Bő két hét háborúzás, három alacsonyabb szintű eredménytelen béketárgyalás, civil életeket is kioltó folyamatos bombázások és egyre nagyobb háborús veszteségek után tegnap Oroszország és Ukrajna külügyminisztere próbált megegyezni a tűzszünetről. Szergej Lavrov és Dmitro Kuleba egy diplomáciai fórumon folytatott megbeszélést a törökországi Antalyában, a vendéglátó Mevlüt Çavuşoğlu külügyminiszter társaságában. Ám a találkozón nem tudtak megegyezni a harcok leállításáról.
Nem tudott megállapodni az általános tűzszünetről Dmitro Kuleba ukrán és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Az orosz hadsereg által február 24-én Ukrajna ellen indított háború kezdete óta először került sor ilyen magas szintű kétoldalú találkozóra. Az antalyai megbeszélésen közvetítőként jelen volt Mevlüt Çavuşoğlu, a vendéglátó Törökország külügyminisztere is. A találkozó után Kuleba közölte: nem jutottak közelebb a tűzszünethez, nem sikerült megegyezni.
MARIUPOL A LEGROSSZABB HELY
Utalt arra is, hogy hazájában jelenleg Mariupol kikötővárosban a legsúlyosabb a helyzet, ezért azon a helyszínen is be kellene szüntetni a harcokat legalább 24 órára, s arra az időre egy humanitárius folyosót kellene nyitni, hogy távozhasson a civil lakosság. Kuleba szerint ebben az ügyben sem történt előrelépés, mert Lavrov nem vállalt köztelezettséget egy evakuációs útvonal kialakítására. Sőt szánalmas hangoskodásnak nevezte a város gyerekkórházát és szülészetét ért szerdai orosz bombázásról szóló híreket, amelyeket azonban független források hitelesnek minősítettek, miként az ott történt három halálesetet is.
KÉSZEK ÚJRA TALÁLKOZNI
Az orosz hivatali partnerétől hallottak alapján arra következtetett, hogy Moszkva addig akarja folytatni az inváziót, amíg Kijev nem teljesíti a vele szemben támasztott orosz követeléseket. Kuleba szerint a követelések teljesítése kapitulációval lenne egyenlő, erre pedig hazája nem hajlandó, így csak abban állapodtak meg, hogy folytatják az erőfeszítéseket az ukrajnai humanitárius problémák megoldására. Ha lehetséges az érdemi megbeszélés és megoldás keresése, készek újra találkozni – mondta Kuleba.
PUTYIN STRATÉGIÁJA
Lavrov a találkozó után megismételte: Moszkva elutasítja Ukrajna militarizálását, s abban érdekelt, hogy az ország semleges legyen. Utalt arra, hogy hazája kész egyeztetni az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról, és kész a legmagasabb szintű kétoldalú politikai tárgyalásra is. Az ukrán nacionalistákat ugyanakkor azzal vádolta meg, hogy (az ostromlott városokban) civileket használnak emberi pajzsként.
Elmondta azt is, hogy az általa különleges katonai műveletnek nevezett invázió folytatódik és Putyin stratégiájának megvalósítása a tervekkel összhangban halad. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: „Nem támadtuk meg Ukrajnát, és soha nem akartuk a háborút.” Közölte: Oroszország azt akarja, hogy a konfliktus véget érjen.
OROSZORSZÁGOT FENYEGETIK
Szerinte az az igazság, hogy Oroszországot fenyegetik, amelynek ilyen körülmények között még a – Kreml által független államokként kezelt – kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk (szakadár) régiókat is meg kell védenie. Egyúttal figyelmeztette a Nyugatot, hogy veszélyesen viselkedik, amikor katonai segítséget nyújt Ukrajnának.
Az EU-tagállamok vezetői is napirendre tűzik a háború ügyét, illetve a vérontás leállítását a tegnap (lapzártánk után) kezdődött kétnapos Versailles-i informális csúcstalálkozójukon. Hírek szerint fontos döntésekre készülnek.
RÁLÉPETT A GÁZPEDÁLRA
Az amerikai külügyminiszter szerint, ha az orosz elnök nem vonja ki csapatait Ukrajnából és ott egy bábkormányt próbál hatalomra juttatni, az elhúzódó és véres zűrzavarhoz vezet. Antony Blinken kijelentette: Putyin eddig mindent elutasított, amit Washington ajánlott a háború enyhítésére, sőt „inkább rálépett a gázpedálra”, még több csapatot küldött Ukrajnába, s így „továbbment a szörnyű úton”.
A Blinkennel folytatott szerdai washingtoni tárgyalása után Liz Truss brit külügyminiszter ehhez hozzáfűzte: a háború már nem a Kreml tervei szerint alakul. Ráadásul az agresszió miatt Oroszország ellen bevezetett külföldi szankcióáradat igencsak meglepte Putyint, miként az országok egységes fellépése is országával és vele szemben.
ÉRTÉKES SEGÉLYT KAP
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő továbbra is nemzetközi támogatást kér. A Sky Newsnak nyilatkozva ismét sürgette a NATO-t az Ukrajna feletti repüléstilalmi övezet kialakítására. Ezt a szövetség mindeddig elutasította, mert az nyílt összeütközéshez vezetne Oroszországgal, aminek a vége világháború lehet. (Légtárzár helyett az amerikai képviselőház szerdán este 13,6 milliárd dollár értékű segélycsomagot szavazott meg Kijevnek. A támogatás humanitárius célokra és a hadsereg megerősítésére fordítható.)
MEGHIÚSULT A VILLÁMHÁBORÚ
Több külföldi szakértő úgy véli, az ukrán haderő eddig szinte erején felül teljesített és meghiúsította Putyin villámháborús terveit. Brit katonai elemzők arra számítanak, hogy az ukrán határ közelében összevont 150-200 ezer orosz katonát már mind harcba küldték, ezért hamarosan utánpótlásról kell gondoskodni. Részben a veszteségek, részben a lassú előrenyomulás felgyorsítása végett.
TÖBBEN FOGSÁGBA ESTEK
A moszkvai tárca szerdán ismerte el, hogy „több olyan eset”-re is fény derült, amikor az Ukrajnában elindított „különleges hadműveletben” résztvevő orosz egységekben sorkatonák voltak, akik közül többen fogságba estek. A minisztérium azt állítja, a sorállományú orosz katonákat már kivonták Ukrajnából.
