Az orosz hadsereg tegnapra tűzszünetet hirdetett az ukrajnai frontok egy részén és azt ígérte: humanitárius folyosókat nyit a háborús övezeteket elhagyni szándékozó civilek számára több területen, köztük a fővárosnál, Kijevnél. A szembenállók képviselői tegnap már harmadszor tárgyaltak a tűzszünet lehetőségéről. Az orosz és az ukrán külügyminiszter várhatóan csütörtökön találkozik Törökországban.
Az Ukrajnában harcoló orosz hadsereg tegnapra azt ígérte, hogy moszkvai idő szerint tíz órától (itteni idő szerint nyolc órától) tűzszünetet hirdet, és humanitárius folyosókat nyit több ukrán városnál. Az intézkedés célja, hogy az érintett háborús területekről zavartalanul távozhasson a civil lakosság, amely ezt már megpróbálta a napokban, de a menekülőkre többször is tüzet nyitottak a támadók, akik azonban tagadják ezeket a kijevi vádakat.
A múlt csütörtöki orosz–ukrán béketárgyaláson született megállapodás értelmében a hét végén néhány településnél már tűzszünetet hirdettek és megpróbáltak kialakítani humanitárius folyosókat is. Ám az akció kudarcba fulladt. Moszkva tegnap azt állította, az ukránok miatt nem sikerül működtetni a humanitárius folyosókat.
Az ENSZ közben arról számolt be, hogy a háború február 24-ai kirobbanása óta csaknem 1,73 millióan menekültek külföldre, főként nők és gyerekek. Többségük – mintegy 1,1 egymillió ember – Lengyelországba ment.
Ég, füstöl a horizont. A felvétel Irpiny közelében készült, ahol találat érte a helyi gyárat (Fotó: AP via Beta)
NINCS ÁRAM, VÍZ, FŰTÉS…
A tegnap bejelentett moszkvai döntés (az átmeneti tűzszünetről) a fővárosra, Kijevre vonatkozik, továbbá az 1,4 millió lakosú Harkivra, valamint az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolra és Szumira. Ezeket a városokat nagy erőkkel támadják az orosz csapatok.
Csak Mariupolt legalább kétszázezren akarják elhagyni. A városban napok óta nincs áram, víz, fűtés, telefon és fogytán az élelmiszer is.
Az országban több mint kilencszáz település (összesen majdnem 780 ezer lakosa) küzd hasonló gondokkal az államfő tanácsadója szerint. Mihajlo Podoljak tegnap azt mondta, iskolák, kórházak és lakóházak sokaságát lőtték szét, vagy rongálták meg.
MACRON KÉRÉSÉRE DÖNTHETETT
Hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök kérésére dönthetett úgy Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy biztosítják a civilek szabad elvonulásának a lehetőségét az említett területekről. Vasárnapi telefonbeszélgetésükben Putyin tagadta, hogy katonái civileket vettek célba. Szerinte a felelősség az ukránokat terheli azért, hogy „nem hagyják elindulni a lakosságot a körbevett városokból”. Macron viszont arról próbálta meggyőzni, hogy az ukrán hadsereg nem veszélyezteti a civileket, sokkal inkább „a támadó orosz sereg”.
RAGASZKODNAK A FELTÉTELEIKHEZ
A beszélgetés során – miként arról a francia elnöki hivatal beszámolt – Putyin ragaszkodott Ukrajnával kapcsolatos eredeti céljaihoz. Így az ország demilitarizálásához, nácimentesítéséhez, semleges státusának megteremtéséhez, a 2014-ben (az oroszok által) annektált Krím és a Moszkvában február 22-én független államokként elismert kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságok” Oroszországhoz tartozásának nemzetközi elismeréséhez. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap ehhez még hozzáfűzte: Moszkva az ukránoktól elvárja a teljes fegyverletételt és a katonai műveletek beszüntetését, továbbá Ukrajna semlegességének alkotmányba foglalását a jelenlegi NATO-csatlakozási szándék helyett.
Macron emlékeztette Putyint, hogy a követelések „elfogadhatatlanok az ukránok számára”. És sok külföldi kormány számára is. Hivatala pedig jelezte: ha a harcok folytatódnak, Oroszoroszág hamarosan újabb szankciókkal nézhet szembe.
