Kijev addig tárgyalna Moszkvával, amíg meg nem egyeznek a békéről. Eddig csekélyke eredményt értek el. Hétfői harmadik tárgyalásuk sem hozott áttörést; az ukrán elnök világháborútól tart. Az egyre nagyobb zűrzavarban megkezdődött a civilek kimenekítése néhány ostromlott városból. A művelet nehézkesen halad, pedig az oroszok tegnap is evakuációs folyosókat nyitottak, és a környéken tűzszünetet hirdettek.
Moszkva ismét ideiglenes tűzszünetet hirdetett több ukrán városnál, hogy humanitárius folyosókon zavartalanul távozhassanak a térségből a civilek. Bár erről már múlt csütörtökön megegyeztek a felek, napokig semmi sem történt. Az oroszok hétfőre is bejelentették a tűzszünetet és evakuálási útvonalak kialakítását négy településnél, ám a kimenekítés meghiúsult, amiért a szembenálló hadak egymást vádolták. Tegnap végre megkezdődött a civilek elvonulása a Kijevhez közeli Irpinyből és az orosz határnál fekvő Szumiból, amelyeket a támadók már korábban körbezártak.
Az orosz erők tegnapra azt ígérték, hogy reggel nyolc órától szüneteltetik a harcokat és humanitárius folyosókat nyitnak a civilek távozásához öt ostromlott városnál: Harkivnál, Mariupolnál, Szuminál, Kijevnél és Csernihivnál. Az utóbbi kettőnél állítólag egy-egy útvonalon lehetett elindulni Oroszország és Fehéroroszország felé, a másik három városból pedig két-két folyosó vezetett ukrán és orosz területre.
Mariupolért komoly csata folyik. A napokig tartó tüzérségi támadás során számos lakóépület is megrongálódott (Fotó: AP via Beta)
TÍZSZER TÖBBEN MENNÉNEK
Az oroszok lakta és ellenőrizte Donyec-medencei két szakadár „népköztársaságból” majdnem 174 ezer civil távozott már Oroszországba és még legalább tízszer ennyien szeretnének oda menni Ukrajna más területeiről is.
A háború sújtotta országból eddig már kétmillióan menekültek külföldre, főként nők és gyerekek. Nagyobb részük a szomszédos országokba, legtöbben Lengyelországba. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy ilyen gyors és nagyarányú lakosságkiáramlásra a II. világháború befejezése óta nem volt példa Európában.
SOVÁNYKA EREDMÉNY
Ukrajna és Oroszország képviselői tárgyalásokon próbálnak véget vetni a háborúnak, ám az eddigi eredmények nem biztatóak. A béketárgyalások hétfői harmadik fordulóján sem sikerült elérni a fő célkitűzést, a megállapodást a tűzszünetről. Az ukrán delegáció egyik tagja szerint csak a humanitárius folyosókkal kapcsolatban jutottak előrébb.
Nagyon sokan óvóhelyeken töltik a nap túlnyomó részét. Ez a felvétel tegnap egy ilyen rögtönzött mariupoli menhelyen készült (Fotó: AP via Beta)
Leonyid Szluckij, az orosz tárgyalók egyike viszont azt mondta, a találkozó nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Mindkét fél megerősítette ugyanakkor, hogy folytatják a megbeszéléseket.
MEGADÁSRÓL NEM TÁRGYAL
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő pedig azt üzente, Kijev addig folytatja a tárgyalásokat Moszkvával, amíg megegyezés nem születik a háború befejezéséről. A Kremlnek egyúttal felrótta, hogy csapatai mindeddig meggátolták az ostrom alatt álló városok polgári lakosságának tömeges távozását a hadiövezetekből.
