Eddig még nem támadott városokra nyitottak tüzet az orosz inváziós csapatok Ukrajnában. Főként az ország nyugati felében. Sokan ebből arra következtetnek, hogy kiterjesztik a harcovonalat. Az EU vezetői is üzentek: a Kijev által remélt gyors uniós csatlakozás lehetetlen, de a fegyverekre szánt pénzt megkétszerezhetik.
Az Ukrajna ellen indított háború harmadik hetében eddig nem támadott településeket lőttek az oroszok. Köztük néhány nagyobb várost is. Az orosz erők eddig az országot kettészelő Dnyeper folyótól keletre eső területeket és a fővárost támadták. Tegnap rakétacsapást mértek a nyugati részében fekvő Luckra és Ivano-Frankivszkra. A közép-ukrajnai Dnyiprót is támadták. Ez arra utalhat, hogy megkezdődött a hadműveletek új szakasza, s immár az egész ország hadszintérré változik.
REPTEREKET LŐTTEK SZÉT
Luckban a helyi katonai repülőtérre mértek csapást. Moszkva megerősítette, hogy a létesítményt megsemmisítették, s ugyanerre a sorsra jutott az Ivano-Frankivszk-i katonai reptér is. Luckban két ukrán katona is meghalt, hat megsebesült.
A Dnyeper folyó partján fekvő, egymillió lakosú Dnyipro (korábban Dnyepropetrovszk) is megúszta tegnap reggelig, ám akkor civil épületek, köztük egy óvoda közelében csapódtak be orosz rakéták, amelyek lángba borítottak egy cipőgyárat, és legalább egy ember halálát okozták.
ATOMREAKTORNÁL BOMBÁZTAK
Jóval távolabb, az orosz határhoz közeli Harkivban lebombáztak egy tudományos kutatóintézetet is, amelyben kísérleti atomreaktor található. Az intézet szomszédságában található szálloda lángokba borult, és az egész város környékén súlyos harcok dúlnak. Ukrán források szerint az oroszok egyetlen nap alatt mintegy kilencven támadást intéztek a város ellen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy szerdán és csütörtökön humanitárius folyosókon százezer civilt sikerült kimenekíteni több ostromlott városból. Az orosz erőket közben azzal vádolta, hogy Mariupolnál és Volnovahánál folyamatosan megsértik a menekülési útvonalak működését biztosító tűzszünetet, s emiatt a polgári lakosság továbbra sem tud távozni.
RENGETEGEN MARADTAK ÁRAM NÉLKÜL
Az orosz haderő tegnapra is azt ígérte, hogy Csernyihivet, Harkivot, Kijevet, Mariupolt és Szumit humanitárius folyosókon hagyhatják el a civilek. Mariupolban a legrosszabb a helyzet, hiszen több mint egy hete nincs áram, víz, fűtés, telefon, és fogytán az élelmiszer is. Áram több másik településen sincs, ami csaknem 954 ezer embert érint.
Az ostromgyűrűbe zárt Mariupolt kétszázezer civil szeretné elhagyni. Kijev szerint az elmúlt napokban sem hallgattak a fegyverek (amikorra szintén beígérték a menekülési útvonalak megnyitását), sőt az odaküldött élelmiszert és gyógyszert szállító konvojt tankokkal támadták.
A VALÓS SZÁMOK MAGASABBAK
A közeli donyecki „népköztársaságok” területén szintén voltak áldozatok. Az oroszok ellenőrizte szakadár területeken, amelyeket az ukránok támadtak, a háború február 24-ei kirobbanása óta 34 polgári személy halt meg és majdnem 180 sebesült meg a harcok miatt. A térségből kétszázezren Oroszországba menekültek.
Az ENSZ szerint a háború kezdete eddig 549 civil halt meg, további 957 megsebesült. A valós számok nyilván sokkal magasabbak. Irina Verescsuk ukrán kormányfőhelyettes arról számolt be, hogy csak Mariupolban 1300 civil vesztette életét.
KÉT ÉS FÉL MILLIÓ MENEKÜLT
Az Ukrajnából elmenekültekről sincsenek pontos adatok. Az ENSZ úgy tudja, az országot már legalább 2,5 millióan hagyták el. Lengyelország csaknem másfél millió embert fogadott be. Kijev továbbra is arra számít, hogy szövetségeseitől segítséget kap a harchoz. Az oroszok által elfogadhatatlannak tartott NATO-csatlakozási tervéről talán már hajlandó lenne lemondani, de az EU-tagságról nem.
NINCS AZONNALI EU-TAGSÁG
Zelenszkij február 28-án írta alá hazája EU-csatlakozási kérelmét, s felszólította a közösséget, gyorsított eljárásban fogadja be Ukrajnát. Erre aligha kerül sor. Ez derül ki legalábbis a tegnap Versailles-ban befejeződött uniós csúcs zárónyilatkozatból. Ebben az EU vezetői elkötelezték magukat az orosz energiahordozótól való függőség csökkentése mellett, ám nem ígértek gyors ukrán uniós csatlakozást. Ilyen lehetőség eleve is kizárt, a csatlakozáshoz ugyanis temérdek feltételt kell teljesíteni, s az legjobb esetben is évekbe tellik.
SZÁZMILLIÁRD FÖLÖTTI KÁR
A zárónyilatkozatban további humanitárius, pénzügyi és politikai segítséget helyezett kilátásba az EU, amelynek vezetői támogatást is ígértek a háború utáni újjáépítéshez. Alighanem mélyen a zsebükbe kell nyúlni, hiszen Kijev tegnap 119 milliárd dollárra becsülte a háborús károk összértékét. A csúcstalálkozón az is elhangzott, hogy meg kellene duplázni a korábban Ukrajnának fegyvervásárlásra jóváhagyott ötszázmillió eurós támogatást.
KÖZEL-KELETI ÖNKÉNTESEK JÖNNEK
Az orosz elnök más javaslatot fogalmazott meg. Vlagyimir Putyin tegnap Moszkvában azt mondta, hazájának fogadnia kell az ukrán erők ellen harcolni akaró külföldi önkénteseket, és segítenie kell nekik abban, hogy eljussanak a harcterekre. Hadügyminisztere, Szergej Sojgu ezzel összefüggésben kijelentette: több mint 16 ezer ember jelentkezett náluk harcra a Közel-Kelet országaiból. A Kreml azt is jelezte: nem zárkóznak el Putyin és Zelenszkij találkozójától sem.
