Béketárgyalást szerveztek tegnapra Ukrajna és Oroszország képviselői, immár másodszor. Fő célként a tűzszünetet tűzték ki. Putyin ragaszkodik a tervéhez, jóllehet egyre nő az orosz agresszió áldozatainak száma.
Újabb béketárgyalást kezdtek az oroszok és az ukránok, akiknek képviselői tegnap a lengyel–ukrán határhoz közeli Bresztnél ültek asztalhoz. A találkozó fő célja az azonnali tűzszünet megkötése, miután az orosz agresszió február 24-ei kezdete óta a hétfőn (az ukrán–fehérorosz határon fekvő Gomelban) tartott első megbeszélés eredménytelenül ért véget. A lapzártánk után véget ért találkozón humanitárius korridorok létrehozása is szóba került. Ezeken a civilek távozhatnának a háborús övezetekből.
Az orosz haderő „biztonsági folyosót” hozott létre, s így az ukrán küldöttség zavartalanul juthatott el a megbeszélés helyszínére, amelyről a Kreml előzetesen annyit közölt, hogy egy történelmi területen van. Hírek szerint a Breszt közelében található Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt üzente, hogy Oroszországnak le kell állítania a bombázásokat a béketárgyalás kezdete előtt. Megismételte, hogy ő is kész tárgyalni a békéről Vlagyimir Putyin orosz államfővel, bár jelezte: Moszkvának meg kell fizetnie a megszállás okozta károkat.
Putyin tegnap telefonon beszélt Emmanuel Macron francia elnökkel, akivel közölte: Moszkva el fogja érni céljait Ukrajna vonatkozásában, így az ország demilitarizálását és semleges státusának kialakítását is.
SZÉTLŐTTÉK A TÁVHŐKÖZPONTOT
Ukrajna déli és keleti részében többfelé súlyos harcok dúlnak. A második legnagyobb várost, az 1,4 millió lakosú Harkivot napok óta ostromolják. A sűrűn lakott belvárost több rakétacsapás is érte. A támadók azt állítják, katonai célpontokat lőnek, a védők szerint más épületeket is találatok érték, ami sok civil halálát okozta.
Tegnap több robbanás rázta meg Kijevet is, előző este rakéta csapódott be a központi pályaudvar közelében. Megsemmisült a távhőközpont is, így a főváros egy részében nincs fűtés.
HULLÁK AZ UTCÁKON
Heves küzdelem folyik az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolért is. A 450 ezer lakosú kikötőváros stratégiai fontosságú, és a térségben egyedül tartja magát.
Mariupolt szerdán zárták körbe az oroszok. Ukrán források szerint több százan eshettek áldozatul a folyamatos ágyúzásnak és rakétatámadásnak. Szerhij Orlov alpolgármester szerint az ostromlók egy kerületet földig romboltak, és a heves harcok miatt a halottakat sem tudják összeszedni az utcákon.
Az amerikai hírszerzés úgy tudja, hogy orosz partraszállító hajók közelednek Odessza felé. Ebből többen arra következtettek, hogy hamarosan megkezdődhet a harmadik legnagyobb ukrán város ostroma is.
MEGTALÁLTÁK A „HADITERVET”
Az ukrán sereg szerint fontos dokumentumokat zsákmányolt az ellenségtől. A papírok között állítólag olyanokat is találtak, amelyek az Ukrajna elleni haditerv részleteit tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy Moszkva január 18-án hagyta jóvá az inváziót és eredetileg február 20-án lendült volna támadásba, amelyet március 6-án már be is fejezett volna. (A háború február 24-én kezdődött.) Az ukránok azonban arra figyelmeztettek, hogy a „haditerv” dezinformáció is lehet.
Az viszont igaz, hogy az ENSZ Közgyűlése szerdán elsöprő szavazattöbbséggel elmarasztalta Oroszországot az agresszió miatt, s követelte a harcok befejezését, illetve az orosz katonák kivonását Ukrajnából. A határozatot a testület 193 tagjából 141 támogatta, 35 tartózkodott, öt ellene voksolt.
PÉNZ PUTYIN ELFOGÁSÁÉRT
A luxemburgi külügyminiszter egész másra „szavazna”. Jean Asselborn úgy véli, a fegyveres konfliktusnak az orosz elnök „fizikai kiiktatásával” lehetne véget vetni.
Más javaslattal állt elő Alex Konanykhin orosz oligarcha, aki az 1990-es években az Egyesült Államokba menekült, és ellenséges a viszonya Moszkvával, ahol sikkasztással vádolják. Konanykhin egymillió dollár pénzjutalmat ajánlott fel (orosz) katonatiszteknek Putyin letartóztatásáért.
Roman Abramovics orosz milliárdos, a londoni Chelsea labdarúgóklub tulajdonosa is megszólalt. Bejelentette, hogy eladja a csapatot, és a kapott pénz adózás utáni részét teljes egészében az ukrajnai háború károsultjainak javára fordítja.
OLIGARCHÁK JACHTJAIT FOGLALTÁK LE
Az Egyesült Államok és az EU (újabb) szankciókkal próbálja megfékezni az orosz agressziót. Ezek több száz személyt érintenek, köztük Putyinhoz közel álló oligarchákat. A német hatóság Hamburgban lefoglalta a világ legnagyobb – csaknem 594 millió dollárt érő – szuperjachtját, amely Aliser Uszmanov orosz milliárdosé, akinek neve az uniós szankciós listán van. Franciaországban tegnap a Putyinnal szövetséges Igor Szecsin oligarcha jachtjára is „lakat” került.
BERLIN SZTRELÁKAT KÜLD
Az EU- és a NATO-tagországok többsége közben fegyvereket, lőszert, egyéb hadfelszerelést, üzemanyagot és humanitárius segélyt szállít Ukrajnának. Az EU humanitárius segélyközpontot is nyitna Romániában, hogy az ott összegyűjtött külföldi adományokat utána eljuttassa Ukrajnának, illetve a háború elől menekülőknek.
Németország tegnap újabb fegyverek küldését jelentette be. A szállítmány 2700 Sztrela típusú, vállról indítható szovjet légvédelmi rakétából áll. Berlin a minap már jóváhagyta ezer páncéltörő fegyver és ötszáz Stinger légvédelmi rakéta átadását Ukrajnának.
MOSZKVA VESZTESÉGEKRŐL SZÁMOLT BE
A háború sújtotta területekről továbbra is ezrével menekülnek. Eddig csaknem egymillióan mentek külföldre, többségüket a szomszédos Lengyelország fogadta be. Csehországban mától szükségállapot lép életbe, hogy felgyorsíthassák a menekültek fogadását.
Noha a veszteséglisták ismertetése ellenőrizhetetlen propaganda, Moszkva szerdán először ismerte el, hogy eddig 498 katonája esett el és 1597 megsebesült. Moszkva „mérése” szerint a harcokban 2870 ukrán katona vesztette életét, 3700 megsebesült. Ezt a másik oldal túlzásnak tartja.
Nyitókép: Az orosz rakéták tegnap is több célpontot találtak (Fotó: AP via Beta)