Az Azovi-tenger melletti partszakasz szinte egészét elfoglalta az orosz haderő. Mariupol még tartja magát, de már körbezárták. Heves ostrom várható, miként a jóval távolabbi Harkivban is, ahol tegnap légideszantosok ereszkedtek le. A nagyvárosokért mindenütt nagy küzdelem folyik. Az orosz elnök megismételte feltételeit, Kijev pedig Kína közbenjárását kérte a harcok beszüntetéséhez. Az oroszok tegnap tárgyalni várták az ukránok képviselőit. A külföld újabb szankciókkal fenyegetőzik, az oroszok pedig hozzáfogtak az Európának szánt gáz elzárásához.
Már egy hete dúltak tegnap a harcok Ukrajnában, ahol a támadó orosz sereg több várost lőtt, illetve zárt körbe. Az utóbbiak közé tartozik a 450 ezer lakosú Mariupol is, amely az Azovi-tenger partján fekszik. A térséget az oroszok már elfoglalták, egyedül ez a város maradt még az ukrán erők kezén.
Tegnap hajnalban légitámadás érte Mariupolt, ahol a polgármester szerint az orosz agresszió kezdete óta legalább tizenegyen meghaltak, 128-an megsebesültek.
Mariupol az oroszok egyik legfontosabb célpontja, ezért a védők súlyos harcokra számítanak. Soraikban találhatóak a hírhedt Azovi-zászlóalj (hivatalos nevén Azov különleges műveleti különítmény) katonái is, akik többségében szélsőjobboldali, neonáci és futballhuligán bandákból szerveződtek. (Moszkva a 2014-es Donyec-medencei orosz–ukrán harcokban elkövetett ukrán háborús bűnök jelentős részét a csoport tagjainak számlájára írja.)
ELFOGLALTÁK AZ ELSŐ NAGYVÁROST
Moszkva tegnap arról számolt be, hogy csapatai elfoglalták a Fekete-tenger partján található Herszont. A majdnem 300 ezer lakosú város a Krím-félszigettől északra található és az első nagyobb település, amelyet az oroszoknak sikerült megszerezniük.
Hatalmas csata van kibontakozóban a – jóval távolabbi – Harkivban, amely az ország második (csaknem 1,4 millió lakosú) városa. Itt tegnap orosz légideszantos egységek szálltak le és lendültek támadásba, ami rendkívül heves harcokhoz vezetett. Az ukránok szerint az ellenség megtámadta a helyi katonai klinikai központ kórházát is.
Hosszú hadoszlop vonul Kijev felé (Fotó: Maxar via AP/Beta)
LEVEGŐBE REPÜLT A LŐSZERRAKTÁR
Előző nap is kemény harcok zajlottak a város különböző pontjain, ahová rakéták is becsapódtak, megsemmisítve, vagy súlyosan megrongálva több fontos (köz)épületet, katonai bázist, rendőrségi központot és a repteret. Meg nem erősített hírek szerint Harkiv közelében egy lőszerraktár is felrobbant. Pusztulását állítólag vákuumbomba, más néven termobárikus bomba becsapódása okozhatta.
ROBBANÁSOK A HOLOKAUSZT-EMLÉKHELYNÉL
Az ukrán fővárost kedden rakétatalálatok érték és öt civil halálát okozták. A robbanások a tévétorony mellett történtek, egy II. világháborús holokauszt-emlékhely közelében. A térségben a náci megszállók, ukrán csatlósaik segítségével, 1941 őszén vérengzést hajtottak végre kijevi és környékbeli zsidók ellen, a Babin Jarként emlegetett szurdokban. A központot a két nap alatt kivégzett 33.771 kijevi zsidó emlékére létesítették.
Az ukrán elnöki hivatal és az Amerikai Zsidó Bizottság (AJC) szerint a komplexumot bombatalálat (Denisz Smihal kormányfő szerint rakétatalálat) érte. Natan Saranszkij, az emlékmű tanácsadó testületének elnöke a történtek után közölte: „Szimbolikus, hogy Kijev támadása a Babin Jar, a legnagyobb náci mészárlás helyszínének bombázásával kezdődik. Emlékeztetjük az orosz vezetést, hogy Kijevet, Harkivot, Herszont, Mariupolt és más ukrán városokat legutóbb a II. világháború alatt bombázta a náci Németország, most pedig (Vlagyimir) Putyin hadseregének csapásai alatt égnek.”
