A Belgrádi Emberi Jogi Központ, továbbá az Emberi Jogi Jogászok Bizottsága (YUKOM), az A11 Kezdeményezés és a Crta a közelmúltban arra hívta fel a közvélemény figyelmét, hogy a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Globális Szövetségének (GANHRI) Akkreditációs Albizottsága most először odázta el a köztársasági jogvédő, azaz a szerbiai nemzeti emberi jogi intézmény „A" státusának megerősítését. Ez a döntés azzal magyarázható, hogy a jogvédő a 2015-től 2019-ig nem teljesítette maradéktalanul az ENSZ Közgyűlése 1993-ban elfogadott Párizsi Alapelvek kritériumrendszerét – emelik ki a szervezetek a közleményben.
A magyarországi Alapvető Jogok Biztosának Hivatala az intézmény 2019-as tevékenységéről összeállított beszámolójában olvasható magyarázat értelmében egy nemzeti intézmény csak a Párizsi Alapelveknek való megfelelés alapján, akkreditációs eljárásban válhat az ENSZ által akkreditált nemzeti emberi jogi intézménnyé (NHRI). Azon intézmények számára, melyek az NHRI tagjává válnának, jelenleg három kategória, A, B és C státus létezik. Az „A" besorolású a GANHRI teljes jogú tagjává válik.
IDŐ VAN, A HAJLANDÓSÁG KÉRDÉSES
Szerbiára nézve a döntésnek gyakorlati következménye nincs – emelte ki lapunknak nyilatkozva Vladica Ilić, a Belgrádi Emberi Jogi Központ jogásza, rámutatva, hogy elsősorban „az ombudsman intézményének a tekintélycsorbulásáról beszélhetünk, azzal, hogy a nemzetközi közösség arra felhatalmazottjainak a szerbiai emberi jogi intézmény munkája hatékonyságának és függetlenségének a tekintetében kialakított véleményét is hűen tükrözi. Vladica Ilić elmondása szerint az akkreditációs bizottság egyebek mellett a következő hiányosságokat emelte ki: a polgárok panaszait késedelemmel dolgozzák fel; 2017 óta a panaszok száma is csökken, ami a polgárok az intézmény iránti bizalmának a csorbulásával is magyarázható; a gazdasági, szociális és kulturális jogok védelmének tekintetében az ombudsman nem aktív kellőképpen; a rendőri erőszak kapcsán munkája nem volt megfelelő; tevékenysége során nem transzparens, és nem működik kellőképpen együtt a civil szervezetekkel.
– Az ombudsman intézménye 2010-ben nyerte el az „A" státust, 2015-ben pedig megőrizte azt. Az akkreditációs bizottság most sem értékelte le a jogvédő státusát automatikusan „B"-re, az intézmény év végéig kijavíthaja a megnevezett hiányosságokat, ha ez sikerül, akkor meghosszabbítják „A" státust, ha nem, akkor a „B"-t ítélik meg neki – magyarázta Vladica Ilić, aki szerint év végéig biztosan van elegendő idő, hogy a jogvédő a hiányosságok kijavítására irányuló igyekezetét bizonyítsa, „ám a hajlandóság tekintetében aggodalomra ad okot a napokban tett sajtónyilatkozata, miszerint a Genfből érkező értékeléseknél sokkal jobban érdekli, hogy miként vélekednek munkájáról a polgárok. A polgárok percepciója vitathatatlanul fontos, ám a jogvédőnek nem lenne szabad semmibe venni a szakmai testületek értékelését – tette hozzá az emberi jogi szervezet munkatársa.
– 2019 végétől napjainkig az ombudsman számos esetben vagy csak késéssel reagált, vagy egyáltalán nem reagált. Ezek szinte mindegyike olyan égetően fontos eset, amelyik tekintetében az emberi jogok tiszteletben tartásának a megkérdőjelezhetése a legmagasabb rangú hatalmi szervekkel hozható összefüggésbe. Egy példa: a közelmúltban a koronavírus járvány témájához kapcsolódóan az orvosok magas megbetegedési és halálozási arányának okán az egészségügyi minisztérium tekintetében indítványoztuk az jogvédőnek az ellenőrzési eljárás hivatalból való lefolytatását. Először elutasította az indítványt, majd a közfelháborodásra reagálva valótlanságokat állított – fogalmazott Vladica Ilić. Mint hozzátette, hiszi, hogy az ombudsman az emberi jogi szervezetek az „A" státusz meg nem erősítését követően megfogalmazott közleményére való reakciója szintén értékelés tárgya lesz Genfben, „mivel egy jogvédő nem kommunikálhat ilyen hangnemben a civil szervezetekkel".
Mielőtt az adott nemzeti emberi jogi intézmény munkáját értékelné, az Akkreditációs Albizottság nemcsak előbbivel működik együtt, hanem kikéri a releváns nemzeti intézmények, valamint civil szervezetek véleményét. A Belgrádi Emberi Jogi Központ és a Yukom az ombudsman 2015 és 2019 közötti tevékenységének 136 oldalas elemzése alapján a Crta és az A11 Kezdeményezés 15 oldalas jelentést továbbított tavaly október végén az albizottságnak.
ROSSZINDULATÚ HOZZÁ NEM ÉRTÉS
Ahhoz, hogy valaki valamit állíthasson, bizonyos ismeretekkel is rendelkeznie kellene, emelte ki a téma kapcsán Zoran Pašalić jogvédő az intézmény honlapján olvasható átirat szerint. Mint hozzátette, a néhány civil szervezet az „A" státus veszélyeztetettségével kapcsolatos állításaiból az tükröződik, hogy azok nem imerik a nemzeti emberi jogi intézmények nemzetközi hálózata működésének alapelveit, ebből adódóan pedig megtévesztik a közvéleményt.
– Néhány marginális, magát emberi jogi civil szervezetként feltüntető polgári egyesület rosszindalatúan és szakszerűtlenül értékeli a köztársasági jogvédővel kapcsolatos történéseket. Az emberi jogok védelméhez odaadásra, szakmaiságra és objektivitásra van szükség, nem pedig részrehajlóságra és egyoldalúságra. A szervezetek hiányos tudását bizonyítja, hogy egyik képviselőjük sem olvasta el Szerbia Alkotmányát, hiszen ha megtették volna, tudnák, hogy a Köztársasági Jogvédő munkáját kizárólag a Szerbiai Képviselőház ellenőrizheti. A szervezetek rosszindulatú állításainak egyedül az a célja, hogy megtévesszék a közvéleményt – fogalmazott Pašalić, aki szerint „a polgárok az intézmény iránti bizalmát mi sem bizonyítja hitelesebben, mint a tény, hogy 2020-ban többszörösére növekedett a polgárok megkeresésének a száma".
– A Szerbiai Jogvédő a GANHRI rendszerében jelenleg „A" státussal rendelkezik. Enek felülvizsgálatát, ami egyébként ötévente esedékes minden „A" státusú ország tekintetében, 2021 októberére halasztották – közölte Pašalić.
Az NHRI hivatalos honlapján található, idén január 20. keltezésű „A" besorolású országlista értelmében Szerbia tekintetében az idén októberre halasztották a státus megújítását. Szlovénia, Albánia, Lettország és Hollandia esetében például az derül ki ebből a listából, hogy a már az előzőekben is „A" státusú nemzeti emberi jogi intézményeik tekintetében tavaly decemberben meghosszabbították az „A" státust, míg Észtország akkor nyerte el.