Az ABC amerikai hírtévének nyilatkozva megismételte, kész a párbeszédre Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, de nem az ultimátumairól (amelyeket Ukrajnához intézett), sem a kapitulációról. Kompromisszumos megoldási javaslatokat szeretne ismertetni vele az oroszok által annektált Krím-félszigettel, a (Moszkva által független államként elismert) kelet-ukrajnai szakadár „népköztársaságokkal” és Ukrajna jövőbeli státusával kapcsolatban. Nem hajlandó azonban elismerni a szakadár területek függetlenségét, sem az orosz fennhatóságot a Krím fölött.
MEGNEVEZTE A HÁBORÚS BŰNÖSÖKET
Zelenszkij szerint Putyin „képes lenne megállítani a háborút, amelyet elkezdett”, ám mégis attól tart, hogy az agresszió nem ér véget, hanem világháborúhoz vezet. Az interjúban háborús bűnösnek nevezte Putyint, az orosz hadsereg parancsnokait, és a támadásban résztvevő katonákat.
Csalódottan nyilatkozott a NATO-ról, amiért az – félve az Oroszországgal való konfliktustól – nem akarja befogadni soraiba Ukrajnát, amelynek alkotmányba foglalt célkitűzése a tagság elérése. Zelenszkij utalt arra is, hogy hazája esetleg lemond a NATO-csatlakozásról, mert – mint mondta – Ukrajna nem olyan ország, amely térden állva könyörög bármiért is.
MARIUPOLT A GYALOGSÁG TÁMADJA
Ukrajna déli részében, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol ellen közben állítólag megindult a gyalogsági támadás, a napokig tartó ágyúzás után. A várost az orosz sereg és a vele tartó kelet-ukrajnai szakadár haderő támadja. Mariupolt az Azov-zászlóaljként ismert hírhedt alakulat is védi, amely főként szélsőjobboldali és neonáci önkéntesekből áll.
Ukrán források szerint orosz harcigépek több várost bombáztak tegnap, Kijev peremkerületeit pedig tüzérségi támadás érte. Szumiban és Ohtirkában lakóépületeket és egy erőművet ért bombatámadás, több mint tíz civil halálát okozva.
TÁBORNOK HALÁLHÍRÉT KELTIK
Az ukrán erők azt állítják, hogy hétfőn megöltek egy orosz főtisztet az ostromlott Harkivnál. Más források nem erősítették meg Vitalij Geraszimov tábornok halálhírét. Ha mégis igaz, amit az ukránok mondanak, már a második magas rangú orosz parancsnok életét oltották ki a háború február 24-ei kezdete óta. Bő egy hete Kijevben azt közölték, hogy egy ukrán orvlövész végzett Andrej Szuhoveckij tábornokkal, akinek a halálát később (félhivatalosan) az orosz fél is elismerte.
MEGBÍZHATATLAN VESZTESÉGADATOK
Ukrajna szerint a harcokban már majdnem tizenkétezer orosz katona esett el, ám sokan túlzottnak tartják az adatot. Moszkva eddig egyszer (március 2-án) számolt be harctéri emberveszteségeiről. Eszerint 498 orosz katona halt meg Ukrajnában.
Az ukrán veszteségekről sincsenek megbízható adatok. Amerikai feltételezések szerint február 24-e és február 28-a között összesen 1500-an haltak meg. (Az Egyesült Államokból származó médiahír az is, hogy az ottani kormányzat és NATO-szövetségesei eddig kétezer Stinger légvédelmi harceszközt és 17 ezer tankelhárító rakétát juttattak el Ukrajna védelmi erőihez.)
TÍZMILLIÁRD DOLLÁROS KÁR
Alekszij Reznyikov ukrán hadügyminiszter tegnap azt mondta, az eddigi harcokban legalább négyszáz civil vesztette életét és nyolcszáz megsebesült. Az országot ért anyagi veszteségekről Olekszandr Kubrakov infrastruktúráért felelős miniszter közölt adatokat. Ezekből kiderül: március 6-áig tízmilliárd dollár értékű háborús kár érte az ország infrastruktúráját. Kubrakov becslése szerint a megrongálódott épületek többségét egy-két év alatt lehet helyrehozni.