FOLYTATÁST ÍGÉRTEK
Zelenszkij további támogatást kért. Moszkvának meg azt üzente, hogy fejezze be az ukrán városok és civilek bombázását, mert csak ezt követően kerülhet sor újabb tárgyalásra a tűzszünetről. Az első megbeszélést hétfőn tartották, ám az eredménytelenül ért véget.
Az oroszok tegnapra estére (lapzártánk utáni időpontra) ígértek folytatást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője ugyan nem árulta el a helyet, de hírek szerint a találkozó helyszíne Fehéroroszországban, a Breszt közelében található Belavezsszka Puscsa nemzeti park, ahol 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kravcsuk ukrán és Sztanyiszlav Suskevics fehérorosz elnök aláírta a Szovjetunió
feloszlatásáról szóló megállapodást.
MEGISMÉTELTE A FELTÉTELEKET
Putyin kedden újfent ismertette a „különleges katonai hadművelet” befejezésének feltételeit. Ezek: Kijev ismerje el az oroszok ellenőrizte kelet-ukrajnai Luhanszki Népköztársaságot és Donyecki Népköztársaságot, továbbá Oroszország szuverenitását a Krím-félsziget felett (amelyet 2014-ben annektált). A feltételek között említette még Ukrajna demilitarizálását és semleges státusának megteremtését.
KÍNA BÉKÉLTETNE
Kijev közben arra próbálja rávenni – a Moszkvával jó kapcsolatokat ápoló – Pekinget, hogy járjon közben a tűzszünet megteremtéséért. Ennek érdekében Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter telefonon beszélt kínai hivatali partnerével, Vang Jível, aki jelezte: Peking kész szerepet vállalni a tűzszünet megvalósításában és mindent megtesz „a háború diplomáciai úton történő befejezéséért”. Kulcsfontosságúnak nevezte a civilek életének a megmentését és a fenyegető humanitárius válság megelőzését. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Kína támogatja „minden ország” szuverenitását és területi egységét.
Felszólította mindkét felet, hogy tárgyalásokon találjanak megoldást. Kuleba arról tájékoztatta, hogy Ukrajna számára elsődleges fontosságú a háború lezárása, az ukrán kormány pedig nyitott a tárgyalásokra.
BIDEN: KÉSZEN ÁLLTUNK
Az ukrán államfő közben Washingtonba telefonált, ahol Joe Biden elnök azt ígérte, hogy az Egyesült Államok „állandó segítséget nyújt Ukrajnának a biztonság, a gazdaság és a humanitárius segélyek terén”. A Fehér Ház közleménye szerint az USA „folyamatosan támogatja Ukrajnát az orosz agresszió elleni védekezésben”.
Biden a kongresszus két háza előtt kedden este évértékelő beszédet tartott. Ebből az alkalomból keményen bírálta az orosz államfőt. Közölte: „Putyin háborúja előre megfontolt és indokolatlan volt. Úgy gondolta, hogy a Nyugat és a NATO nem válaszol, és úgy gondolta, hogy megoszthat minket. De tévedett, mert készen álltunk”.
AZ OLIGARCHÁK KÖRMÉRE NÉZNEK
Biden szerint Putyin a szabad világ alapjait próbálta megingatni, de „csúnyán elszámította magát”. Azt is bejelentette, hogy – sok ország példáját követve – kitiltják az Egyesült Államokból is az orosz légitársaságok gépeit.
Közölte egyúttal, hogy Washington a körmére néz a Putyint támogató orosz oligarcháknak. A feladattal az igazságügyi minisztériumot bízta meg, amely az európai szövetségesekkel együttműködve igyekszik megtalálni és lefoglalni az érintettek jachtjait, luxuslakásait és magánrepülőit.
