Moszkva mindenképpen el akarja érni az Ukrajna ellen indított háború célkitűzéseit, az érdemi béketárgyalások késleltetése pedig további orosz követelésekhez vezet Kijevvel szemben – üzente Vlagyimir Putyin. Előzőleg orosz–ukrán küldöttség tárgyalt a tűzszünetről, de csak abban állapodtak meg, hogy humanitárius folyosókat nyitnak a civilek számára.
Kijev fő célkitűzését, a fegyverszünetet nem sikerült elérni, ám egyetértettek abban, hogy a humanitárius korridorok mentén lehetőleg biztosítani kell a tűzszünetet. Támogatták azt a javaslatot is, hogy a harcok dúlta vidékekre gyógyszereket és élelmiszert kell szállítani, illetve biztosítani ennek a feltételeit.
A háború kirobbanása óta ez az első alkalom, hogy a szemben álló felek valamiben megegyeztek. A jövő héten (hétfő előtt semmiképp) újabb megbeszélés esedékes.
ELTÖKÉLT A FOLYTATÁSBAN
Egyesek a háború elmérgesedésétől tartanak. Emmanuel Macron francia államfő is, aki csütörtökön telefonon beszélt Vlagyimir Putyinnal. Putyin közölte, „eltökélt az invázió folytatásában”, s ha az ukránok nem fogadják el Moszkva feltételeit, azok egyre keményebbek lesznek.
A megbeszélésről Moszkva is közleményt adott ki. Eszerint: Oroszország „a Donyec-medence védelmét szolgáló különleges művelet során folytatni kívánja a megalkuvást nem ismerő harcot a nacionalista fegyveres alakulatok ellen, amelyek háborús bűncselekményeket követnek el és civileket használnak fel emberi pajzsként”. Putyin kifogásolta, hogy külföldön elhallgatják a Donyec-medencei (orosz) civilek elleni, évek óta tartó népirtást.
Putyin későbbi televíziós beszédében úgy ítélte meg, az orosz fegyvereseknek minden eddigi kitűzött célt sikerült elérniük.
BÖRTÖN VÁR A RÉMHÍRTERJESZTŐKRE
Arról, hogy Oroszországban ki mit beszélhet a háborúról, immár törvény rendelkezik, illetve szankcionál. A parlament tegnap elfogadott határozata értelmében a legsúlyosabb esetben 40 ezer eurónak megfelelő rubellel és 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják a hadsereg műveleteire vonatkozó rémhírterjesztőket, vagyis azokat, akik nem az állami propaganda nyelvezetét használják.
CSATA AZ ERŐMŰNÉL
Az orosz egységek pénteken elfoglalták a zaporizzsjai atomerőművet, amely a legnagyobb Európában. A támadók bevonultak a Dnyeper folyó partján fekvő Enerhodar településre is, ahol az atomerőmű található. A tűzharc során a létesítmény egyik épületében tűz keletkezett, de sikerült eloltani. A tűzesetben állítólag a személyzet két tagja megsebesült.
Ukrán illetékesek közölték, hogy a radioaktív sugárzás nem tér el a normálistól. Tegnap a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) is megerősítette ezt, és azt is, hogy nem érték lövések az erőmű létfontosságú infrastruktúráját, a reaktorok központi épületét.
A NATO NEM AKAR HÁBORÚT
A háború mielőbbi befejezését sürgette tegnap a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg, a szövetség és az EU-külügyminiszterek tegnapi brüsszeli tanácskozásán hangsúlyozta: a NATO nem akar háborút Oroszországgal. Hasonlóképpen nyilatkozott a helyszínen Antony Blinken amerikai külügyminiszter is. Kijelentette: a NATO nem akar konfliktust, de ha arra mégis sor kerül, készen állnak rá, és megvédik a szövetség területét.
Emberek ezrei menekülnek továbbra is Ukrajnából. Ez a pénteki felvétel a kijevi vasútállomáson készült és a Lvivbe (Lemberg) induló szerelvényre igyekvőket örökítette meg (Fotó: AP via Beta)
1,2 MILLIÓ MENEKÜLT
Az ukrán védelmi minisztérium arra figyelmeztetett, hogy az agresszor Kijev bekerítésére törekszik, a Fekete-tenger partvidékén pedig partraszállásra készül. Az észak-ukrajnai Csernyihivet heves bombázások érték, amikben legalább 47-en meghaltak.
A háború elől egyre többen menekülnek. Az ENSZ szerint már több mint 1,2 millióan (főként nők és gyerekek) hagyták el Ukrajnát. A világszervezet úgy tudja, hogy a harcok már 331 civil halálát és 675 sebesülését okozták.
SZORÍTHATNAK A SZANKCIÓKON
Közben egyre erősödik az Oroszországot sújtó szankciós nyomás az. „Minden lehetséges büntetőintézkedést megfontolunk” – üzente Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Simon Coveney ír külügyminiszter szerint újabb orosz pénzintézeteket zárhatnak ki a SWIFT nemzetközi banki kommunikációs rendszerből, és várhatóan kitiltják az orosz hajókat az EU kikötőiből. Tiltólistára kerülhet néhány fontos orosz exporttermék is.
Washington már az olajembargót fontolgatja. Robert Habeck német gazdasági miniszter pedig azt javasolta: Európának meg kell szabadulnia az orosz kőolaj-, földgáz- és szénfüggőségétől.
Putyin tegnap felszólította az országokat, hogy „ne fokozzák a helyzetet, ne vezessenek be semmilyen korlátozást” Oroszországgal szemben.
