éves jelentéséről is folytathattak vitát.
A szavazást követően, amelynek során megszavaztak minden napirenden szereplő törvényjavaslatot és szerződést, így a közszolgálati médiáról szóló törvény módosítását, köztük a Niš–Merdare autópálya, a Niš és Pločnik közötti szakaszának megépítéséről szóló hitelszerződést, illetve a Szerbia és Japán közötti kettős megadóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, majd pedig az Európai Bizottság éves országjelentése kapcsán meghozott záradékokat, a képviselők himnusszal zárták az idei évi rendes ülésszakot.
Ivica Dačić bejelentése szerint a parlament január 5-én folytatja a munkát.