Arról is beszélt, hogy a szabad világ felelősségre vonja Oroszországot a tetteiért. De megismételte: az USA nem telepít csapatokat Ukrajnába, és nem is vesz részt az ottani konfliktusban. Hozzáfűzte: azért küldtek amerikai csapaterősítéseket Európába, hogy megvédjék a NATO-szövetségeseket, „ha Putyin úgy döntene, továbbmegy Nyugat felé”.
MÉG TÖBB SEGÍTSÉGRE SZÁMÍT
Ukrajna azonban még több amerikai segítségre számít. A kérést Zelenszkij fogalmazta meg a CNN-nek adott interjúban.
Washington néhány nappal korábban már bejelentette, hogy további 350 millió dollárnyi azonnali hadisegélyt biztosít Ukrajnának. Ez főként tankelhárító és hordozható légvédelmi rakétákat, kézifegyvereket, lőszert és egyéb felszerelést foglal magába.
Az orosz vezetés tegnap burkoltan ismét azzal vádolta meg Kijevet, hogy atomfegyverre is szert akar tenni. Ezúttal Szergej Lavrov külügyminiszter célozgatott arra, hogy hazája „valódi veszéllyel” nézne szembe, ha Ukrajna nukleáris fegyvereket szerezne. Megüzente azt is, hogy ha kirobbanna a harmadik világháború, az nukleáris fegyverekkel zajlana, és pusztító erejű lenne.
ÖZÖNLENEK A LÉGIÓBA
EU- és NATO-tagok szintén szállítanak fegyvert, hadianyagot, üzemanyagot és humanitárius segélyt Ukrajnának, ahol egyre több önkéntes kapcsolódik be a harcokba. Folyamatosan érkeznek külföldiek is, akik az ukrán erőkhöz csatlakoznak. A tömeges jelentkezések miatt az ukrán védelmi miniszter elrendelte egy Nemzetközi légió megalakítását, amelyben csak a külföldről érkezettek szolgálnak.
A jelentkezők között vannak átlagemberek, de harctéri tapasztalatokkal rendelkező volt (elit) katonák is, akik állítólag olykor saját felszerelést visznek magukkal. Az internetes fórumokon egyre gyakrabban keresik egymást, hogy csoportosan induljanak Ukrajnába. A bejegyzésekből kiderült, hogy többen Putyin agressziója ellen akarnak küzdeni. Kijev szerint már több ezren kérték felvételüket a „légióba”.
FÉLMILLIÓ MENEKÜLT LENGYELORSZÁGBAN
Időnként mindkét oldal közöl veszteséglistákat, ám ezek megbízhatatlanok, csupán propagandacélokat szolgálnak. Ellentétben a menekültekre vonatkozó kimutatásokkal. Ezekből az derül ki, hogy már több mint 700 ezren hagyták el Ukrajnát, elsősorban a szomszédos országokba mentek. A legtöbben Lengyelországba menekültek, ahol számuk megközelíti a félmilliót.
REKORDMAGASSÁGBAN A GÁZÁR
A nyugati országok és a szövetségeseik egyre fájdalmasabb büntetőintézkedésekkel próbálják megállítani a háborút. Moszkva minden olyan országot barátságtalannak tart, amelyek megszavazták a szankciókat. A Kreml szóvivője tegnap arról számolt be, hogy meg kell vizsgálni a válaszlépések lehetőségét az európai országok által tett „barátságtalan és ellenséges lépésekre”.
A Gazprom állítólag már lépett is. Megkezdte az Európába menő gáz elzárását. A hírre történelmi magasságba (megawattóránként majdnem 195 euróra) szökött a földgáz ára (határidős szállításra) a mérvadónak számító hollandiai tőzsdén. (A gáz és kőolaj világpiaci árának szárnyalása miatt jelentősen megdrágulhat sok más is, így az áram, a szállítás, rengeteg nyersanyag és késztermék, ami tovább pörgetheti az inflációt, illetve srófolhatja lefelé a nemzeti valuták értékét.)
Más orosz cégek is ellenintézkedésekkel válaszolnak a külső szankciókra. Például azzal, hogy kivonulnak az európai piacról.
Nyitókép: Fotó: AP via Beta
