Hatalmas orosz haderő közelít Kijev felé. A katonai konvoj 65 kilométer hosszú is lehet. A cél a főváros bevétele lehet, ám előbb célzott támadások jönnek. Néhány másik nagy település is ostromgyűrűbe került. Ohtirkában az orosz tüzérség legalább hetven ukrán katona halálát okozta. Ukrajna szerint fehérorosz fegyveresek is csatlakoztak az orosz inváziós sereghez.
Fehérorosz katonák hatoltak be Ukrajna területére, Csernyihiv régióba – állítja a megtámadott ország parlamentje. A testület szerint Minszk ezzel hivatalosan is bekapcsolódott az orosz invázióba. Állítólag egy 33 egységből álló fehérorosz hadoszlop vonult be a Kijevtől északra fekvő Csernyihiv térségébe.
A Harkivot ért támadás után újabb szankciókat sürgetett tegnap Oroszországgal szemben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. Az orosz rakéták leglább tíz civil életét oltották ki. Kuleba Vlagyimir Putyin orosz elnököt azzal vádolta meg, hogy az ukrán ellenállás miatt „dühből újabb háborús bűnöket követ el”.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő is háborús bűncselekmények elkövetésével vádolta meg Moszkvát, és nemzetközi felelősségre vonását sürgette. A hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) jelezte is, hogy hamarosan vizsgálatot indít e vádak ügyében. Karim Khan, az ICC főügyésze szerint megalapozott a gyanú, hogy háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket is elkövettek az Ukrajna ellen (február 24-én) indított orosz invázió közben.
ÚJ SZANKCIÓK KÉSZÜLNEK
Antony Blinken amerikai külügyminiszter újabb Moszkva-elleni szankciókat és Ukrajnának szállítandó további fegyvereket ígért. A büntetőintézkedésekhez az EU és más szövetségesei is készek csatlakozni. A francia elnöki hivatal szerint újabb szankciók jönnek, amelyekről „a következő napokban születhet döntés”.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter tegnap nyíltan kimondta, hogy a nyugati szankciók célja az agresszor Oroszország gazdaságának összeroppantása.
MOSZKVA FIGYELMEZTET
Moszkva minderre azt üzente, nem marad veszélyes és kemény következmények nélkül az EU ukrajnai szerepvállalása. Az oroszoknak alighanem elsősorban a Kijevnek ígért, illetve küldött uniós fegyver-, hadianyag- és üzemanyagszállítmányokkal van gondjuk. Oroszország korábban azzal fenyegetőzött, hogy megsemmisíti ezeket a szállítmányokat.
Így nézett ki tegnap délelőtt a Kijev felé vezető Brovari ellenőrzőpont környéke (Fotó: AP via Beta)
EU-TAGSÁGOT KÉRT
Az ukrán elnök közben arra kérte az EU-t, hogy hazáját vegye a tagjai közé. Az Európai Tanács állítólag a jövő héten foglalkozik a hivatalos kérvénnyel. (Oroszország ellenzi Ukrajna felvételét az EU-ba és a NATO-ba.) Az Európai Parlament tegnapi rendkívüli ülésének munkájába videóhíváson keresztül bekapcsolódva Zelenszkij megerősítette, hazája tagja szeretne lenni az EU-nak.
Washingtont előzőleg arra kérte, hogy létesítsen repüléstilalmi övezetet Ukrajna légterében. Washington azonban visszautasította ezt. Arra hivatkozva, hogy egy ilyen intézkedéssel nyíltan szembekerülne Moszkvával.
MEGKEZDŐDÖTT HERSZON OSTROMA
Változatlanul folyik a főváros, Kijev és Harkiv ostroma. A műholdfelvételek szerint Kijev felé egy 65 kilométer hosszú orosz katonai járműoszlop vonul. Moszkva tegnap arra figyelmeztette a kijevieket, hogy célzott támadásokat indít a város több stratégiai létesítménye ellen.
A Kijev és Harkiv között fekvő Ohtirkában orosz tüzérségi csapás ért egy támaszpontot, ahol több mint hetven ukrán katona vesztette életét. Megkezdődött a Krím-félszigethez közeli Herszon ostroma is. Az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol szintén ostromgyűrűben van. Itt is súlyos összecsapások esedékesek.
PÉLDÁTLAN MENEKÜLTVÁLSÁG FENYEGET
A háború miatt már több mint 660 ezren (többségében nők és gyerekek) menekültek el Ukrajnából, az országon belül további egymillión hagyták el otthonukat. Az UNHCR szerint a menekülők száma növekszik, és akár a négymilliót is elérheti.
Az Európai Parlament egyik képviselője Ukrajnát támogató molinóval a testület tegnapi, rendkívüli brüsszeli plenáris ülésén (Fotó: AP via Beta)
Az ENSZ-ben úgy tudják, hogy a háború kezdete óta legalább 136 civil, köztük 13 gyerek halt meg. A valós számok ennél sokkal nagyobbak is lehetnek.
PÉNZ A FEGYVERLETÉTELÉRT
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter teljes körű büntetlenséget és pénzjutalmat – állítólag 40 ezer eurónyi ellenértékű hrivnyát – ígért nekik arra az esetre, ha megadják magukat.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Zelenszkijnek küldött hasonló üzenetet. Azt tanácsolta neki, rendelje el az ukrán haderőnek a fegyverletételt.
MILLIÓNYI ALÁÍRÁS
Oroszországban a lakosság egy része azt szeretné, ha az inváziós sereg abbahagyná a hadműveleteket. A háború ellen már sok tüntetést tartottak, és petíciók is indultak, amelyeket több mint egymillióan írtak alá.
A német kancellár pedig felszólította az orosz elnököt az agresszió azonnali leállítására és csapatai kivonására. Olaf Scholz attól tart, hogy ha ez nem történik meg, az eddigi vérengzés csak a kezdete annak, „ami valószínűleg jön még”.
A brit kormányfő sokkal keményebben fogalmazott. Boris Johnson tegnap – lengyelországi látogatásán – kijelentette: Putyin „barbár és válogatás nélküli” taktikát alkalmaz a civilek ellen.
Egy illetékes horgászbottal igyekszik „megpecálni” a szetpétervári Nevszki sugárút (Fotó: AP via Beta)
@k = FAKÉPNÉL HAGYOTT PÁNCÉLOSOK
A napokban több tucat orosz páncélozott harcjárművet is elhagyott a személyzete. Ennek műszaki oka is lehet, esetleg az, hogy elfogyott az üzemanyag, de akár az is, hogy kezelőik nem akarnak tovább harcolni.
Az oroszok is lefoglaltak már sok ukrán haditechnikai eszközt. Ezek között a britektől érkezett NLAW páncéltörő eszközökből ugyanúgy szép számmal akad, mint a más NATO-országokból szállított, amerikai gyártmányú Javelin tankelhárító vagy Stinger légvédelmi rakétákból.