TOVÁBBI SZANKCIÓK JÖHETNEK
Az Egyesült Államok parlamentje máris az orosz kőolaj importjának leállítását és újabb szigorú büntetések bevezetésének lehetőségét vizsgálja. (Oroszország a világ harmadik legnagyobb kőolajtermelője és exportőre.) A hírre tegnap 15-18 százalékot emelkedve évtizedes csúcsra ugrott az olaj ára.
Az orosz rakétabecsapódások folytán Harkiv egyes lakónegyedei súlyos károkat szenvedtek (Fotó: AP via Beta)
Az EU szintén további szankciókon dolgozik. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kijelentette: ma javaslatot terjesztenek elő arról, hogyan szabadulhat meg az Unió az orosz energiafüggőségtől.
JÓRA NEM SZÁMÍTHATNAK
Kijevben attól tartanak, hogy az orosz erők hamarosan megostromolják a várost, amelynek közelében előbb el akarják foglalni Irpiny és Bucsa településeket. Az ukrán (had)vezetés arra számít, hogy a napokban indulhat a támadás Kijev ellen.
Az ukrán erőkhöz külföldiek is csatlakoznak. Dmitrij Kuleba külügyminiszter arról számolt be, hogy eddig 52 országból majdnem húszezer veterán és önkéntes érkezett és kapcsolódott be az oroszok elleni harcokba.
Ha fogságba kerülnek, nem sok jóra számíthatnak, mert a hadifogoly státus sem illeti meg őket. Erre a minap az orosz hadügyminisztérium szóvivője is felhívta a figyelmet. Igor Konasenkov tábornok közölte: „A legjobb, ami a zsoldosokra várhat elfogásuk esetén, a büntetőjogi felelősségre vonás”.
PEKING KÖZVETÍTENE
A háborút kezdettől fogva visszafogottan figyelő Kína békéltet(ne). Külügyminisztere, Vang Ji tegnap kijelentette: Peking kész közvetítő szerepet vállalni a helyzet megoldása érdekében. Oroszországot ugyanakkor Kína legfontosabb stratégiai partnerének nevezte, a kétoldalú kapcsolatokat pedig sziklaszilárdnak minősítette.
Oroszország és Ukrajna képviselői tegnap folytatták a múlt héten kezdett béketárgyalási sorozatot. Immár harmadszor találkoztak a lengyel–fehérorosz határon, a Białowieża-erdő egyik vadászházában. Céljuk a tűzszüneti megállapodás megkötése. Csütörtökön Szergej Lavrov orosz és Kuleba ukrán külügyminiszter találkozik egymással a törökországi Antalyában.
A TILTÁS ELLENÉRE TÜNTETTEK
A békét egyre többen sürgetik másutt is. A hét végén számos orosz városban tüntettek a háború ellen. Annak ellenére, hogy az országban arról nem is szabad beszélni, mi történik valójában Ukrajnában.
A Kreml szerint ugyanis szó sincs háborúról, invázióról, sem agresszióról, merthogy Ukrajnában „különleges katonai hadműveletek” zajlanak orosz részvétellel. Mindazok, akik mégis ki merik mondani (múlt péntektől), súlyos pénzbüntetéssel és szabadságvesztéssel számolhatnak. Végső esetben 40 ezer eurónak megfelelő bírságra és 15 év börtönre.
Roncshalmazzá vált a háza. A felvétel vasárnap a Kijevhez közeli Horenkában készült (Fotó: AP via Beta)
Egy helyi civil szervezet úgy tudja, hogy a háború kezdete óta már csaknem tizenháromezer embert állított elő a rendőrség, amiért részt vettek a hatóságok által törvénysértőnek minősített tüntetéseken.
ÍTÉLKEZIK AZ ENSZ-BÍRÓSÁG
Hágában az ENSZ nemzetközi bíróságán tegnap már per is kezdődött a háború miatt. A testületnek azt kell eldöntenie, hogy Oroszország valóban elkövetett-e háborús bűnöket eddigi hadműveletei során. Az erről szóló keresetet Ukrajna terjesztette be február 27-én, majd több ország is támogatta.
Az ügyben mindkét oldalt meghallgatnák, ám Moszkva jelezte: „nem áll szándékában részt venni a szóbeli eljárásban”. Az orosz fél ügyvédei meg sem jelentek.
A per első napján Kijev képviselője arra kérte a bíróságot, utasítsa Oroszországot az Ukrajna elleni invázió azonnali leállítására. Ítélet a héten várható, ám ennek gyakorlati jelentősége nem lesz.
